A füstmentes dohányhevítő rendszer (HTP) először 2014-ben Japánban vált elérhetővé a dohányzók számára. Jelenleg már a világ több, mint 50 országában kapható....
Milyenek a kémiai különbségek az égéssel keletkező cigarettafüst és a dohányhevítő rendszerből származó aeroszol között? Videónkban Mark Bentley válaszol erre a kérdésre,...
A nordic walking (ski walking) – magyarul skandináv gyaloglás vagy síjárás, eredeti jelentése „botos gyaloglás” – egyesíti a gyaloglás, a futás és a sífutás...
November 12-én publikálták a JAMA hasábjain azt a kettős vak, randomizált, placebokontrollált klinikai vizsgálatot, amelyben arról számoltak be hogy a fluvoxamin képes megelőzni a COVID-19 súlyosbodását, illetve csökkenteni a betegség súlyosságát.
Az obstruktív alvási apnoe (OSAS) gyakori kórkép, az életminőséget jelentősen rontja, súlyos szövődményekkel járhat, ugyanakkor sokszor nem is diagnosztizálják és kezelése sem mindig adekvát.
Az...
Az akut hasmenés nyáron mindennapos betegség a háziorvosi praxisban. Fiatal betegek akut nyári hasmenése esetén rendszerint kivizsgálást sem végzünk, csak tüneti kezelés mellett várjuk...
Gyógyszerként engedélyezték az angiotensin II-t
2019 június 27-én az Európai Gyógyszerügynökség Humán Gyógyszerügyi Bizottsága befogadásra javasolta az angiotensin II-t (Giapreza, La Jolla Pharmaceutical II B.V.)...
Minden alkalommal, amikor egy innováció eredményeként előrelép a technológia, megjelenik a bizonytalanság és elszaporodnak a félreértések. Ez teljesen természetes, hiszen az újítások nem győznek meg mindenkit rögtön, ehhez gyakran el kell telnie egy kis időnek, és le kell folytatni azokat a szakmai vitákat, amelyek az objektív kép kialakításához szükségesek. Így történt ez a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés esetében is: szakmai álláspontok fogalmazódnak meg pro és kontra, nagy tekintélyű szakmai szervezetek is állást foglalnak tudományos kérdésekben, amelyeket szükséges megvitatni objektív szempontok figyelembevételével – egy szakmai vita lefolytatása ugyanis kizárólag tudományos és alátámasztható érvek mentén történhet.
Már egy rövid ideig tartó antibiotikumos kezelés is hosszú távra megváltoztathatja a bélflóra összetételét. Mindez fokozottan érvényes a 2 év alatti életkorban történő antibiotikumos kezelésekre.
A gyermekkori migrénes rohamok abortív kezelésére vonatkozó gyógyszerhasználati gyakorlatot elemezte egy 2022-ben publikált izraeli vizsgálat. Leggyakrabban ibuprofént alkalmaztak fájdalomcsillapításra, de paracetamolhoz és metamizolhoz is jelentős arányban folyamodtak.
A borsmenta friss leveleiből kivont illóolaj évszázadok óta ismert spazmolitikum. A kutatások szerint a borsmentaolaj per os alkalmazása előnyös hatású lehet a gastrointestinalis rendszer görcsös állapotainak, elsősorban a funkcionális bélbetegségeknek a kezelésében.
A magnézium létfontosságú ásványi anyag. Mégis, a fejlett országok lakosságának a magnézium-bevitele elmarad az ajánlottól (1,2). A magnéziumhiány okai között kiemelt helyen említhetők bizonyos életmódbeli faktorok, főként a nyugati típusú táplálkozás, amely révén 30-50 %-kal kevesebb magnézium jut be a szervezetbe, mint a napi beviteli ajánlás (RDA-érték). Emellett, a stressz, a fokozott fizikai igénybevétel, bizonyos alapbetegségek fennállása és egyes gyógyszerek alkalmazása is ahhoz vezethet, hogy negatív eredményű a szervezet magnézium egyenlege (3).
A premenstruációs szindróma (PMS) és a premenstruációs diszfóriás zavar (PMDD) kezelésében elsősorban az agyi neurotranszmissziót és a hipotalamusz-hipofízis-ovárium tengelyt célzó gyógyszeres terápiák alkalmazhatók. Ennek részeként korábban antidepresszánsként vagy fogamzásgátlóként ismert hatóanyagok is alkalmazhatók a havi vérzés előtti kellemetlen szomatikus és pszichés tünetek enyhítésére.
A Clostridioides difficile okozta fertőzés a bélrendszerben maradó spórák révén az antibiotikus kezelés után is gyakran kiújul a sérült mikrobióta miatt. Egy harmadik fázisú, placebokontrollált vizsgálatban (ECOSPOR III) egy új, fejlesztés alatt álló probiotikus készítménnyel sikeresen megelőzték a fertőzés visszatérését.
Bár a COVID19 eddig mintegy 6 millió halálos áldozatot követelt a világban, a mortalitási statisztikákat továbbra is a cardiovascularis megbetegedések vezetik. A világjárvány áldozatai között ott vannak azok szív-ér rendszeri betegségben szenvedők is, akik az ellátási nehézségek miatt nem részesülnek időben megfelelő kezelésben vagy prevencióban. Egy populációalapú vizsgálat fontos adatokkal támasztja alá a másodlagos károkra vonatkozó becsléseket.
Az omikron variáns alig néhány hete bukkant fel, első észlelése után két nappal már az Egészségügyi Világszervezet aggodalomra okot adónak minősítette. Az első klinikai tapasztalatok közül két friss beszámolót mutatunk be.
Nyilvánosságra hozták a nirmatrelvir–ritonavir oralis kombinációjával magas kockázatú COVID19-betegekkel végzett kettős vak, placebokontrollált II/III. fázisú klinikai vizsgálat, az EPIC-HR végleges eredményeit.
Az Európai Klinikai Mikrobiológiai és Fertőző Betegségek Társaság szakértői panelje havonta áttekinti a COVID19 kezelésére vizsgált gyógyszerekkel és terápiákkal kapcsolatos legfrissebb eredményeket.
A járvány kitörésétől kezdve a COVID19 egyik legelsőként alkalmazott terápiája a convalescens plazma adása súlyos betegeknek, bár az alkalmazás klinikai előnyére érthető okokból nem volt bizonyítékunk. Egy közelmúltban megjelent szisztematikus áttekintés és metaanalízis ezt a hiányt pótolta.
Pulmonológia
Előadás-sorozathttps://vimeo.com/836138114
IV. stádiumú NSCLC - kuratív terápia?
Dr. Kardos Tamás
További tartalmak
Jó válasz!
Rossz válasz!
A Clostridioides difficile okozta fertőzés a bélrendszerben maradó spórák révén az antibiotikus kezelés után is gyakran kiújul a sérült mikrobióta miatt. Egy harmadik fázisú, placebokontrollált vizsgálatban (ECOSPOR III) egy új, fejlesztés alatt álló probiotikus készítménnyel sikeresen megelőzték a fertőzés visszatérését.
Figyelemreméltó vizsgálatsorozatot mutattak be az Alzheimer Association ma befejeződő nemzetközi kongresszusán San Diegóban. Szociálisan izolált, nagyon idős, részben enyhe kognitív deficittel küzdő személyeknél vizsgálták a rendszeres videobeszélgetések hatását a kognitív képességekre. A kutatók meglepő eredményekre jutottak…
A majomhimlő nem ismeretlen a szakértők számára, eddig azonban néhány afrikai országon kívül a nem endémiás területeken kívül csak behurcolt esetek fordultak elő. Május eleje óta azonban egy egyesült királyságbeli esetet követően néhány hét alatt 100 fölé nőtt a betegek száma.
A coeliakia egyik leggyakoribb klinikai manifesztációja a migrénes jellegű vagy más, nem specifikus fejfájás. Egyre több adat utal arra, hogy a migrén és a coeliakia közti lehetséges összefüggések a bél-agy tengely közvetítésével jönnek létre. Egy áttekintő közlemény a jelenleg ismert kapcsolódási pontokat veszi számba.
A glioblastoma az egyik legagresszívabb és leggyakoribb, központi idegrendszerből induló daganat. Egy I/II. fázisú klinikai vizsgálatban genetikailag módosított, onkolitikus hatású herpes simplex vírus intratumoralis alkalmazása biztonságosnak bizonyult, és ez lehetőséget nyit a további klinikai vizsgálatokra.
Már egy rövid ideig tartó antibiotikumos kezelés is hosszú távra megváltoztathatja a bélflóra összetételét. Mindez fokozottan érvényes a 2 év alatti életkorban történő antibiotikumos kezelésekre.