A nyár elején megtartott US E-cigarette Summit hibrid konferencia keretein belül a dohányzási szokások alakulásával és a leszokással kapcsolatos újabb vizsgálati eredmények...
A gyomor- és bélrendszeri zavarok már a múlt század közepétől fogva a pszichoszomatika modern kutatói figyelmének fókuszában állnak. A magyar származású, amerikai Franz Alexander...
A COVID-19 központi idegrendszeri hatásairól egyre több beszámoló jelenik meg. 509 COVID-19 betegnél elemezték a betegség neurológiai manifesztációit, független prediktorait és a kimenetelt.
A hepatitis B-fertőzés reumatológiai manifesztációinak jelentkezése, illetve a rheumatoid arthritis és a hepatitis B-infekció egyidejű fennállása diagnosztikai és terápiás kihívást jelent a reumatológusok és a...
Az asthma bronchiale kisgyermekkori diagnózisát nehezíti, hogy az eszközös vizsgálatok bizonyos fokú kooperációt igényelnek. Ebben az életkorban a kórelőzmény részletes felvétele, az ismételt fizikális...
A normál élettani supranuclearis szemmozgásokhoz tartoznak a saccadicus és a folyamatos kereső mozgások, valamint a vergentiák és a fixálás. A saccadicus szemmozgás károsodása okozza...
A depresszió diagnosztikai kritériumai között szerepelnek az álmatlanság és a kognitív zavarok. A teljes remissziót eredményező terápia célja ezek teljes megszüntetése. Ugyanakkor a terápia...
Minden alkalommal, amikor egy innováció eredményeként előrelép a technológia, megjelenik a bizonytalanság és elszaporodnak a félreértések. Ez teljesen természetes, hiszen az újítások nem győznek meg mindenkit rögtön, ehhez gyakran el kell telnie egy kis időnek, és le kell folytatni azokat a szakmai vitákat, amelyek az objektív kép kialakításához szükségesek. Így történt ez a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés esetében is: szakmai álláspontok fogalmazódnak meg pro és kontra, nagy tekintélyű szakmai szervezetek is állást foglalnak tudományos kérdésekben, amelyeket szükséges megvitatni objektív szempontok figyelembevételével – egy szakmai vita lefolytatása ugyanis kizárólag tudományos és alátámasztható érvek mentén történhet.
A gyermekkori migrénes rohamok abortív kezelésére vonatkozó gyógyszerhasználati gyakorlatot elemezte egy 2022-ben publikált izraeli vizsgálat. Leggyakrabban ibuprofént alkalmaztak fájdalomcsillapításra, de paracetamolhoz és metamizolhoz is jelentős arányban folyamodtak.
A borsmenta friss leveleiből kivont illóolaj évszázadok óta ismert spazmolitikum. A kutatások szerint a borsmentaolaj per os alkalmazása előnyös hatású lehet a gastrointestinalis rendszer görcsös állapotainak, elsősorban a funkcionális bélbetegségeknek a kezelésében.
A magnézium létfontosságú ásványi anyag. Mégis, a fejlett országok lakosságának a magnézium-bevitele elmarad az ajánlottól (1,2). A magnéziumhiány okai között kiemelt helyen említhetők bizonyos életmódbeli faktorok, főként a nyugati típusú táplálkozás, amely révén 30-50 %-kal kevesebb magnézium jut be a szervezetbe, mint a napi beviteli ajánlás (RDA-érték). Emellett, a stressz, a fokozott fizikai igénybevétel, bizonyos alapbetegségek fennállása és egyes gyógyszerek alkalmazása is ahhoz vezethet, hogy negatív eredményű a szervezet magnézium egyenlege (3).
A premenstruációs szindróma (PMS) és a premenstruációs diszfóriás zavar (PMDD) kezelésében elsősorban az agyi neurotranszmissziót és a hipotalamusz-hipofízis-ovárium tengelyt célzó gyógyszeres terápiák alkalmazhatók. Ennek részeként korábban antidepresszánsként vagy fogamzásgátlóként ismert hatóanyagok is alkalmazhatók a havi vérzés előtti kellemetlen szomatikus és pszichés tünetek enyhítésére.
A Clostridioides difficile okozta fertőzés a bélrendszerben maradó spórák révén az antibiotikus kezelés után is gyakran kiújul a sérült mikrobióta miatt. Egy harmadik fázisú, placebokontrollált vizsgálatban (ECOSPOR III) egy új, fejlesztés alatt álló probiotikus készítménnyel sikeresen megelőzték a fertőzés visszatérését.
A coeliakia egyik leggyakoribb klinikai manifesztációja a migrénes jellegű vagy más, nem specifikus fejfájás. Egyre több adat utal arra, hogy a migrén és a coeliakia közti lehetséges összefüggések a bél-agy tengely közvetítésével jönnek létre. Egy áttekintő közlemény a jelenleg ismert kapcsolódási pontokat veszi számba.
Bár a COVID19 eddig mintegy 6 millió halálos áldozatot követelt a világban, a mortalitási statisztikákat továbbra is a cardiovascularis megbetegedések vezetik. A világjárvány áldozatai között ott vannak azok szív-ér rendszeri betegségben szenvedők is, akik az ellátási nehézségek miatt nem részesülnek időben megfelelő kezelésben vagy prevencióban. Egy populációalapú vizsgálat fontos adatokkal támasztja alá a másodlagos károkra vonatkozó becsléseket.
Az omikron variáns alig néhány hete bukkant fel, első észlelése után két nappal már az Egészségügyi Világszervezet aggodalomra okot adónak minősítette. Az első klinikai tapasztalatok közül két friss beszámolót mutatunk be.
Nyilvánosságra hozták a nirmatrelvir–ritonavir oralis kombinációjával magas kockázatú COVID19-betegekkel végzett kettős vak, placebokontrollált II/III. fázisú klinikai vizsgálat, az EPIC-HR végleges eredményeit.
Az Európai Klinikai Mikrobiológiai és Fertőző Betegségek Társaság szakértői panelje havonta áttekinti a COVID19 kezelésére vizsgált gyógyszerekkel és terápiákkal kapcsolatos legfrissebb eredményeket.
A járvány kitörésétől kezdve a COVID19 egyik legelsőként alkalmazott terápiája a convalescens plazma adása súlyos betegeknek, bár az alkalmazás klinikai előnyére érthető okokból nem volt bizonyítékunk. Egy közelmúltban megjelent szisztematikus áttekintés és metaanalízis ezt a hiányt pótolta.
A vírusfertőzés utáni tartós fáradtság a COVID-19 megbetegedések gyógyulása után jellemző maradványtünet, amely a korábban átélt betegség súlyosságától független.
A Clostridioides difficile okozta fertőzés a bélrendszerben maradó spórák révén az antibiotikus kezelés után is gyakran kiújul a sérült mikrobióta miatt. Egy harmadik fázisú, placebokontrollált vizsgálatban (ECOSPOR III) egy új, fejlesztés alatt álló probiotikus készítménnyel sikeresen megelőzték a fertőzés visszatérését.
Figyelemreméltó vizsgálatsorozatot mutattak be az Alzheimer Association ma befejeződő nemzetközi kongresszusán San Diegóban. Szociálisan izolált, nagyon idős, részben enyhe kognitív deficittel küzdő személyeknél vizsgálták a rendszeres videobeszélgetések hatását a kognitív képességekre. A kutatók meglepő eredményekre jutottak…
A majomhimlő nem ismeretlen a szakértők számára, eddig azonban néhány afrikai országon kívül a nem endémiás területeken kívül csak behurcolt esetek fordultak elő. Május eleje óta azonban egy egyesült királyságbeli esetet követően néhány hét alatt 100 fölé nőtt a betegek száma.
A coeliakia egyik leggyakoribb klinikai manifesztációja a migrénes jellegű vagy más, nem specifikus fejfájás. Egyre több adat utal arra, hogy a migrén és a coeliakia közti lehetséges összefüggések a bél-agy tengely közvetítésével jönnek létre. Egy áttekintő közlemény a jelenleg ismert kapcsolódási pontokat veszi számba.
A glioblastoma az egyik legagresszívabb és leggyakoribb, központi idegrendszerből induló daganat. Egy I/II. fázisú klinikai vizsgálatban genetikailag módosított, onkolitikus hatású herpes simplex vírus intratumoralis alkalmazása biztonságosnak bizonyult, és ez lehetőséget nyit a további klinikai vizsgálatokra.
Már egy rövid ideig tartó antibiotikumos kezelés is hosszú távra megváltoztathatja a bélflóra összetételét. Mindez fokozottan érvényes a 2 év alatti életkorban történő antibiotikumos kezelésekre.