2026.06.14. – Véradók Világnapja
Egy új szakmai ajánlás a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján vizsgálta, hogy a restriktív vagy a liberális transzfúziós stratégia jár-e kedvezőbb klinikai kimenetelekkel.
A vizsgálat célja
A kritikus állapotú betegek körében a vörösvérsejt-transzfúzió az egyik leggyakrabban alkalmazott beavatkozás. Ugyanakkor a transzfúziós gyakorlat intézményenként és betegcsoportonként jelentős eltéréseket mutat: egyes stratégiák szerint a beteg csak akkor kap transzfúziót, ha a hemoglobinszint jelentősen lecsökken, míg más megközelítések magasabb hemoglobinszint esetén is alkalmazzák azt. A vizsgálat célja az volt, hogy áttekintse a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokat, és bizonyítékokon alapuló ajánlásokat fogalmazzon meg a vörösvérsejt-transzfúzió alkalmazására vonatkozóan. A szakértői testület nemcsak a kritikus állapotú betegek általános csoportját, hanem több speciális betegpopulációt is vizsgált:
• Gyomor-bélrendszeri vérzés
• Akut koszorúér-szindróma
• Szívműtét
• Izolált troponinszint-emelkedés
• Szeptikus sokk
A vizsgálat felépítése
Az ajánlás elkészítésének céljából megalakult egy szakértői munkacsoport, amely hat kulcsfontosságú klinikai kérdést fogalmazott meg a vörösvérsejt-transzfúzióval kapcsolatban. A kutatók átfogó irodalomkutatást végeztek, amely során összesen 3082 tudományos közleményt azonosítottak. Az előzetes szűrést követően 38 tanulmány részletes értékelésére került sor, amelyek közül 23 felelt meg a beválasztási kritériumoknak. Az elemzés 22 randomizált, kontrollált vizsgálatot és egy kohorszvizsgálatot foglalt magában. A bizonyítékok minőségét nemzetközileg elfogadott módszertan alapján értékelték, majd szakértői konszenzusra támaszkodva alakították ki az ajánlásokat.
A vizsgálat eredményei
Az elemzett bizonyítékok alapján a szakértők összesen hat ajánlást fogalmaztak meg, amelyek közül kettő erős, négy pedig feltételes ajánlásnak minősült. A bizonyítékok minősége a nagyon alacsony és a közepes szint között mozgott. Az eredmények szerint a legtöbb kritikus állapotú beteg esetében a restriktív transzfúziós stratégia bizonyult előnyösebbnek. Ez a megközelítés nem növelte sem a halálozás, sem a szövődmények kialakulásának kockázatát, ugyanakkor jelentősen csökkentette a felhasznált vörösvérsejt-készítmények mennyiségét. A speciális betegcsoportok vizsgálatának többsége alátámasztotta a restriktív stratégia alkalmazását. Kivételt jelentettek az akut koszorúér-szindrómában szenvedő betegek, akiknél a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem zárható ki, hogy a restriktív transzfúziós stratégia kedvezőtlenebb kimenetelekkel járhat.
Összefoglalás, konklúzió
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a legtöbb kritikus állapotú beteg esetében a restriktív vörösvérsejt-transzfúziós stratégia tekinthető a kedvezőbb megközelítésnek. Ez a megközelítés nem járt a halálozás vagy a szövődmények kockázatának növekedésével, miközben csökkentette a vérkészítmények felhasználását. Az eredmények ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy egyes betegcsoportok – különösen az akut koszorúér-szindrómában szenvedők – kezeléséhez egyénre szabott orvoslás szükséges. A szakmai ajánlás ezért a beteg állapotának és alapbetegségének figyelembevételével javasolja a transzfúziós döntések meghozatalát.
Források
Coz Yataco AO, Soghier I, Hébert PC, Belley-Cote E, Disselkamp M, Flynn D, Halvorson K, Iaccarino JM, Lim W, Lindenmeyer CC, Miller PJ, O’Neil K, Pendleton KM, Vande Vusse L, Ouellette DR. Red Blood Cell Transfusion in Critically Ill Adults: An American College of Chest Physicians Clinical Practice Guideline. Chest. 2025 Feb;167(2):477-489. doi: 10.1016/j.chest.2024.09.016.
