2026.11.17. - A koraszülöttek világnapja
Egy országos kohorszvizsgálat szerint 2009 és 2020 között jelentősen csökkent a norvégiai csecsemőhalálozás.
A vizsgálat célja
A csecsemőhalálozás egy ország egészségügyi ellátásának, valamint társadalmi és gazdasági helyzetének fontos mutatója. A vizsgálat célja a norvégiai élve született csecsemők körében bekövetkező halálozás időbeli változásának és vezető okainak feltárása volt 2009 és 2020 között. A kutatók a gesztációs kor függvényében értékelték a halálozási tendenciák alakulását.
A vizsgálat felépítése
Az országos, népességalapú kohorszvizsgálatban a Norvég Születési Regiszter és a Norvég Haláloki Regiszter egyéni szintű adatait kapcsolták össze. Az elemzésbe a 2009–2020 között Norvégiában élve született csecsemőket vonták be, és egyéves korukig követték őket. A koraszülötteket gesztációs koruk alapján extrém koraszülött (22–27. hét), igen koraszülött (28–31. hét), illetve közepes és késői koraszülött (32–36. hét) csoportokba sorolták. A halálokokat hat kategóriába sorolták, a mortalitási trendeket pedig lineáris regresszióval vizsgálták.
A vizsgálat eredményei
A végső elemzés 676 931 élveszületést foglalt magában. 1583 gyermek halt meg egyéves kora előtt, ami 1000 élveszületésre számítva 2,3 halálesetnek felelt meg. A csecsemőhalálozás 2009 és 2020 között 2,9-ről 1,7/1000 élveszületésre csökkent (p<0,001). A neonatális mortalitás 2,0-ről 1,3-ra, a posztneonatális mortalitás 0,9-ről 0,4-re mérséklődött.
A halálesetek 69,2%-a az első 28 életnapban, 30,6%-a pedig már az első 24 órában bekövetkezett. A leggyakoribb halálokok a koraszülöttséggel összefüggő állapotok (39,6%), a veleszületett fejlődési és kromoszóma-rendellenességek (27,0%), valamint az asphyxia vagy neonatalis encephalopathia (12,4%) voltak. A bölcsőhalál az esetek 6,8%-át, a fertőzések 3,2%-át okozták.
Az extrém koraszülöttek mortalitása 363-ról 227/1000 élveszületésre csökkent (RR: 0,70; 95% CI: 0,58–0,84). Bár az összes vizsgált gyermek mindössze 6,2%-a született koraszülöttként, a halálesetek 61,7%-a ebben a csoportban történt.
Összefoglalás, konklúzió
Norvégiában a csecsemőhalálozás több mint 40%-kal mérséklődött. A csökkenés különösen az extrém koraszülöttek, valamint a koraszülöttséggel összefüggő halálesetek körében volt kifejezett. Szignifikánsan visszaszorult továbbá a fejlődési rendellenességekhez és a hirtelen csecsemőhalál szindrómához (SIDS) kapcsolódó mortalitás. A korai neonatális időszak ugyanakkor továbbra is kiemelten veszélyeztetett életszakasz. Az eredmények más magas jövedelmű országok számára is relevánsak lehetnek, általánosíthatóságukat azonban a norvég egészségügyi rendszer sajátosságai korlátozzák.
Forrás
Eriksen BH, Klingenberg C, Myklebust TÅ. Infant Mortality in Norway: A Population-Based Study From 2009 Through 2020. Acta Paediatr. 2026 Aug;115(8):1700-1707. doi: 10.1111/apa.70548.

