A következő kutatások rámutatnak, hogy a hormonális egyensúly, az egészségügyi ellátás egyenlőtlenségei, az intenzív sporttevékenységek, valamint a kórházi környezet alvásra gyakorolt hatása mind jelentős szerepet játszik egészségünk és életminőségünk alakulásában.
A nemi hormonok aránya és a metabolikus szindróma kockázata
A kutatás szerint a nemi hormonok egyensúlyának zavara összefügg a metabolikus szindróma (MS) és gyulladásos markerek megjelenésével. A tanulmány 9167 résztvevő adatait elemezte, és kimutatta, hogy fiatal férfiaknál az emelkedett szabad ösztradiol index (FEI) erősen kapcsolódik az MS előfordulásához és a gyulladásos C-reaktív fehérje szintjéhez. Ugyanez az összefüggés idősebb férfiaknál is megfigyelhető. Nőknél az eredmények szerint az FEI szint növekedése az 50 év feletti csoportban növeli az MS és a gyulladás kockázatát, míg az 50 év alatti nőknél a szabad androgén index (FAI) jelentős hatással bír. Az MS kockázata kisebb mértékben, de férfiaknál is nőhet az emelkedett FAI szintek mellett.
A kutatók hangsúlyozzák a hormonális egyensúly rendszeres monitorozásának fontosságát, amely nemcsak a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében, hanem a korai intervenciók kidolgozásában is szerepet játszhat. Azonban a tanulmány keresztmetszeti jellege miatt nem tudott közvetlen ok-okozati kapcsolatot bizonyítani, és a hormonmérések egyszeri alkalommal történtek, ami korlátozza az eredmények általánosíthatóságát.
Forrás: Medscape cikk
Stigma és szabályozási akadályok lassítják az Mpox kezelését Kongóban
Az Mpox járvány Kongóban sokkal súlyosabb, mint a világ többi részén, ahol az elmúlt két évben jóval alacsonyabb halálozási arányokat regisztráltak. Ennek ellenére a betegség kezeléséhez és megelőzéséhez szükséges oltások és gyógyszerek a szabályozási akadályok és a stigma miatt nem érhetők el az országban. Az Mpox, amely korábban a majomhimlő nevet viselte, erősen stigmatizált betegség, különösen az új bizonyítékok fényében, amelyek szerint szexuális úton is terjedhet, főként férfiak között. Ez tovább súlyosbítja a helyzetet, mivel az ilyen típusú stigma akadályozza a betegek ellátáshoz való hozzáférését.
A kongói kormány eddig nem kérte az oltóanyagok beszerzését vagy azok használatának engedélyezését, miközben az országban több más járvány – például kanyaró és kolera – is terheli az egészségügyi rendszert. A konfliktusok, a szegénység és az elégtelen egészségügyi infrastruktúra tovább nehezítik a megfelelő válaszlépések bevezetését. A helyzet rávilágít a világméretű egészségügyi egyenlőtlenségek problémáira, amelyeket már a COVID-19 járvány során is megfigyelhettünk. A szakértők sürgetik az Mpox elleni oltások és kezelések globális szintű hozzáférhetőségének javítását, hogy megelőzzék a további haláleseteket és járványok terjedését.
Forrás: Medscape cikk
A 4 perc/mérföld tempóval futók tovább élnek
Egy retrospektív kutatás szerint azok a sportolók, akik képesek voltak 4 percen belül lefutni egy mérföldet, átlagosan közel 5 évvel hosszabb ideig éltek, mint az azonos nemű, korú és nemzetiségű emberek. Ez az eredmény felhívja a figyelmet a rövid, intenzív sporttevékenységek potenciális előnyeire, szemben a hosszútávú állóképességi sportokkal, amelyek korábban vitatott egészségügyi hatásokat mutattak. A tanulmány 200 olyan sportolót vizsgált, akik 1955 előtt érték el ezt a teljesítményt, mivel azóta az érintett sportolók életkora nem teszi lehetővé a hosszú távú hatások vizsgálatát.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a genetikai tényezők, a dohányzás és alkoholfogyasztás hiánya, valamint a magasabb társadalmi-gazdasági státusz szintén hozzájárulhatnak a hosszabb élettartamhoz. Az eredmények megerősítik a testmozgás egészségmegőrző szerepét, de arra is felhívják a figyelmet, hogy az extrém sporttevékenységekkel kapcsolatos egészségügyi kockázatok továbbra is megértésre várnak. További kutatásokra van szükség a különböző sportágak hosszú távú hatásainak és kockázatainak részletesebb feltárására.
Forrás: Medscape cikk
A kórház az alvás ellensége
A kórházi környezetben az alvásminőség jelentősen romlik, ami komoly hatással lehet a gyógyulásra és a betegek általános egészségi állapotára. A 2022-es metaelemzés szerint a felnőtt kórházi betegek átlagosan mindössze 5,6 órát alszanak éjszakánként, ami jóval az egészséges szint alatt van. Az éjszakai zajok, például a nővérhívó csengők, az orvosi eszközök hangjai és a betegek közötti interakciók, jelentős alvászavarokat okoznak. Emellett a folyamatos fény, amely gyakran behatol a kórtermekbe, szintén negatív hatással van az alvásra.
Az alvás hiánya nemcsak a gyógyulási folyamatokat lassítja, hanem hosszú távú problémákat is okozhat, például krónikus álmatlanságot vagy kognitív funkciók romlását. Az alvásminőség javítására tett intézkedések, például a zajszint csökkentése, a fények szabályozása, valamint a betegek alvásigényének figyelembevétele ígéretes eredményeket mutatnak. A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy az alvásproblémák kezelésében az orvosok empátiája és a betegek alvási szokásainak alapos felmérése is kulcsszerepet játszhat
Forrás: Medscape cikk
