A dohányhevítő rendszer kevésbé befolyásolja a csontanyagcserét, mint a cigaretta

Összetett csontkultúrán modellezték a dohányfüst, illetve a hevített dohány-aeroszol molekuláris hatásait. Az eredmények a csontritkuláshoz vezető folyamatok vonatkozásában alátámasztani látszanak azt a feltevést, hogy a cigaretta füstmentes alternatívájaként a dohányhevítő rendszer használata potenciálisan csökkentheti a dohányzással járó egészségügyi kockázatot.

Füstmentes alternatívák hatása dohányzó COPD-s betegekre

Hosszú évtizedekre visszamenően igazolható, hogy a dohányzók jelentős hányada a dohányzás okozta vagy egyéb krónikus betegség diagnózisát követően sem teszi le a cigarettát. Nincs ez másképpen a COPD betegek körében sem: a leszokási szándék alacsony, rendkívül sokan akár akut epizódok után is folytatják a dohányzást, ami progresszív állapotromláshoz vezet. Ilyen betegpopulációk számára jelenthetnek ártalomcsökkentéssel járó alternatívát a füstmentes eszközök – taglalták az Open Science* tudományos konferenciasorozat legutóbbi panelbeszélgetésén a téma szakértői.

UK E-cigarette Summit: 10 éve rendszeresen terítéken a dohányzás és a nikotinhasználat társadalmi-szakmai dilemmája

Minden alkalommal, amikor egy innováció eredményeként előrelép a technológia, megjelenik a bizonytalanság és elszaporodnak a félreértések. Ez teljesen természetes, hiszen az újítások nem győznek meg mindenkit rögtön, ehhez gyakran el kell telnie egy kis időnek, és le kell folytatni azokat a szakmai vitákat, amelyek az objektív kép kialakításához szükségesek. Így történt ez a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés esetében is: szakmai álláspontok fogalmazódnak meg pro és kontra, nagy tekintélyű szakmai szervezetek is állást foglalnak tudományos kérdésekben, amelyeket szükséges megvitatni objektív szempontok figyelembevételével – egy szakmai vita lefolytatása ugyanis kizárólag tudományos és alátámasztható érvek mentén történhet.

A három leggyakoribb félreértés a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentésről

Minden alkalommal, amikor egy innováció eredményeként előrelép a technológia, megjelenik a bizonytalanság és elszaporodnak a félreértések. Ez teljesen természetes, hiszen az újítások nem győznek meg mindenkit rögtön, ehhez gyakran el kell telnie egy kis időnek, és le kell folytatni azokat a szakmai vitákat, amelyek az objektív kép kialakításához szükségesek. Így történt ez a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés esetében is: szakmai álláspontok fogalmazódnak meg pro és kontra, nagy tekintélyű szakmai szervezetek is állást foglalnak tudományos kérdésekben, amelyeket szükséges megvitatni objektív szempontok figyelembevételével – egy szakmai vita lefolytatása ugyanis kizárólag tudományos és alátámasztható érvek mentén történhet.

Új eredmények: a dohányzással összefüggésbe hozható hospitalizáció alakulása a hevített dohánytechnológia megjelenése előtt és után

A füstmentes dohányhevítő rendszer (HTP) először 2014-ben Japánban vált elérhetővé a dohányzók számára. Jelenleg már a világ több, mint 50 országában kapható. 2020-ban az amerikai FDA „módosított kockázatú dohányterméknek” minősítette, és világszerte egyre többen vizsgálják az egészségre, illetve dohányzási szokásokra gyakorolt hatásait. A valós életbeli adatok felhasználása a dohányzási ártalmak alakulásának vizsgálatában is fontos módszer, […]

eConsilium bejelentkezés

eConsilium bejelentkezés