A füstmentes alternatívák dohányzókra gyakorolt hatásainak vizsgálata: ártalomcsökkentést támogató és hátráltató tényezők első használatot követően

January 18, 2024

Az Egyesült Királyságban egyre több szakember lát lehetőséget a füstmentes eszközök másodlagos és harmadlagos megelőző céllal történő használatára azok körében, akik valamilyen okból kifolyólag nem szoknak le a dohányzásról. Kinchen és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy milyen tényezők befolyásolják a füstmentes eszközöket kipróbáló dohányzó felnőtteket. Vizsgálatuk célja egy ideális népegészségügyi stratégia és kommunikáció elméleti megalapozása volt.

Az Egyesült Királyságban jelenleg a lakosság 14,4%-a szív cigarettát, ami ugyan nem rossz arány európai viszonylatban, ugyanakkor a leszokási kísérletek alig 5%-a tart egy évnél tovább. Mivel a dohányzók kifejezetten alacsony százaléka tud csak végleg leszokni, az ártalomcsökkentés lehetőségének vizsgálata népegészségügyi szinten következetes lépés – olvasható Kinchen a londoni University College Viselkedéstudományi és Egészségügyi Tanszék kutatója és munkatársai által jegyzett publikációjában. Megjegyzendő, hogy az Egyesült viszonylag elterjedt az e-cigaretták az e-cigaretták és egyéb füstmentes eszközök használata, így a szigetországban a világon az elsők között vizsgálható valós életbeli környezetben ezek hatása.

A közelmúltban megjelent nemzeti felmérések is alátámasztották, hogy ezeket elsősorban a cigarettázás abbahagyására, illetve a dohányzás gyakoriságának csökkentésére használják. Szemben más nikotinpótló módszerekkel (pl. tapasz, spray) ezen eszközök előnye, hogy lehetővé teszik a dohányzás rituálé jellegének fenntartását, így az éghető cigarettától való tartózkodás is tartósabb lehet.

A füstmentes nikotinadagoló eszközök (e-cigaretták, illetve dohányhevítő rendszerek) a dohányzási ártalmakra nézve kevesebb károsanyag kitettséggel járó alternatívái lehetnek az éghető cigarettának, ezt a lehetőséget egyre szélesebb körben vizsgálják. Kinchen és munkatársai egy füstmentes eszközök hatásait vizsgáló kvantitatív vizsgálat résztvevői közül választottak ki 11 alanyt (átlagéletkor: 43,6 év, SD=16,4), hogy egy részben strukturált interjú segítségével vizsgálják az e-cigarettával és dohányhevítő rendszerrel kapcsolatos viselkedésüket.

A résztvevők mindkét eszközt kipróbálták a felmérés előtti időszakban. A felmérés a kvantitatív toxikológiai vizsgálat kvalitatív kiegészítése volt. Az interjú során öt fő témát érintettek: az egészségértést, a füstmentes eszközökhöz való hozzáférést, az árérzékenységet, a társadalmi megítélést és a felhasználói élményt. A vizsgálat felépítéséhez a viselkedésváltozás mérésére alkotott COM-B modellt alkalmazták, mely három dimenzióban méri fel a viselkedést: pszichés és fizikai képességek, szociális és fizikai lehetőségek, illetve reflektív és automatikus motiváció.

Az interjúkból általános jelleggel kitűnt, hogy a dohányzók aktívan érdeklődnek a füstmentes eszközök használata iránt, de hátráltatja őket egy központi, hiteles információforrás hiánya. A vizsgálatból az is kiderült, hogy felhasználói szinten az egyszerű, különösebb karbantartást nem igényelhető, akár eldobható eszközöket részesítették előnyben. Ezek mellett többeknél megjelent az ár, illetve a torkot érintő diszkomfortérzés is, mint a füstmentes eszközre való váltás akadálya.

A szakértők egyik legfontosabb következtetése az volt, hogy az ártalomcsökkentés érdekében szükséges fejleszteni azokat a kommunikációs csatornákat, ahol a lakosság, különösen a dohányzó felnőtt populáció hiteles, objektív információkhoz férhet hozzá a füstmentes alternatívák és az éghető cigaretta közti különbségekkel kapcsolatban. A résztvevők jelentős hányada jelezte ugyanis, hogy nem tudja, milyen forrásból kéne informálódnia az elérhető alternatívákkal kapcsolatban. A résztvevők annak ellenére, hogy általánosságban tisztában voltak a dohányzás okozta ártalom mértékével, jelezték, hogy az újabb eszközök nyújtotta potenciális előnyök számbavételéhez több bizonyítékra volna szükségük.

„…a kinézete alapján veszélyesnek tűnik, mert úgy gondolkodom, hogy ez egy folyadék, fogalmam nincs miből áll, például a cigarettáról tudjuk, hogy egy növényből készül, amit földben termesztenek… de ez a folyadék nagyon vegyszernek tűnik...” – fogalmazta meg aggályait az egyik résztvevő.

Ezzel szemben, a hozzáférhetőséget, a termékek tisztaságát, illetve a jó felhasználói élményt emelték ki a füstmentes eszközre való váltást segítő legfontosabb szempontokként. A felhasználói élmény kapcsán azonban többen említették, hogy a cigarettához képest jelentősen eltér az elektronikus eszközök (pontosabban az aeroszol) torokban kiváltott hatása, illetve többen beszámoltak egyfajta kábultságról közvetlenül a használat után.

A füstmentes eszközökre való váltás egyik akadályaként azonosításra került az a hiedelem is, hogy azok többe kerülnének, mint a hagyományos dohánytermékek. Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy országonként változó, hogy az e-cigaretta és a dohányhevítő rendszerek ára hogyan viszonyul az éghető cigarettáéhoz. Azokban az országokban, ahol elismerik az új alternatívák potenciális ártalomcsökkentő jellegét, kedvezőbb adókulcsok is bevezetésre kerültek, illetve van, ahol nincs megkülönböztetés, és az eszköz bekerülési költségén túl a fogyasztás nem kerül többe, vagy akár olcsóbb is, mivel a füstmentes eszközökkel számos dohányos képes csökkenteni a napi adagját, olvasható a Kinchen és munkatársai által közreadott publikációban, melyet a brit nemzeti Action on Smoking and Health program keretein belül végezett 2019. évi felmérés eredményeire alapoznak.

Általános aggály volt maga az eszköz fenntarthatósága, az esetleges javíttatás problémája, vagy a csereeszköz szükségessége. A résztvevők a gyorsan és egyszerűen használható alternatívákat részesítették előnyben az új, több odafigyelést igénylő technológiákkal szemben. Ugyanakkor a füstmentes megoldások mellett szólt, hogy a résztvevők megítélése szerint azok társadalmi elfogadottsága kedvezőbb, használatuk sokkal kevésbé stigmatizált, mint a cigaretta esetében.

Érdekes továbbá, hogy a megkérdezettek körében a váltásra irányuló motiváció egyértelműen nőtt annak hatására, hogy a füstmentes eszközök ártalomcsökkentő jellege bemutatásra került.

Az azonban továbbra is kiemelendő, hogy a dohányzáshoz köthető betegségek elkerülésének leghatékonyabb módja a valamennyi nikotin- és dohányterméktől való tartózkodás, ami a rá sem szokással, dohányzás esetén pedig a leszokással érhető el. A füstmentes alternatívák kizárólag azon felnőtt dohányzók számára merülhetnek fel lehetőségként, akik valamilyen okból nem szoknak le a cigarettázásról.

Felhasznált irodalom:

Kinchen, G., Cox, S., Kale, D. et al. (2022) Facilitators and barriers for harm reduction after first use of novel nicotine delivery devices: a qualitative investigation of cigarette smokers. BMC Psychol 10, 190 https://doi.org/10.1186/s40359-022-00874-w

Action on Smoking and Health. Use of e-cigarettes (vaporisers) among adults in Great Britain 2019, https://ash.org.uk/uploads/Use-of-e-cigarettes-vapes-among-adults-in-Great-Britain-2021.pdf

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Látta már?

A DrHírek oldal alapvető célja az orvostársadalom számára hazai és nemzetközi cikkek rövid összefoglalása. A videók célja, hogy rövid összefoglalók által segítse a nézőt a számára érdekes információk további megismerése felé terelni. 

Olvasta már?

Kapcsolódó bejegyzések

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

eConsilium bejelentkezés

eConsilium bejelentkezés