Összetett csontkultúrán modellezték a dohányfüst, illetve a hevített dohány-aeroszol molekuláris hatásait. Az eredmények a csontritkuláshoz vezető folyamatok vonatkozásában alátámasztani látszanak azt a feltevést, hogy a cigaretta füstmentes alternatívájaként a dohányhevítő rendszer használata potenciálisan csökkentheti a dohányzással járó egészségügyi kockázatot.
Régóta ismert, hogy a dohányzás fokozza a csontállományt bontó oszteoklasztok aktivitását, ami másodlagos csontritkuláshoz vezethet. Ez az ártalom egyéb csontritkulásra hajlamosító tényezők (pl. nőknél a menopauzával járó hormonális változások) mellett kifejezetten magas kockázatot jelenthet: emeli a patológiás törések, illetve a csontgyógyulási hajlam romlásának valószínűségét. Azt már kevesebben tudják, hogy a csonttörések 5-10%-a nehezen, vagy nem megfelelően gyógyul, aminek nem egyszerűen a hosszú immobilizáció az oka, hanem sok esetben a dohányzási ártalom is hozzájárul a megnövekedett betegségteherhez.
A csontegészséget befolyásoló dohányzási ártalom ráadásul nem csak egyéni szinten lehet jelentős, hanem növeli az ellátórendszer terhelését, illetve az egészségügyi ellátás költségei tekintetében is jelentősége van. Az Eurostat felmérése szerint az izom- és vázrendszert érintő betegségek, különös tekintettel a lassú vagy nem megfelelően gyógyuló csonttörések miatti műtéti beavatkozások nagy számára, mintegy 15%-át teszik ki a teljes ellátásokra költött erőforrásoknak.
Weng, a német Tübingeni Egyetem Siegfried Weller Kutatóintézetének szakembere és munkacsoportja a fenti problémára alapozva az oszteoklaszt aktivitást helyezték fókuszba összehasonlító vizsgálatukban, melynek célja a relatív ártalomcsökkentés fennállásának igazolása vagy cáfolása volt laboratóriumi körülmények között. Megjegyzendő, hogy a vizsgálatot végző kutatók, korábbi munkájuk során már igazolták, hogy a cigarettafüst a csontállományt építő oszteoblasztok működését gátolja.
Az in vivo csontsejtek közti kölcsönhatásokat modellező in vitro sejtkultúra oszteoprogenitor (SCP-1) és oszteoklaszt prekurzor (THP-1) sejtekből állt 1:8 arányban, amivel a modell az élettani megoszlást közelítette. A kialakított sejtkultúra nem csak a sejtek közti, hanem a sejt és a csontmátrix közti kölcsönhatások egy részét is leképezte. A modellben bekövetkező változásokat akut és krónikus dohányfüst, illetve aeroszol expozíció mellett, természetes levegőnek kitett kontrollal szemben vizsgálták.
Az akut expozíciónál a munkacsoport a 24 órán belül jelentkező elváltozásokra fókuszált, a krónikus expozíció esetében pedig 14 napos inkubáció során, különböző fázisokban vizsgálták a sejtaktivitásra utaló paramétereket (pl. mitokondriális aktivitás, ATP és LDH mennyiség, génexpresszió, stb.).
A referencia cigaretta (1R6F) füstje jelentősebb károkat okozott a csontsejtek működésében és viabilitásában, mint a dohányhevítő rendszerben (THS) keletkező aeroszol – foglalták össze eredményeiket. A közlemény szerint már az egyszeri, akut cigarettafüstnek való kitettség is rontja az oszteoblasztok, illetve az oszteoklasztok működését és életképességét.
Egy csontregenerációt modellező sejtkultúrán az is látható volt, hogy a hevített dohány aeroszolnak kitett mintán az egészséges csontregenerációt modellező kontrollhoz hasonló folyamatok zajlottak le: az oszteoklaszt aktivitásban és a kalcium depozitumok alakulásában sem volt jelentős eltérés. Ezzel szemben a cigarettafüstnek való kitettség nagy mértékben fokozta az oszteoklaszt aktivitást, ami csontritkulásnak megfelelő állapothoz vezetett.
A közlemény szerint a hevített dohány potenciálisan alacsonyabb dohányzási ártalmat jelenthet a csontsejtek működésére és a csontok mineralizációjára nézve, mint a cigaretta. Ennek a különbségnek a felismerése és további vizsgálata különösen fontos lehet a csontritkulásra hajlamosak, illetve a csonttörésekből felgyógyulók számára, akik nem szoknak le a dohányzásról. Jelenleg viszont kevésbé ismert, illetve egymásnak ellentmondó eredmények állnak rendelkezésre a nikotin csontanyagcsere-folyamatokra gyakorolt hatásai vonatkozásában, ezért további vizsgálatok szükségesek.
Továbbra is a leghatékonyabb módja a dohányzáshoz köthető betegségek elkerülésének, ha el sem kezdünk dohányozni. Dohányzás esetén a dohányzásról való leszokás, a legfontosabb és a jelenleg is a leghatékonyabb módja a dohányzási ártalomhoz köthető csontanyagcsere-károsodás és egyéb betegségek mérséklésében és megelőzésében. Az ártalomcsökkenés lehetőségeiről való tájékozódás kizárólag azon felnőtt dohányzók számára merülhet fel lehetőségként, akik valamilyen okból nem szoknak le a cigarettázásról.
Felhasznált irodalom:
Weng et al. (2023): Tobacco heating system has less impact on bone metabolism than cigarette smoke, Food and Chemical Toxicology, Volume 173, March 2023, 113637
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
