„Ezt nem kellett volna szednem!” – Gyógyszerek, étrend-kiegészítők lehetséges májkárosító hatása

May 22, 2013

Az androgén hormonok erélyes hatást gyakorolnak a májra úgy közvetlenül, mint közvetve a hypothalamuson és a hypophysisen keresztül. Leggyakoribb az enyhe diszfunkció – sárgaság nélkül –, ami a gyógyszerszedés abbahagyását követően következmények nélkül rendeződik. Gyakori továbbá a hetek, hónapok alatt oldódó cholestasis, ami direkt hepatotoxicus hatás következménye, amelyért elsősorban a szteránváz C17 pozíciójában lévő alkilcsoport felelős.

Feladataink gyógyszer okozta májkárosodás esetén:

  • pontos gyógyszeranamnézis;
  • differenciáldiagnosztika, esetleg más májkárosodás kizárása, mert a már meglévő májkárosodás nehezítheti a kivizsgálást;
  • pontos klinikai értékelés;
  • a gyógyszer azonnali elhagyása;
  • türelem;
  • oktatás: a toxikus májkárosodás megelőzhető!

Már évszázadok óta foglalkoztatja az emberiséget a teljesítményfokozás lehetősége, amelynek célja a fizikai erő növelése, a fáradtság leküzdése és a koncentrálóképesség fokozása. Egyre elterjedtebb az étrend-kiegészítők használata a testépítésre vágyók körében is. A felépítő (más néven anabolikus) szteroidok napjainkban az egyik leggyakrabban alkalmazott teljesítményfokozó anyagok a tesztoszteronszint maximalizálása, illetve a tesztoszteron-ösztrogén szint arányának módosítása révén vezetnek a száraz izomtömeg növekedéséhez.

Kereskedelmi forgalomban számos (pro)anabolikus szteroidkészítmény kapható. Amit ezek a szerek ígérnek: „sziklakemény bedurranások”, „az alfa-hím-mentalitás elősegítése”, „az agresszió növelése, extrém izomtömeg építése és azonnali erőnövekedés”.

A hatásprofil hangsúlyozása mellett a mellékhatások háttérbe kerülnek. Sajnos, ezek kevéssé ismertek széles körben, pedig a figyelmeztetés minden tájékoztatóban benne van: „Ez a termék egészséges személyek számára készült. Mindig kérje ki orvos tanácsát, mielőtt ezt vagy bármilyen más étrend-kiegészítőt vagy edzésprogramot elkezd. Ne használja ezt a terméket, ha a családtagoknál korábban már előfordult prosztata- vagy vesebetegség, endokrin probléma vagy egyéb, orvosi kezelést igénylő betegség. Ha más étrend-kiegészítőt vagy csak receptre kapható orvosságot szed, kérje ki az orvosa tanácsát, mielőtt használni kezdi ezt a terméket. Ne lépje túl a javasolt adagolást, hogy elkerülhesse a potenciálisan káros, negatív mellékhatásokat.”

Esetismertetés

Ambulanciánkon egy 51 éves férfi jelentkezett egy hete kialakult sárgaság, fogyás (9 kg), világos széklet, sötét vizelet, romló általános állapot tüneteivel.

Anamnézisében ismert és kezelt (1×30 mg lansoprazol) refluxbetegségen kívül egyéb kórkép nem szerepelt.

Fizikális vizsgálatkor icteruson kívül egyéb eltérést nem találtunk.

Laborparamétereiben emelkedett GOT- (91 IU/ml), GPT- (49 IU/ml), GGT- (854 IU/ml), szérumbilirubin- (346 μmol/l), direktbilirubin- (274 μmol/l) értékeket találtunk.

A hasi ultrahangvizsgálat enyhe fokú hepatomegaliát írt le, a májkapuban egy-egy kisebb, kóros méretet el nem érő nyirokcsomó ábrázolódott, a vena portae tágassága a normális felső határán volt, az epehólyag fala nem volt vastagabb.

A hasi CT-vizsgálat enyhe fokú, bal lebenyi túlsúlyú hepatomegalián kívül egyéb eltérést nem mutatott.

Többszörös anamnézisfelvétel során kiderült, hogy a beteg androgén szteroidot, proanabolikus szert, tesztoszteronszint-optimalizáló terméket is tartalmazó étrendkiegészítőket szed. A lista áttekintése után gyógyszer okozta májkárosodás erős gyanúja merült fel.

A differenciáldiagnosztikai céllal elvégzett vizsgálataink során kizártuk a májenzimeltérések hátterében a vírushepatitist (HAV total, IgM: negatív, HbsAG, anti-HB: negatív, HCV-AT: negatív, EBV-IgG: pozitív, IgM: negatív, EBNA-IgG: pozitív, IgM: negatív, CMV-IgG, IgM: negatív), az immunbetegségeket (ANA, LKM, AMA ANCA, immunelfo: negatív) és az anyagcserezavarokat (TSH: normális, haemocromatosis: negatív, Wilson-kór: negatív).

A toxikus ágensek felfüggesztése mellett, az idő előrehaladásával, az icterus fokozódásával a tünetek közül előtérbe került a viszketés, az alvászavar, a fogyás, a rossz közérzet, megjelent a hányinger, jobb bordaív alatti fájdalom. Roborálás mellett tüneti terápiát alkalmaztunk: epesavkötő gyanta, altató, silymarin adását kezdtük.

 

1. ábra. A szérumbilirubin-érték alakulása öt hónap alatt
1. ábra. A szérumbilirubin-érték alakulása öt hónap alatt
2. ábra. Az alkalikus foszfatáz (ALP) szintjének csökkenése jóval lassabb volt, mint a gamma-glutamil-transzpeptidázé (GGT)
2. ábra. Az alkalikus foszfatáz (ALP) szintjének csökkenése jóval lassabb volt, mint a gamma-glutamil-transzpeptidázé (GGT)
3. ábra. A hepatocellularis károsodást jelző laboratóriumi paraméterek igen lassan javultak
3. ábra. A hepatocellularis károsodást jelző laboratóriumi paraméterek igen lassan javultak

 

Az anabolikus szteroidok alkalmazásának felfüggesztése után mind a klinikai tünetek enyhülése, mind a laboreredmények normalizálódása között hónapok teltek el, a panaszmentesség és az eltérés nélküli laboreredményekig öt hónap.

Ilyen esetekben a legnagyobb kihívást mind a beteg, mind a hozzátartozók, mind pedig a beteget kezelő-gondozó team számára a lassú javulás jelenti, ami természetesen időnként kétségeket is ébreszt a diagnózis helyességét illetően. Néhány hasonló beteg kezelése során megtanuljuk, hogy ezekben az esetekben a türelem a kezelés döntő eleme.

Megbeszélés, következtetések

A májbetegségek alattomos kórképek, mert sokszor még akkor sem okoznak panaszokat, amikor a májsejteknek csupán 10%-a működik. Ráadásul fájdalmatlanok, legfeljebb a májat körülvevő Glisson-tok feszülése okozhat panaszt (például hepatitisben), így sokszor csak véletlenül derül fény a betegségre.

A májbetegségek legnagyobb csoportját a toxikus károsodások képezik (1. táblázat). A fejlett országok középkorú lakossága körében a májcirrhosis a harmadik vezető halálok, amelyért a túlzott alkoholfogyasztás mellett az élelmiszerekben található tartósítószerek, ételfestékek, érésgyorsító anyagok, valamint a belélegzett oldószerek, festékek, benzingőz, háztartási tisztítószerek, gyomirtó szerek egyaránt felelősek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a túlzott gyógyszerfogyasztás veszélyeit sem (2. táblázat).

1. táblázat. A gyógyszer okozta májbetegségek jellemzői, epidemiológiai adatok
[box]

  • Világszerte több mint 1200 készítmény érintett.
  • A gyógyszer okozta halálozás vezető oka a májkárosodás.
  • A gyógyszerszedés leállításának leggyakoribb oka a májkárosodás.
  • Az icterusok 2-4%-a gyógyszereredetű.

2. táblázat. A gyógyszer okozta májkárosodások típusai a laboratóriumi leletek alapján [1]
[box]

  • Hepatocellularis laesio: ALT >2× normálérték vagy ALT/ALP >5.
  • Cholestaticus hepatitis: ALP >2× normálérték vagy ALT/ALP ≤2.
  • Kevert hepatitis: ALT/ALP: 2–5.

Az orvos által rendelt gyógyszer mellékhatásaira sokkal inkább gondolunk (3. táblázat), de sajnos a lakosság körében egyre inkább terjed az étrend-kiegészítők, bizonytalan eredetű gyógyhatású termékek használata. Téves, de általános feltételezés, hogy például gyógynövény használatából baj nem lehet, legfeljebb nem használ. Különösen veszélyes, ha több szert alkalmaz valaki, hiszen azokban azonos hatóanyagok is lehetnek, mint esetünkben is történt, így jelentős túladagolás következhet be.

3. táblázat. A gyógyszer okozta májbetegségek osztályozása
[box]

  1. A beteg nem „bírja” a gyógyszert, nincs mellékhatás.
  2. Májenzim-növekedés: gyakori az adaptáció.
  3. Kimutatható a májműködés enyhe károsodása.
  4. Súlyos májkárosodás, kórházi felvétel.
  5. Akut májelégtelenség.
  6. Halál vagy májtranszplantáció.

Az orvos sokszor találkozik olyan problémával, hogy a beteg tanácsot kér valamilyen gyógyhatású szerről, étrend-kiegészítőről, amelynek összetételét nem ismeri. Felelősen csak arról lehet nyilatkozni, aminek a hatóanyagát, dózisát, adagolási módját tökéletesen ismerjük – a gyógyszerekhez hasonlóan.

A testépítő, teljesítményfokozó szerek adása különösen nagy óvatosságot igényel, mert egyéni érzékenység, több szer összeadódó hatóanyaga, helytelen használat miatt súlyos, hosszan tartó májkárosodás alakulhat ki. Igaz, hogy a folyamat legtöbbször reverzíbilis, de hónapokig tartó rossz közérzet, munkaképtelenség, vizsgálatok sora vár a felelőtlen használóra.

 

Irodalom

1. Lopez-Navidad, et al. Norfloxacin-induced hepatotoxicity. J Hepatol 1990;11(2):277-8.

Látta már?

A DrHírek oldal alapvető célja az orvostársadalom számára hazai és nemzetközi cikkek rövid összefoglalása. A videók célja, hogy rövid összefoglalók által segítse a nézőt a számára érdekes információk további megismerése felé terelni.

Olvasta már?

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

eConsilium bejelentkezés

eConsilium bejelentkezés