Újrafertőződés – tisztázandó kérdések

October 29, 2020

Az ismételt fertőződés tanulmányozása fontos adalékokkal szolgálhat a vakcinafejlesztéshez.

A vakcinák hatásosságának egyik közös minőségjelzője a neutralizáló antitestek természetes úton szerzett védettséghez hasonló szintjének elérése. Ez abból a feltételezésből indul ki, hogy a fertőzés okozta immunválasz megakadályozza a reinfekciót. A SARS-CoV-2-vel történő ismételt fertőződésekről szóló beszámolók azonban kérdésessé teszik, hogy az első infekció nyomán valóban kialakul-e védettség, és az mennyire hatásos?

Más vírusoknál az ismételt infekcióra ismert példa a „HIV-szuperinfekció”, amelynél a másodlagos fertőződésre genetikai, klinikai és epidemiológiai bizonyítékok vannak.

A SARS-CoV-2 vonatkozásában is ismerünk olyan eseteket, ahol az első és a második megbetegedés során talált viralis RNS-szekvencia jelentősen eltért. Az eltérés mértéke és a két megbetegedés között eltelt idő alapján valószínűtlen, hogy a második az első vírus de novo leszármazottja lenne.

Az ismételt fertőződés azt jelzi, hogy az első infekció során nem alakult ki elegendő védelem, és felmerül a kérdés, hogy a vakcinációval a természetes fertőzés után kialakuló antitestszint elérését kell-e célba venni. Ugyanakkor az alacsony esetszám miatt nem kizárt, hogy ezeknél a betegeknél valamilyen immunológiai deficit akadályozta meg a védettség kialakulását.

A HIV-szuperinfekciók vizsgálata azt mutatta, hogy a második fertőzés jóval gyakrabban fordul elő, mint előzetesen feltételezték, vagyis az első találkozás a vírussal nem feltétlenül vált ki a védelemhez elegendő immunválaszt. Ezekben az esetekben nem sok bizonyítékot találtak immundeficitre.

A SARS-CoV-2 reinfekciókban – ahogy az a HIV esetében is megállapítható volt – fontos szerepe lehet az időnek. Az első infekciót követően a teljes védettség kialakulásához időre lehet szükség.

Az eddigi adatok szerint a SARS-CoV-2 elleni antitestek csúcskoncentrációja néhány héten belül kialakul, azonban változó sebességgel csökken. Az ellenanyagszint hosszabb távú dinamikájának és a reinfekció kockázatában játszott szerepének teljesebb megértéséhez további vizsgálatokra van szükség.

Emellett vannak más nyitott kérdések is. Vajon a reinfekció egy ritka jelenség, amely csak gyenge immunválaszú betegeknél alakulhat ki? Ha igen, mi korlátozza a védettséget? Az antitestek titere lenne túl alacsony? Az első megbetegedés túl enyhe volt az elegendő vírusterheléshez? Ha igen, ez azt jelentheti, hogy ha egy oltás nem is elegendő a tökéletes védelemhez, terápiás előnnyel járhat a beadása.

Forrás: Overbaugh J. Understanding protection from SARS-CoV-2 by studying reinfection. Nat Med 2020; Oct 22. Online ahead of print.

Az eredeti cikket itt érheti el: https://www.nature.com/articles/s41591-020-1121-z

Látta már?

A DrHírek oldal alapvető célja az orvostársadalom számára hazai és nemzetközi cikkek rövid összefoglalása. A videók célja, hogy rövid összefoglalók által segítse a nézőt a számára érdekes információk további megismerése felé terelni. 

Olvasta már?

Kapcsolódó bejegyzések

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

eConsilium bejelentkezés

eConsilium bejelentkezés