A szálló por rontja a kognitív funkciókat

Háttér

A szálló pornak való tartós kitettség összefüggésbe hozható kedvezőtlen egészségi kimenetelekkel, például szív- és érrendszeri, légzőszervi ( asthma, tüdőrák) valamint idegrendszeri (Alzheimer-kór, Parkinson-kór) betegségekkel.
A környezeti egészségkutatók egyre gyakrabban javasolják a HEPA-légszűrők* használatát szállópor-expozíció csökkentése érdekében. Eddig kevés intervenciós vizsgálatot végeztek a légszűrők használata és a mentális teljesítmény kapcsolatának vizsgálatára.
Egy randomizált, keresztezett elrendezésű vizsgálat eredményeinek másodlagos elemzése most fontos adalékokkal szolgált ennek az összefüggésnek a megismeréséhez. 

Módszerek

A 2025-ben publikált HAFTRAP (Home Air Filtration for Traffic-Related Air Pollution) vizsgálatot a Massachusettes állambeli, Boston mellett fekvő Somerville város lakosai körében végezték. Somerville két nagy forgalmú útvonal, az Interstate 93 és a 28-as főút mentén helyezkedik el, ezért viszonylag magas a közlekedésből származó légszennyezés szintje. Olyan résztvevőket vontak be a kutatásba, akik a két út valamelyikétől 200 méteren belül laknak. A résztvevőket véletlenszerűen két csoportra osztották: a vizsgálat első szakaszában az egyik csoport egy hónapon keresztül használt otthonában HEPA-szűrős légtisztítót, a másik csoport ugyanolyan készüléket, de szűrő nélkül, a második szakaszban pedig fordítva. A két vizsgálati szakasz között egyhónapos – „kimosódási” – szünetet tartottak, amíg semmilyen légtisztítót nem használtak.
A beavatkozási szakaszok előtt és után a résztvevők elvégezték a Trail Making Testet, amely az A részben számok összekötésével a vizuális memóriát és a motoros sebességet, a B részben pedig számok és betűk váltakozó összekötésével a végrehajtó funkciókat és a mentális rugalmasságot méri. A teljesítést idő alapján értékelték, meghatározott átlagos és gyenge határértékekkel.

Eredmények

Bár összességében nem volt szignifikáns különbség a Trail Making Test teljesítési idejében a HEPA-szűrős és az álkészülékek között, az életkor jelentős módosító tényezőnek bizonyult (interakciós próba p = 0,02). A 40 éves vagy annál idősebb résztvevők — akik a minta körülbelül 42%-át tették ki — átlagosan 12%-kal gyorsabban teljesítették a mentális rugalmasságot és végrehajtó funkciókat vizsgáló (B) részt a HEPA légtisztító használata után, mint az ál készülék használata után. Ez a különbség a torzító tényezők (a készülékekkel a zárt térben töltött idő, a teszttel járó stressz) figyelembe vétele után is fennmaradt. 

Értelmezés és konklúzió

Korábbi kutatások arról számoltak be, hogy a szálló por magasabb koncentrációja összefügghet az agy fehérállományának csökkenésével, különösen a homlok- és halántéklebenyben.
Ezek az agyterületek kulcsszerepet játszanak a mentális rugalmasságban és a végrehajtó funkciókban, amelyeket a Trail Making Test B része mér, vagyis a HEPA szűrés kedvező hatása összhangban van a feltételezett neurobiológiai mechanizmusokkal.
A vizsgálatban tapasztalt javulás elsőre csekélynek tűnhet, de nagyságrendileg megfelel annak a kognitív előnynek, amit a rendszeres testmozgás növelése hozhat. 12%-os javulás nem feltétlenül jár azonnal érzékelhető szellemi frissességgel, ugyanakkor a kognitív hanyatlás megelőzése kulcsfontosságú a hosszú távú egészség szempontjából.
Külön kiemelendő, hogy a javulás elsősorban a 40 éves vagy idősebb résztvevők körében jelentkezett, ami arra utal, hogy a légszennyezés kognitív hatásai körülbelül 40 éves kortól válnak kifejezettebbé.
Fontos szempont, hogy a vizsgálat résztvevői csak egy hónapon át használták a légszűrőket, ugyanakkor hosszabb távon már kisebb mértékű kognitív romlás is összefügghet a halálozási kockázat emelkedésével.