Antikoagulációs határesetek. Az ESC állásfoglalása – I. rész
I. rész – A thromboemboliás kockázat A pitvarfibrilláció egyik legnagyobb veszélye a thromboembolisatiós alapon kialakuló ischaemiás stroke. Ennek megelőzésére az érvényben lévő ajánlások az előzetes kockázatbecslés függvényében végzett tartós oralis antikoagulálást javasolják. A kockázatbecslésre jelenleg legelterjedtebben a CHA2DS2-VASc pontrendszert használják, amely nyolc klinikai paraméter alapján az éves stroke-kockázatot jelzi előre. Jel Paraméter Pont C Congestiv […]
Rákszűrés – összefoglaló irányelv
Emlőrák Az emlőrákszűrésre vonatkozóan három életkori küszöböt határoztak meg. 40 éves kortól fel lehet ajánlani a lehetőséget, 45 éves korban pedig el is kell kezdeni a rutinszerű, évenként ismételendő mammográfiát. 55 éves kortól át lehet térni a kétévenkénti szűrésre, és mindaddig folytatni kell, amíg a várható élettartam eléri a tíz évet. Az ACS ajánlása az […]
Hogyan kerülhetjük el az opioidok használatát?
A fájdalom az a kellemetlen szenzoros és érzelmi tapasztalás, amely a szöveti károsodást vagy annak veszélyét jelzi, bár fájdalom jelentkezhet szöveti laesio nélkül is, például neuropathiás fájdalom vagy migrén esetén. Az akut fájdalom a sürgősségi ellátás felkeresésének egyik leggyakoribb oka, és a sebészi beavatkozások is gyakran járnak akut posztoperatív fájdalmakkal. A krónikus fájdalom szintén komoly […]
Probiotikumok – amit tudunk és amit nem
Mi a probléma a probiotikumokkal? A jelenlegi zavaros helyzet számos okból ered. Tény, hogy a klinikai adatokra épülő, probiotikumokkal foglalkozó publikációk a metodológia, a vizsgált végpontok és az elemzés szigora tekintetében nagyon heterogének: egyaránt találkozhatunk szövettenyészetben szerzett eredmények extrapolációjával és randomizált, placebokontrollált vizsgálattal. Ráadásul még a magas minőségű, kontrollált kutatások is gyakran vezetnek ellentmondásos következtetésekre. […]
Mukoobstruktív tüdőbetegségek – 2. rész
Cysticus fibrosis Cysticus fibrosisban az abnormális nyákkoncentráció elsődleges oka az epithelialis iontranszport zavara. A klorid- és bikarbonátionok transzportja a CFTR (cysticus fibrosis transmemrane conductance regulator) gén által kódolt membránfehérje feladata. A CFTR-gén különböző mutációi miatt a fehérje funkciója, expressziója és metabolizmusa zavart szenvedhet, és ép nátriumabszorpció mellett is a nyák hiperkoncentrációjához vezet. Bár a CFTR-függő […]
Mukoobstruktív tüdőbetegségek – 1. rész
A krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD), a fibrosis cysticát (CF), a primer ciliaris dyskinesiát és a nem cysticus fibrosisos eredetű bronchiectasiát patomechanizmusuk hasonlóságai miatt a tüdő mukoobstruktív megbetegedéseinek gyűjtőfogalma alá sorolhatjuk. Közös jellemzőjük a produktív köhögés és az időről időre fellépő akut exacerbatio. Közös patomechanizmus A gyakran alkalmazott „krónikus bronchitis” diagnózis nem igazán fedi le a […]
Leállították a CREDENCE vizsgálatot – fontos előrelépés a diabeteses nephropathia megelőzésében
A veseelégtelenség vezető oka világszerte a 2. típusú diabetes. A nátrium-glükóz-kotranszporter-2 (SGLT2) gátlóival végzett cardiovascularis vizsgálatok során felmerült, hogy ezek a szerek javíthatják a cukorbetegség renalis szövődményeit. E hatás részletesebb feltárására indították el a kettős vak, randomizált, placebokontrollált CREDENCE vizsgálatot. A kísérletben 2. típusú diabetesben szenvedő betegek vettek részt. Bevonási kritérium volt a 30 és […]
Új AHA/ACC irányelv a cardiovascularis betegségek primer prevenciójára
Az ajánlás számos érvényben lévő irányelv megállapításait összegzi, emellett több új javaslatot is megfogalmaz, így például az aszpirin primer prevenciós szerepével vagy az életmóddal, táplálkozással, dohányzással kapcsolatban. Különös hangsúlyt fektet arra, hogy a prevenciós erőfeszítéseket élethossziglan kell végezni, és minden korábbinál erélyesebben hangsúlyozza a nem farmakológiai beavatkozások jelentőségét. Az alábbiakban a kiadvány tíz legfontosabb megállapítását […]
Van még teendő: fiatalkori vastagbélrák
Amerikai adatok szerint 1994 óta az 50 éves kor alatt kialakuló colorectalis daganatok száma 51%-kal nőtt, a coloncarcinomák 11%-át és a rectumtumorok 18%-át 50 éves kor alatt diagnosztizálják. A fiatalabb korban jelentkező colorectalis rákok felismerését többek között az is nehezíti, hogy a rosszindulatú daganatos betegségeket mind a laikusok, mind a szakma jelentős része az időskor […]
„Inaktív” összetevők – bevesszük?
Azt is várjuk azonban, hogy e feladatuk teljesítése mellett ne fejtsenek ki olyan biológiai aktivitást, amelynek szignifikáns káros következménye lenne. Bár a gyógyszergyárak rendszerint már ismert és kipróbált inaktív összetevőket használnak, amelyek a populációszintű tapasztalatok alapján biztonságosak, azonban nem kizárt, hogy esetleges hatásaik a jelenlegi preklinikai toxikológiai vizsgálatok során felderítetlenek maradnak. Egy nemrég megjelent tanulmányban […]