Egy retrospektív kohorszvizsgálat szerint a hüvelyi úton történő szülésekhez kapcsolódó beavatkozások jelentősen növelik az elbocsátáskor felírt opioidok arányát.
A vizsgálat célja
A postpartum időszakban a hatékony és biztonságos fájdalomcsillapítás biztosítása kiemelt jelentőségű, ugyanakkor az opioidok alkalmazásával összefüggő potenciális kockázatok miatt a felírási gyakorlat jelentős heterogenitást mutathat.
A vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy hogyan alakul az opioidfelírás gyakorlata hüvelyi szülések után, különös tekintettel a hüvelyi szüléssel járó beavatkozásokra (operatív hüvelyi szülés, harmad- vagy negyedfokú gátmetszés). Emellett vizsgálták a kórházak közötti eltéréseket a felírás gyakoriságában és az előírt dózisokban.
A vizsgálat felépítése
A retrospektív kohorszvizsgálatot az Egyesült Államokban, Michigan államban végezték, egy minőségfejlesztési együttműködés keretében, 67 kórház adatainak felhasználásával.
A kohorsz 14 690 felnőtt nőt foglalt magában, akik:
• korábban nem használtak opioid fájdalomcsillapítót
• első gyermeküket várták
• terminusban hozták világra gyermeküket
• egy magzatot hordoztak
• hüvelyi úton szültek
• magzata normál fekvésben volt
A résztvevők átlagéletkora 26,8 év volt, 64,5%-uk nem spanyolajkú fehérbőrű.
Ezen belül a résztvevők 7,2%-a operatív hüvelyi szülésen, 4,9%-a pedig harmad- vagy negyedfokú gátmetszésen esett át. A vizsgálat során a fő végpontok az osztályos elbocsátáskor felírt opioidok aránya és mennyisége (orális morfin ekvivalens, OME) voltak, továbbá elemezték a kórházak közötti eltéréseket is.
A vizsgálat eredményei
Összességében a betegek 1,8%-ának írtak fel opioidot tartalmazó készítményt hüvelyi úton történő szülést követően. Az operatív hüvelyi szülés szignifikánsan növelte az opioidfelírás esélyét (korrigált esélyhányados: 3,05; 95% CI, 2,11–4,41), míg a harmad- vagy negyedfokú gátmetszés esetén ez a kockázat még magasabb volt (korrigált esélyhányados: 11,18; 95% CI, 8,36–14,94).
A felírt opioid mennyisége mediánértékben operatív hüvelyi szülés után 75 OME, gátmetszés esetén 50 OME, míg komplikációmentes hüvelyi szülés után 60 OME volt (P = 0,013).
Az intézmények közötti jelentős variabilitás volt megfigyelhető: a kórházak 47,8%-ában nem történt opioidfelírás komplikációmentes hüvelyi szülés után. Az opioidfelírás aránya intézményi szinten széles tartományban változott:
• Rutin hüvelyi szülés: 0–35%
• Operatív hüvelyi szülés: 0–50%
• Harmad- vagy negyedfokú gátmetszés: 0–66,7%
Összefoglalás, konklúzió
Az opioidfelírás gyakorisága a hüvelyi szüléshez társuló beavatkozások után magasabb volt, mint a komplikációmentes hüvelyi szülések esetén, és az intézmények között jelentős különbségek mutatkoztak. Az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy szükség van egységesebb, standardizált irányelvekre és intézményi gyakorlatokra annak érdekében, hogy a postpartum időszakban a fájdalomcsillapítás megfelelő legyen, ugyanakkor a túlzott opioidfelírás elkerülhető maradjon.
