A GLOBOCAN 2024 a daganatos megbetegedések és halálozások 186 országra és területre kiterjedő globális becsléseit közli; Magyarország több kedvezőtlen incidencia-rangsorban is vezető helyen szerepel.
Háttér
A daganatos betegségek a globális halálozás meghatározó okai, miközben terhük és kimenetelük jelentősen eltér az egyes régiók között. A közlemény célja a 2024. évi incidencia és mortalitás bemutatása, a földrajzi és fejlettségi különbségek elemzése, valamint a 2050-re várható esetszám becslése volt.
Módszerek
A szerzők a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség GLOBOCAN 2024 becsléseit elemezték 34 daganattípusra, 186 országban és területen. Az adatokat daganatregiszterekből és haláloki statisztikákból, szükség esetén modellezéssel állították elő. Életkor-standardizált arányszámokat és a 75 éves kor előtti kumulatív kockázatot használták. A 2050-es projekció változatlan incidencia mellett kizárólag a demográfiai változásokkal számolt.
Eredmények
2024-ben becslések szerint 20,6 millió új daganatos eset és 9,8 millió haláleset történt. A 75 éves kor előtti megbetegedési kockázat férfiaknál 21,4%, nőknél 18,5%, a halálozási kockázat 11,0%, illetve 7,6% volt. A leggyakoribb daganat a tüdőrák volt 2,64 millió esettel, ezt az emlőrák és a colorectalis daganatok követték. A halálozásban szintén a tüdőrák állt az első helyen 1,86 millió halálesettel, majd a colorectalis és a májdaganat következett.
Az incidencia régiónként négyszeres-ötszörös, a mortalitás körülbelül kétszeres eltérést mutatott. A magasabb fejlettségű országokban általában nagyobb volt az incidencia, több daganatnál azonban a kevésbé fejlett országokban volt kedvezőtlenebb a mortalitás. Emlőrákban például az incidencia alacsonyabb, a mortalitás mégis magasabb volt. A férfiak tüdőrák-incidenciája Magyarországon volt a legmagasabb a vizsgált országok között, 49,0/100 000 fő értékkel. A globális esetszám 2050-re 34,4 millióra, 67%-kal nőhet; az alacsony fejlettségű országokban 122%-os emelkedést jeleztek előre.
További kedvezőtlen magyar vonatkozás, hogy a férfiak colorectalis daganatainak életkor-standardizált incidenciaaránya is Magyarországon volt a legmagasabb a vizsgált országok között, 38,5/100 000 fő értékkel.
Értelmezés
A földrajzi különbségek a fő kockázati tényezők eltérő gyakoriságát, valamint a korai diagnózishoz és a kezeléshez való hozzáférés egyenlőtlenségeit tükrözik. Egyes daganatoknál, különösen pajzsmirigyrákban, a diagnosztikai intenzitás és a túldiagnosztizálás is növelheti az incidenciát.
Az eredmények becsléseken alapulnak, amelyek megbízhatósága országonként eltér: jó minőségű incidenciaadat csak az országok mintegy harmadából, halálozási adat pedig negyedéből állt rendelkezésre. A 2050-es előrejelzés nem számol a kockázati tényezők, a megelőzés, a szűrés vagy a kezelés jövőbeli változásaival.
Konklúzió
A daganatos betegségek globális terhe várhatóan jelentősen növekszik, különösen a korlátozott egészségügyi kapacitású országokban. A dohányzás, a daganatkeltő fertőzések, az alkoholfogyasztás, az elhízás és a fizikai inaktivitás visszaszorítása mellett a szűréshez, a korai felismeréshez és a korszerű ellátáshoz való egyenlő hozzáférés javítása is szükséges.
Forrás
Sung H, Filho AM, Laversanne M, et al. Global cancer statistics 2024: GLOBOCAN estimates of incidence and mortality worldwide for 34 cancers in 186 countries. CA Cancer J Clin 2026; e70090.
