Minden harmadik amerikai felnőtt barnulási céllal napozik

Háttér

A barnulási célú kültéri napozás a bőr szándékos ultraibolya-sugárzásnak való expozícióját jelenti a bőrszín sötétítése érdekében. Bár a bőrdaganatok több kockázati tényezőjéről rendszeres népegészségügyi adatok állnak rendelkezésre, e magatartás gyakoriságáról eddig kevés országosan reprezentatív információ volt az Egyesült Államokban. Egy most publikált felmérés célja az előfordulás, valamint a demográfiai és egészségmagatartási összefüggések feltárása volt az USA felnőtt lakosságában. 

Módszerek

A keresztmetszeti elemzés a 2024. évi National Health Interview Survey 31 615, legalább 18 éves, intézményen kívül élő résztvevőjének adatait használta. Az átlagéletkor 48,3 év volt, a minta 51,4%-át nők alkották.
A résztvevőket arról kérdezték, milyen gyakran tartózkodnak a napon kifejezetten barnulási céllal. Elsődleges végpont a napozás prevalenciája volt; ehhez a „mindig”, „legtöbbször”, „néha” vagy „ritkán” válaszokat egyaránt pozitívnak tekintették. Másodlagos végpontként az előző 12 hónapban előfordult, akár kis bőrfelületet érintő napégést vizsgálták. Az elemzésben demográfiai jellemzők, napérzékenység, fizikai aktivitás és alkoholfogyasztás is szerepelt. 

Eredmények

A barnulási célú napozás nem korrigált prevalenciája összességében 30,2% volt; nők körében 35,6%, férfiaknál 26,6%. A legmagasabb gyakoriságot a 18–29 éves nőknél mérték, akiknek 48,1%-a számolt be ilyen magatartásról. Mindkét nemben összefüggést találtak az életkorral, a rasszal és etnikai hovatartozással, a napérzékenységgel, a fizikai aktivitással és az alkoholfogyasztással. A barnulási céllal napozók 49,9%-a, az ezt nem jelzők 28,3%-a élt át napégést az előző évben.

Értelmezés 

Az eredmények szerint a szándékos napozás nem ritka, elszigetelt szokás, hanem más életmódbeli jellemzőkkel együtt megjelenő magatartás. Különösen a fiatal nők, valamint a fizikailag aktív és nagy mennyiségű alkoholfogyasztásról vagy epizodikus nagyivásról beszámoló csoportok lehetnek fontos célpontjai a megelőző beavatkozásoknak. A napégés közel kétszeres gyakorisága alátámasztja, hogy a barnulási célú napozást érdemes a bőrdaganat-megelőzés önálló témájaként kezelni. Ugyanakkor a keresztmetszeti elrendezés nem bizonyít oksági kapcsolatot, az adatok önbevalláson alapultak, és a tág definíció a ritkán napozókat is az érintett kategóriába sorolta. 

Konklúzió 

Az Egyesült Államokban a felnőttek mintegy harmada, a fiatal nőknek pedig közel fele napozik legalább alkalmanként barnulási céllal. A magatartás és a napégés szoros kapcsolata arra utal, hogy a bőrdaganatok prevenciójában a napvédelem mellett a barnulási szándék és az ahhoz társuló életmódbeli mintázatok célzott megszólítására is szükség lehet.