Egy kutatás szerint az étkezések gyakorisága és rendszertelensége kedvezőtlenül befolyásolja az alvásminőséget és az életminőséget.
A vizsgálat célja
A késői étkezésről már régóta feltételezett, hogy ronthatja az alvást, ezáltal negatívan befolyásolva az életminőséget is. Jelen kutatás célja annak feltárása volt, hogy a krononutríció – vagyis az étkezések időzítése, gyakorisága és rendszeressége – milyen kapcsolatban áll az alvásminőséggel és ezáltal az életminőséggel. A vizsgálat során arra is keresték a választ, hogy ezek az összefüggések fennállnak-e 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél is.
A vizsgálat felépítése
A keresztmetszeti vizsgálatban 3463 fő vett részt (átlagéletkor: 63,6 év; 51% nő) a Maastricht Study kohorszából. Az alvásminőséget a Pittsburgh Sleep Quality Index (PSQI) segítségével mérték, míg az életminőséget az SF-36 kérdőív mentális és fizikai komponenseivel értékelték. Az alvás időtartamát és töredezettségét gyorsulásmérő eszközzel becsülték. Az étkezési szokásokat – beleértve az étkezések gyakoriságát, rendszertelenségét, a napi kalóriabevitel időablakát, valamint a nap utolsó étkezése és a lefekvés között eltelt időt – kérdőívek segítségével mérték fel. Az összefüggéseket többváltozós regressziós modellekkel elemezték, különböző zavaró tényezők (pl. életmód, klinikai jellemzők) figyelembevételével.
A vizsgálat eredményei
A kutatás eredményei alapján a gyakoribb étkezés rosszabb alvásminőséggel és alacsonyabb életminőséggel társult. Az étkezések rendszertelensége szintén lineáris összefüggést mutatott a rosszabb alvásminőséggel és a romló fizikai funkcionálással. A hosszabb napi étkezési időablak kedvezőtlenebb alvásminőséggel és alacsonyabb fizikai életminőséggel járt együtt.
Ezzel szemben az utolsó étkezés és a lefekvés közötti hosszabb idő kedvező hatásúnak bizonyult: jobb alvásminőséggel, valamint magasabb mentális és fizikai életminőséggel társult. A 2-es típusú diabéteszben szenvedőknél is hasonló mintázat volt megfigyelhető, így megállapítható, hogy a leírt összefüggések a glükózanyagcsere állapotától függetlenek.
Összefoglalás, konklúzió
Az eredmények alapján az étkezések gyakorisága és rendszertelensége kedvezőtlenül befolyásolja az alvásminőséget és az életminőséget. Ezzel szemben az utolsó étkezés és lefekvés közötti hosszabb időtartam potenciálisan javíthatja mind az alvást, mind az általános jóllétet. A vizsgálat alátámasztja a krononutríció jelentőségét, és azt sugallja, hogy nemcsak az számít, mit és mennyit eszünk, hanem az is, hogy mikor.
Források
Marvin Y. Chong, Annemarie Koster, Ree M. Meertens, Gerda K. Pot, Bastiaan E. de Galan, Carla J.H. van der Kallen, Hans H.C.M. Savelberg, Hans Bosma, Sami O. Simons, Martijn J.L. Bours, Matty P. Weijenberg, Simone J.P.M. Eussen,
Associations of chrono-nutrition with sleep and quality of life: The Maastricht Study, Clinical Nutrition, Volume 59, 2026
