Egy randomizált, kontrollált noninferioritási vizsgálat azt mutatta, hogy major depresszióban a mágneses rohamterápia kevesebb kognitív mellékhatás mellett nem kevésbé hatásos, mint az elektrokonvulzív kezelés.
Háttér
A major depresszióban szenvedő betegek jelentős részének állapota nem javul megfelelően a gyógyszeres kezelésre. A terápiarezisztens esetekben hatásos lehet az elektrokonvulzív terápia, ezt azonban a negatív percepciók és a kognitív mellékhatások miatt a betegek alig 1%-a fogadja el. Az elektrokonvulzív kezelés kedvezőtlen hatása a postictalis dezorientáció, az anterográd és retrográd amnézia.
A kognitív mellékhatások csökkentésére fejlesztették ki a jobb oldali unilateralis, illetve a jobb oldali unilateralis ultrarövid impulzusú elektrokinvulzív kezelést (RUL-UB ECT). A RUL-UB ECT klinikailag hatásos a depresszió kezelésében, és kevesebb kognitív mellékhatással jár a hagyományos kétoldali formákhoz képest. Ugyanakkor a RUL-UB ECT-hez társuló kognitív mellékhatások továbbra is gátolják a kezelés elfogadottságát.
A mágneses rohamterápia (MST) egy új konvulzív terápiás eljárás, amely nagy energiájú és frekvenciájú ismételt transcranialis mágneses stimulációt alkalmaz a terápiás roham kiváltására. Korábbi vizsgálatok arra utaltak, hogy az MST-vel kevesebb kognitív mellékhatás mellett a RUL-UB ECT-hez hasonló hatásosság érhető el.
Nemrég jelent meg a Lancet Psychiatry-ban az eddigi legnagyobb randomizált, kontrollált vizsgálat, amely az MST és a RUL-UB ECT hatásosságát és biztonságosságát vetette össze.
Módszerek
A CREST-MST egy randomizált, kettős vak, párhuzamos csoportos, noninferioritási vizsgálat, amelybe major depresszív zavarban szenvedő felnőtteket (≥18 év) vontak be. A betegek addig részesültek kezelésben, amíg remissziót nem értek el, ki nem estek a vizsgálatból, vagy legfeljebb összesen 21 kezelést kaptak. Az MST-t ikertekercses eszközzel, középvonali frontális pozícióban alkalmazták.
Az elsődleges végpontok a depresszió remissziója voltak a Hamilton Depresszió Skála 24 tételes változata alapján, valamint az önéletrajzi memória romlása az Autobiographical Memory Test szerint. A noninferioritási határ 15%-os abszolút különbség volt a remissziós arányokban, az AMT romlását pedig 25%-os csökkenésként definiálták, ami egy szórásnyi teljesítménycsökkenésnek felel meg.
Eredmények
2018 és 2024 között 292 résztvevőt vontak be, közülük 239-et randomizáltak (hárman a kezelés megkezdése előtt kiléptek a vizsgálatból). A két terápiás karra átlagéletkor, nem és rassz szerint hasonló betegek kerültek. A bevonás a tervezett mintanagyság elérése előtt lezárult.
A remissziós arányok közötti különbség 5,3% volt a RUL-UB ECT javára (27,8%) az MST-hez (22,5%) képest, ami az MST noninferioritását igazolta. Szignifikánsan kevesebb résztvevőnél jelentkezett önéletrajzi memóriaromlás az MST-vel kezeltek körében, mint a RUL-UB ECT-kezelésben részesültek között (2,7% vs. 17,3%; p=0,0003). Kedvezőbben alakult a rohamterápia utáni reorientációhoz szükséges idő, az általános kognitív funkciók, a verbális memória, a verbális fluencia és a végrehajtó funkciók is.
Következtetések
Az MST a depresszió remissziójának elérésében nem volt kevésbé hatásos, mint a RUL-UB ECT, tehát a a különbség az előredefiniált noninferioritási határon belül maradt. A vizsálat alátámasztotta az MSD kedvezőbb kognitív biztonságossági profilját a RUL-UB ECT-hez képest.
Összességében az MST kockázat–haszon mérlege támogatja, hogy első vonalbeli konvulzív terápiaként is szóba jöjjön major depresszív zavarban (MDD), különösen azoknál a betegeknél, akik elutasítják a RUL-UB ECT-kezelést.
Források
Blumberger DM, McClintock SM, Thorpe KE, et al. Confirmatory efficacy and safety trial of magnetic seizure therapy versus right unilateral ultra-brief electroconvulsive therapy in depression (CREST–MST): a randomised, double-blind, non-inferiority trial in Canada and the USA. Lancet Psychiatry 2026; 13(5): 376-386.
