Gyakori a végpontváltás a beavatkozásokat értékelő kohorszvizsgálatokban

Háttér 

A beavatkozásokat értékelő kohorszvizsgálatok gyakran bekerülnek szisztematikus áttekintésekbe, randomizált vizsgálatok hiányában pedig akár az egyetlen elérhető bizonyítékot jelenthetik. Megbízható értelmezésükhöz lényeges az elsődleges végpontok előzetes rögzítése és az esetleges módosítások átlátható közlése. Egy nemrég megjelent elemzés szerzői a regisztrált és a publikált elsődleges végpontok eltéréseit, valamint az előzetes meghatározás teljességét vizsgálták.

Módszerek

A longitudinális metaepidemiológiai vizsgálat 124, 2014–2016-ban indult, kontrollált kohorszvizsgálatra terjedt ki, amelyek valamilyen egészségügyi beavatkozás hatását értékelték. A vizsgálatokat legkésőbb a kezdést követő egy hónapon belül regisztrálták a ClinicalTrials.gov adatbázisban, eredményeiket pedig 2024 októberéig közölték.
Végpontváltásnak minősült a regisztrált elsődleges végpont elhagyása vagy alacsonyabb rangúként való közlése, egy nem elsődleges végpont elsődlegessé emelése, illetve új elsődleges végpont bevezetése. A teljes előzetes meghatározáshoz a mérendő változót, az elemzési mérőszámot, az összesítés módját és az értékelési időpontot egyaránt rögzíteni kellett.

Eredmények

Mindössze 30 vizsgálatban (24%) határozták meg teljesen legalább az egyik elsődleges végpontot. Az értékelési időpontot minden vizsgálatban, az összesítés módját azonban csak 28%-ban rögzítették.
Hatvan közleményben (48%) találtak legalább egy eltérést a regisztrált és a közölt elsődleges végpontok között. A végpont elhagyása és alacsonyabb rangúként való közlése egyaránt 32 vizsgálatban (26%), új elsődleges végpont bevezetése 25-ben (20%), egy másodlagos végpont elsődlegessé emelése pedig kettőben (2%) fordult elő. A változtatást mindössze két közlemény indokolta meg.
A kizárólag elhagyást tartalmazó három vizsgálat mellőzésével 57 tanulmány maradt, amelyek közül 44-ben (77%) a változtatás a statisztikailag szignifikáns eredményeket részesítette előnyben. A kifejezetten elsődlegesnek nevezett közleményi végpontokra korlátozott érzékenységi elemzésben a végpontváltás gyakorisága 35% volt. A vizsgált tanulmányi jellemzők egyike sem mutatott szignifikáns összefüggést a végpontváltással. 

Értelmezés

Az elsődleges végpontok hiányos meghatározása és a regisztrációhoz képest indoklás nélkül közölt módosítása gyakori volt. A változások szignifikáns eredményeket előnyben részesítő mintázata felveti a szelektív eredményközlés lehetőségét, de nem bizonyítja azt: az elhagyott végpontok eredményei ismeretlenek voltak, a módosításokat pedig adatproblémák, elemzési korlátok vagy lektori észrevételek is indokolhatják.
Az elemzés általánosíthatóságát korlátozza, hogy csak egyetlen nyilvántartás 2014–2016 között indult, előzetesen regisztrált vizsgálatait dolgozta fel. A teljes protokoll csupán 27 esetben (22%) volt elérhető, ezért az értékelés többnyire hiányos nyilvántartási bejegyzéseken alapult. Ez egyes eltéréseket elfedhetett, míg a nem dokumentált, de még a vizsgálat előtt végrehajtott módosításokat tévesen végpontváltásként azonosíthatták. 

Konklúzió 

A beavatkozásokat értékelő, regisztrált kohorszvizsgálatokban gyakori volt az elsődleges végpontok hiányos meghatározása és megmagyarázatlan módosítása. A teljes protokoll hozzáférhetősége, valamint minden eltérés közlése és indoklása javíthatja a bizonyítékok átláthatóságát.