Koffein és cardiovascularis betegségek: az AHA állásfoglalása

Bevezetés

A koffein a világ egyik leggyakrabban fogyasztott pszichoaktív szere. Hatása ugyanakkor nehezen választható el a kávé, a tea és más koffeintartalmú termékek egyéb összetevőitől.
Az American Heart Association most megjelent tudományos állásfoglalása ezért külön értékeli a koffein és a kávéfogyasztás, valamint az akut és a tartós expozíció bizonyítékait. Az adatok többsége obszervációs vizsgálatokból származik. 

Hatásmechanizmus és farmakológia

A koffein gyorsan és csaknem teljesen felszívódik, csúcskoncentrációját körülbelül egy órán belül éri el, lebontását főként a CYP1A2 végzi. Szokásos dózisban elsősorban az adenozinreceptorokat gátolja. A kávé ugyanakkor több, a koffeintől független bioaktív vegyületet is tartalmaz.

Genetika

A koffeinfogyasztási szokások, valamint a koffeintolerancia és az elvonási tünetek egyének közötti különbségeiben jelentős genetikai meghatározottság mutatható ki. A CYP1A2 és az AHR gén variánsai befolyásolják a metabolizmust és a fogyasztási szokásokat, de genetikai alapú klinikai ajánlásokhoz nincs elegendő adat. 

Vérnyomás

A koffein akut vérnyomásemelő hatása hypertoniában kifejezettebb lehet. A rendszeres kávéfogyasztás és a hypertonia incidenciája között egyes obszervációs vizsgálatok fordított J alakú összefüggést találtak, de a tartós vérnyomáshatás bizonytalan. Akut nagy koffeinbevitel különösen súlyos hypertoniában vagy fokozott egyéni érzékenység esetén emelheti a vérnyomást. A nagy koffeintartalmú energiaitalok egészséges felnőttekben is emelik a vérnyomást. 

Diabetes

Bár az akut koffeinbevitel ronthatja az inzulinérzékenységet, az obszervációs adatok a rendszeres kávéfogyasztást a 2-es típusú diabetes kisebb kockázatával társítják. Egy metaanalízisben napi 3,5, illetve 5 csésze 20%-os, illetve 30%-os kockázatcsökkenéssel járt. A koffeinmentes kávénál is megfigyelt összefüggés más kávéösszetevők szerepére utal. 

Lipidek

A koffein önmagában nem mutat egyértelmű kapcsolatot a vérzsírokkal. A kávé egyik biológiailag aktív diterpenoidja, a kafesztol viszont emeli az LDL-koleszterintet. A kafesztol koncentrációja magasabb a szűretlen – török, francia jellegű – kávéban; papírszűrős és instant kávéban ennek mennyisége jóval kisebb.

Ritmuszavarok

A rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztás nem növeli, esetenként csökkenti a pitvarfibrilláció kockázatát. Cardioversióra kerülő betegek randomizált vizsgálatában a napi legalább egy csésze koffeintartalmú kávé 39%-kal csökkentette a pitvarfibrilláció kiújulását a koffeinkerüléshez képest. A pitvari extrasystolék gyakorisága nem nőtt, a kamrai extrasystoléké viszont emelkedett. Energiaitalok után akut pitvarfibrillációt, extrém dózisok mellett kamrafibrillációt és hirtelen halált is leírtak. 

Coronariabetegség

Harminc prospektív kohorsz metaanalízisében a napi legfeljebb hat csésze kávé nem növelte a coronariabetegség kockázatát; az enyhe és mérsékelt fogyasztás körülbelül 10%-kal kisebb kockázattal társult. 

Szívelégtelenség

Randomizált adat nem áll rendelkezésre. A nagy kohorszok többsége nem talált kockázatnövekedést, illetve mérsékelten kisebb kockázatot jelzett; a legalacsonyabb kockázat körülbelül napi négy csészéhez társult. 

Stroke

A mendeli randomizációs vizsgálatok nem igazoltak oksági kapcsolatot, az obszervációs adatok viszont alacsonyabb kockázatot jeleztek. Húsz kohorsz metaanalízisében napi 3–4 csésze kávé mellett 21%-kal kisebb volt a stroke relatív kockázata.

Klinikai és népegészségügyi következtetések

A napi legfeljebb 400 mg koffein – amely hosszú kávéból hozzávetőleg 3–5, egyenként 240 ml-es csészének felel meg – a legtöbb felnőtt számára  az AHA állásfoglalása szerint biztonságosnak tekinthető.
A Magyarországon jóval elterjedtebb presszókávéra nem fogalmaznak meg külön ajánlást – ebben az esetben az adagok száma helyett a tényleges koffeintartalmat kell figyelembe venni. Ezt megnehezíti, hogy az eszpresszón belüli szórás különösen nagy a koffeintartalom szórása. Egy vizsgálatban 104, skóciai, olaszországi és spanyolországi vendéglátóhelyen vásárolt eszpresszóban adagonként 48–317 mg koffeint mértek (Ludwig IA, et al. Food Funct 2014; 5(8):1718-26.)
A mérsékelt kávéfogyasztás pitvarfibrillációban sem indokol rutinszerű tiltást. Figyelembe kell venni ugyanakkor az akut vérnyomás-emelkedést, a palpitatiót, az alvászavart, a súlyos hypertoniát és a hozzáadott cukrok energiatartalmát. A kedvező megfigyelések nem terjeszthetők ki nagy dózisú szintetikus koffeinre vagy energiaitalokra. 

Konklúzió és kutatási igények

A mérsékelt kávéfogyasztás összességében nem jár fokozott cardiovascularis kockázattal, több végpontnál pedig kedvező összefüggést mutat. Ez nem bizonyítja, hogy a nem kávézóknak prevenciós céllal el kellene kezdeniük a fogyasztást. Randomizált vizsgálatok szükségesek a koffein és a kávé egyéb összetevőinek elkülönítésére, valamint az egyéni dózisküszöbök meghatározására.