Egy vizsgálat szerint azoknál a gyermekeknél, akiknek édesapja gyermekkorában kedvezőtlen életeseményeket élt át, nagyobb valószínűséggel fordulnak elő viselkedési problémák.
A vizsgálat célja
A gyermekkori kedvezőtlen életesemények (adverse childhood experiences, ACE-k) hosszú távú hatással lehetnek az egyén testi és lelki egészségére, valamint a következő generációk fejlődésére is. A korábbi kutatások többsége azonban az anyai ACE-k és a gyermekek fejlődése közötti kapcsolatot vizsgálta, míg az apák szerepéről kevesebb adat áll rendelkezésre. A kutatás célja annak meghatározása volt, hogy az apák által átélt ACE-k milyen kapcsolatban állnak gyermekeik viselkedési problémáinak előfordulásával. A szerzők emellett azt is vizsgálták, hogy az apák depresszív tünetei milyen mértékben járulnak hozzá az apai ACE-k és a gyermekek viselkedési problémái közötti összefüggéshez.
A vizsgálat felépítése
A kutatás egy kohorszvizsgálat volt, amelybe 893, 1–6 éves korú gyermek édesapját vonták be. Az adatgyűjtés 2021 és 2024 között zajlott, az elemzéseket 2024–2025-ben végezték el. Az apai ACE-kat két fő csoportba sorolták: otthoni környezethez kapcsolódó eseményekre (például bántalmazás, családi működési zavarok) és közösségi környezethez kapcsolódó eseményekre (például diszkrimináció, közösségi erőszak). A gyermekek viselkedési problémáinak jelenlétét standardizált értékelés alapján vizsgálták. Az elemzések során figyelembe vették az apák társadalmi-etnikai hátterét, a mediációs elemzésekben pedig az apák jövedelmét is. A kutatók azt elemezték, hogy az apai ACE-k milyen közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állnak a gyermekek viselkedési problémáival.
A vizsgálat eredményei
Azon apák gyermekeinek körében, akik otthoni környezethez kapcsolódó kedvezőtlen gyermekkori eseményről számoltak be, nagyobb valószínűséggel fordultak elő viselkedési problémák azokhoz képest, akiknél ilyen esemény nem volt jelen. Egy ACE fennállása esetén a gyermekeknél 28%-kal, míg két vagy több ACE esetén 33%-kal volt magasabb a viselkedési problémák előfordulásának valószínűsége. A közösségi környezethez kapcsolódó ACE-k esetén szintén fokozott kockázatot figyeltek meg: egy esemény esetén 32%-kal, két vagy több esemény esetén pedig 40%-kal nőtt a gyermekek viselkedési problémáinak valószínűsége. Az elemzések alapján az apák depresszív tünetei az apai ACE-k és a gyermekek viselkedési problémái közötti kapcsolatot csak kis mértékben magyarázták.
Összefoglalás, konklúzió
A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy az apák gyermekkorban elszenvedett kedvezőtlen életeseményei összefüggésben állnak gyermekeik viselkedési problémáinak fokozott kockázatával. Az eredmények azt sugallják, hogy az apák mentális egészségi állapota – különösen a depresszív tünetek jelenléte – részben hozzájárulhat ehhez az összefüggéshez. A kutatás rávilágít arra, hogy a gyermekkori traumatikus élmények következményei a családi környezeten keresztül a következő generációk fejlődését is befolyásolhatják, ezért az apák pszichés állapotának és korábbi élettapasztalatainak felismerése fontos szerepet játszhat a gyermekek fejlődésének támogatásában. A szerzők szerint indokolt lehet az apai ACE-k feltérképezése és a mentális egészségi állapot szűrése a gyermekgyógyászati ellátás során is.
Forrás
Grafft N, Armbruster S, Coley RL, Taylor C, Lyons KS, Haneuse S, Davison KK. Fathers‘ adverse childhood experiences and children’s behavior problems. Am J Prev Med. 2026 Jun 24:108495. doi: 10.1016/j.amepre.2026.108495.
