Nemcsak elmarad az ajánlásoktól, de időben csökkenő tendenciát mutat a csontremodellinget befolyásoló szerek alkalmazása metasztatikus kasztrációrezisztens prosztatarákban egy nagy amerikai adatbázis-vizsgálat szerint.
Háttér
A metasztatikus kasztrációrezisztens prosztatarákban (mCRPC) a csontáttétek gyakoriak, és számottevő kockázatot jelentenek a törés, a gerincvelő-kompresszió, a csontbesugárzás vagy ortopédiai beavatkozás szükségessége szempontjából. A csontremodellinget gátló szerek – elsősorban a denoszumab és a zoledronsav – célja ezeknek a csontrendszeri eseményeknek a megelőzése vagy késleltetése. Korábbi vizsgálatok azonban arra utaltak, hogy a napi gyakorlatban a kezelés sok betegnél elmarad, és ezt mutatják a frissebb adatok is.
Módszerek és eredmények
A JAMA Network Openben nemrég megjelent kutatási levél1 szerzői 280 amerikai onkológiai centrum 14 076, 2013 és 2024 között diagnosztizált mCRPC-s betegének adatait elemezték. A medián életkor 75 év volt. A kutatók azt vizsgálták, hogy a diagnózis után dokumentáltak-e csontmodifikáló szerre vonatkozó rendelést vagy beadást.
A betegek 56,6%-a kapott ilyen kezelést, 43,4%-uknál viszont nem volt nyoma csontremodellinget gátló szer alkalmazásának.Az alkalmazás időbeli trendje különösen figyelemre méltó: 2013-ban a betegek 57,6%-a, 2024-ben már csak 44,4%-a részesült csontvédő kezelésben.
A választott készítmények aránya is változott. A denoszumab alkalmazása a csontmodifikáló kezelésben részesülők körében 2013 és 2024 között körülbelül 60%-ról 53%-ra csökkent, míg a zoledronsavé 38%-ról 47%-ra nőtt.
Akiknél megkezdték a kezelést, azoknál a diagnózistól a terápiaindításig eltelt medián idő 39 nap volt; a betegek valamivel több mint fele 30 napon belül kapta meg az első kezelést.
Klinikai jelentőség
Az eredmények azt mutatják, hogy jelentős eltérés van az ajánlások és a mindennapi gyakorlat között. Az európai ajánlások – köztük az ESMO és az EAU irányelvei2,3 – csontáttétes mCRPC-ben a denoszumab vagy a zoledronsav alkalmazását javasolják a csontrendszeri események megelőzésére, külön hangsúlyozva a kalcium- és D-vitamin-pótlást, a szérumkalcium monitorozását, valamint a kezelés előtti fogászati vizsgálatot az állcsont-osteonecrosis kockázata miatt. A magyar prosztatarák-irányelv4 is erős ajánlásként említi, hogy csontáttétek esetén mCRPC-ben zoledronsav vagy denoszumab javasolt a csontrendszeri szövődmények megelőzésére.
A vizsgálat korlátja, hogy nem álltak rendelkezésre adatok a csontdenzitás-vizsgálatokról és az egyes betegek csontáttétstátuszáról, továbbá az adatbázison kívüli kezelések nem feltétlenül jelentek meg.
Konklúzió
A több mint egy évtizedet átfogó elemzés arra utal, hogy a csontvédelem az mCRPC ellátásában továbbra is alulhasznált eleme, holott a csontrendszeri szövődmények megelőzése a túlélési kezelések mellett a betegterhek csökkentésének fontos része.
Irodalom
- OzayZI, Jo Y, Gebrael G, et al. Bone-Modifying Agents in Metastatic Castration-Resistant Prostate Cancer. JAMA Netw Open 2026; 9(6): e2620084.
- FizaziK, Attard G, Azad AA, et al; ESMO Guidelines Committee. Advanced and metastatic prostate cancer: ESMO Clinical Practice Guideline for diagnosis, treatment and follow-up. Ann Oncol 2026; 37(5): 590-607.
- EAUGuidelines.Edn. presented at the EAU Annual Congress London 2026. [Internet] EAU 2026; https://uroweb.org/guidelines/prostate-cancer Utolsó elérés: 2026. 06. 30.
- A Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányelve a prosztatarák komplex diagnosztikájáról és ellátásáról. Egészségügyi Közlöny 2025; (75)5: 1006–1206.
