Egy nagy létszámú kohorszvizsgálat szignifikáns kapcsolatot talált 14 gyakran alkalmazott gyógyszer terhesség alatti szedése és az utódban kialakuló autizmus spektrum zavar között.
Háttér
A koleszterin alapvető jelentőségű molekula, amely nemcsak a sejtmembránok strukturális eleme, hanem számos fejlődési és jelátviteli folyamat prekurzora is. A szterol-bioszintézis különösen kritikus a magzati fejlődés során, amikor intenzív sejtosztódás és differenciáció zajlik. A korai terhességben a magzat koleszterinszükségletét elsősorban az anyai keringés fedezi, azonban a gesztáció közepétől a magzati agy saját koleszterin-szintézisbe kezd. Ez azt is jelenti, hogy különösen érzékennyé válik a szterol-homeosztázis zavaraira.
A koleszterinszintézis veleszületett zavarai és az autizmus spektrum zavar közötti kapcsolat, valamint a lipidanyagcsere autizmusban megfigyelhető rendellenességei felvetik a szterol-anyagcsere szerepét a kórképben.
Több gyakran alkalmazott gyógyszerről kimutatták, hogy gátolja a szterol-bioszintézist. Kísérletes és humán adatok alapján ilyen szerek prenatalis expozíciója potenciálisan teratogén hatású lehet, ami alátámasztja a szterol-bioszintézis zavarának lehetséges szerepét a magzati agy fejlődési zavaraiban.
Célkitűzés
Egy amerikai kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a van-e statisztikai összefüggés az autizmus spektrum zavar előfordulása és a szterolszintézist gátló gyógyszerek terhesség alatti szedése között.
Módszerek
A kohorszvizsgálathoz az USA lakosságának majdnem egyharmadát lefedő Epic Cosmos adatbázist használták. Mintegy 6,14 millió anya-gyermek pár egészségügyi adatait elemezték a 2014 és 2023 közötti születésekből. Az utánkövetési időszak 2026 elején zárult.
Az elsődleges kimenetel az autizmus spektrum zavar és hozzá kapcsolódó diagnózisok előfordulása volt.
14 olyan hatóanyagot vizsgáltak meg, amely ismerten gátolja a szterolszintézist:
• aripiprazol, • nebivolol,
• atorvasztatin, • pravasztatin,
• bupropion, • propranolol,
• buspiron, • rozuvasztatin,
• fluoxetin, • szertralin,
• haloperidol, • szimvasztatin,
• metoprolol, • trazodon.
Eredmények
A kohorsz tíz éve alatt csaknem 235 ezer (3,8%) gyermeknél azonosítottak autizmust vagy azzal összefüggő diagnózist. Az autizmus spektrum zavarral diagnosztizált gyermekek 15,0%-ánál, több mint 35 000 esetben az anyák a terhesség alatt legalább egy szterolszintézist gátló gyógyszert szedtek.
Legalább egy szterolszintézist gátló anyag prenatalis expozíciója az autizmus spektrum zavar kockázatát 1,47-szeresére növelte (95% CI: 1,45–1,49) a torzító tényezők figyelembe vétele után. Minden újabb szterolszintézist gátló szer egyidejű szedése további 1,33-szoros kockázatnövekedéssel járt, 4 vagy több ilyen hatóanyag esetén elérte 2,33-szoros rizikónövekedést.
Figyelemre méltó, hogy az adatbázisban a terhes nők körében a szterolszintézist gátló szerek alkalmazása 2014. évi 4,6%-ról 2023-ra 16,8%-ra, több mint 3,5-szeresére emelkedett.
Következtetés
Bár az eredmények megfigyelésből származnak, így az ok-okozati kapcsolatot nem bizonyítják, indokolt lehet a szterolszintézist gátló szerek terhesség alatti alkalmazásával kapcsolatos óvatosság. További kutasák szükségesek annak tisztázására, hogy mely gyógyszerek jelentenek valódi kockázatot, milyen dózis-idő összefüggések mentén és milyen mechanizmussal befolyásolják a magzati agy fejlődését.
Források
Peeples ES, Anzalone AJ, Dai R, et al. Sterol pathway disruption in pregnancy: a link to autism. Mol Psychiatry 2026; Apr 16. [Online ahead of print.]
