A bélmikrobiom eltérései allergiás náthában és conjunctivitisben

Háttér

Az allergiás rhinitis és az allergiás szemtünetek gyakran együtt jelentkeznek, közös Th2-mediált immunmechanizmus áll mögöttük, előfordulásuk világszerte növekszik.
A korai életszakaszban kialakuló bélmikrobiom szerepét az allergiás kórképekben széles körben vizsgálták, de felnőtt populációkban kevés adat áll rendelkezésre. 

Módszerek

A FINRISK 2002 felmérésben 7 231 finn felnőtt székletmintáját vetették alá kis mélységű shotgun metagenomikai szekvenálásnak, 5 595 mintát elemeztek. Az allergiás rhinitist (n = 1 950) és allergiás szemtünetet (n = 1 554) önbevallás alapján azonosították; a kettő bármelyikét jelölő „kombinált allergia” csoport 2 305 főt tett ki, míg 3 175 főt soroltak a tünet nélküliek kontrollcsoportjába. A faj- és funkcionális összetételt a mikrobiom-adatok többváltozós asszociációs elemzését használó lineáris modellekkel (MaAsLin2), az életkor, nem, BMI, dohányzás, régió szerint korrigálva vizsgálták. 

Eredmények

A fajgazdagság és a Faith-féle filogenetikai diverzitás mindhárom allergiás csoportban alacsonyabb volt, mint a kontrollokban (p < 0,005). A Clostridia osztályba tartozó 17 baktériumfaj – köztük a Sellimonas intestinalis és az Eggerthella lenta – szignifikánsan feldúsult az allergiás személyekben. A Prevotella és a Cryptobacteroides nemzetségek, valamint több Actinobacteroidota faj egyaránt ritkábbnak bizonyultak allergiásokban.
Funkcionális szinten a nyálkahártya-eredetű szénhidrátok lebontásához, egyes bakteriális aminosavak szintézisében szerepet játszó sikimisav útvonalhoz, a hisztidin bioszintéziséhez és degradációjához, valamint szélesebb körű aminosav-anyagcseréhez kötődő gének dúsultak.
Az allergiás szemtünetekkel élőknél a hatásméretek nagyobbak voltak, és több egyedi funkcionális útvonal (pl. ramnózlebontás) jelent meg, mint az izolált rhinitiscsoportban. 

Értelmezés

A filogenetikai diverzitás csökkenése arra utal, hogy allergiásoknál hiányozhatnak olyan evolúciós szempontból távoli, potenciálisan védő baktériumcsoportok, amelyek hozzájárulnak a tolerogén immunkörnyezet fenntartásához.
A Clostridia‐fajok és a hisztidin-anyagcsere útvonalainak gazdagodása összefügghet a mucosalis barrier lebomlásával és a hisztamin-képződés megváltozásával, ami fokozhatja az allergiás gyulladást. Az allergiás rhinitisben és allergiás conjunctivitisben található közös mikrobiális profil megerősíti a bélnyálkahártya és az immunrendszer közti kapcsolat – a bél-immun tengely – fogalmát.
Ugyanakkor a keresztmetszeti, önbevalláson alapuló vizsgálatból ok-okozati következtetés nem vonható le, a gyógyszerhasználat (pl. antihisztaminok) is befolyásolhatta az eredményeket. Nem hagyható figyelmen kívül a publikáció preprint státusza. 

Konklúzió

Felnőttkori allergiás rhinitis, illetve allergiás conjunctivitis esetén a bélmikrobiom taxonómiai és funkcionális mintázata eltér a tünetmentesekétől, különös tekintettel a Clostridia-gazdagodásra és az aminosav-anyagcserére. A megfigyelések preventív vagy mikrobiom-célzott terápiás stratégiák alapjául szolgálhatnak, de megerősítésükhöz további, longitudinális tanulmányok szükségesek.