Egy retrospektív vizsgálat szerint a szándékos gyógyszermérgezések közel felében többféle gyógyszer egyidejű bevétele áll a háttérben, ami gyakrabban társul súlyos klinikai állapottal.
A vizsgálat célja
A szándékos gyógyszer-mérgezés világszerte egyre gyakoribb oka a sürgősségi osztályos ellátásnak. Az önmérgezések döntő többsége gyógyszerekhez köthető, ezért kiemelt jelentőségű az érintett készítmények, a klinikai kimenetelek és a toxikológiai ellátás szerepének megismerése. A vizsgálat célja a szándékos gyógyszermérgezések jellemzőinek feltárása, az egy vagy több gyógyszer egyidejű bevételével járó esetek összehasonlítása, valamint a klinikai toxikológusok betegellátásban betöltött szerepének bemutatása volt.
A vizsgálat felépítése
A szerzők retrospektív, keresztmetszeti vizsgálatot végeztek a Tel Aviv Sourasky Orvosi Központ toxikológiai adatbázisának felhasználásával. A 2017 és 2024 között szándékos gyógyszermérgezés miatt ellátást igénylő, sürgősségi osztályra felvett betegek adatait elemezték. Feldolgozták a demográfiai jellemzőket, a klinikai és laboratóriumi eredményeket, majd összehasonlították a mindössze egy, illetve a több gyógyszert fogyasztó betegek adatait. A klinikai kimeneteleket az America’s Poison Centers egységes, nemzetközileg elfogadott besorolása alapján értékelték.
A vizsgálat eredményei
A vizsgálatba 322 beteget vontak be, közülük 179-en (55,6%) egyetlen gyógyszert, míg 143-an (44,4%) többféle készítményt vettek be. A betegek átlagéletkora 38±21 év volt, közel 69%-uk nő. A több gyógyszert is fogyasztó csoportban nagyobb arányban fordultak elő központi idegrendszerre ható készítmények, elsősorban benzodiazepinek (42,0%), antidepresszánsok (31,5%) és opioidok (14,7%). Ebben a csoportban gyakoribbak voltak a laboratóriumi eltérések, és gyakrabban vált szükségessé intenzív terápiás beavatkozás. Az esetek többségében enyhe vagy közepesen súlyos mérgezés alakult ki, ugyanakkor a betegek 21,1%-ánál súlyos mérgezés tünetei jelentkeztek. A halálozási arány 2,5%-nak adódott. Minden beteg állapotát toxikológus értékelte, és az esetek 55%-ában közvetlen ágy melletti konzílium segítette az antidótum alkalmazására, valamint a további kezelésre vonatkozó döntéseket.
Összefoglalás, konklúzió
A vizsgálat eredményei alapján Izraelben a szándékos önmérgezések túlnyomó része gyógyszerekkel történik, és gyakori a többféle, elsősorban központi idegrendszert gátló készítmény együttes alkalmazása. A korai toxikológiai konzílium fontos szerepet játszik a megfelelő kezelés kiválasztásában, a szövődmények megelőzésében és a betegellátás eredményességének javításában. A klinikai toxikológusok feladata ugyanakkor túlmutat az akut ellátáson: hozzájárulnak a mérgezések epidemiológiai nyomon követéséhez, a megelőzési stratégiák kidolgozásához, valamint az önkárosítás kockázatának kitett betegek testi és pszichés állapotának stabilizálásához.
Forrás
Harel, E., Shopen, N., Trotzky, D., & Glatstein, M. (2026). Patterns of emergency department visits for suicidal attempts associated with toxic ingestion: A retrospective cross-sectional study. American Journal of Emergency Medicine, 108, 137-142.
