Egy olasz randomizált vizsgálat szerint a nyílt placebo idősebb felnőtteknél megtévesztés nélkül is kedvezően befolyásolhat egyes stressz- és teljesítménymutatókat.
Háttér
A placebohatást sokáig megtévesztéshez kötötték: a beteg inaktív készítményt kap, de aktív kezelésként értelmezi. Az újabb kutatások azt vizsgálják, hogy kialakulhat-e kedvező válasz akkor is, ha a résztvevő tudja, hogy a tabletta nem tartalmaz hatóanyagot. Ez időskorban különösen fontos kérdés, mert az elvárások, az öregedéssel kapcsolatos hiedelmek és a terápiás kontextus a pszichés, kognitív és fizikai működésre is hatással lehetnek.
Módszerek
Az olaszországi randomizált vizsgálatba 90, közösségben élő, egészséges, 65–90 éves felnőttet vontak be; az átlagéletkor 77 év volt. A résztvevőket három, egyenként 30 fős csoportba sorolták. A kontrollcsoport nem kapott beavatkozást. A megtévesztő placebo csoport 21 tablettát kapott, amelyet az idősebbek működését és jóllétét javító multivitaminként mutattak be. A nyílt placebo csoport ugyanilyen tablettát kapott, de a résztvevők tudták, hogy cukortablettáról van szó, amely hatóanyagot nem tartalmaz, ugyanakkor a placebohatás révén kedvező test–elme válaszokat válthat ki. A tablettákat naponta egyszer, három héten át kellett szedni. A kiinduláskor és a 3. héten kérdőívekkel mérték az észlelt stresszt, a pszichés jóllétet, az álmosságot, a fáradtságot, az optimizmust, az önhatékonyságot és az öregedési sztereotípiákat; objektív tesztekkel értékelték a rövid távú memóriát, a szelektív figyelmet és a fizikai teljesítményt.
Eredmények
A csoportok a kiinduláskor nem különböztek szignifikánsan. Három hét után az észlelt stressz a nyílt placebo csoportban alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoportban és a megtévesztő placebo csoportban. A Perceived Stress Scale mediánértéke rendre 11,0, 15,0 és 13,5 volt; a különbség szignifikáns volt (p=0,015). A rövid távú memóriát mérő számterjedelem-tesztben a nyílt placebo csoport a kontrollnál jobb eredményt ért el a vizsgálat végén (medián 9,0 vs. 8,0; p<0,05). Csoporton belül a memóriaeredmény mindkét placebocsoportban javult, erősebben a nyílt placebo mellett. A Stroop-tesztben mindhárom csoport javult, ami gyakorlási hatásra utal. A fizikai teljesítmény pontszáma a két placebocsoportban 10-ről 11-re nőtt, de csoportközi különbség nem volt. A pszichés jóllét, álmosság, fáradtság, optimizmus, önhatékonyság és öregedési sztereotípiák tekintetében nem találtak szignifikáns csoportkülönbséget.
Értelmezés
Az eredmények arra utalnak, hogy a nyílt placebo, hiteles magyarázattal kísérve, bizonyos állapotszerű kimenetekben, például az észlelt stresszben és egyes teljesítménymutatókban kedvező hatással járhat. A legerősebb bizonyíték a nyílt placebo csoportot érintő csoportközi különbségekből származik; a csoporton belüli javulásokat óvatosan kell értelmezni, különösen a gyakorlási hatás lehetősége miatt.
Konklúzió
A tanulmány előzetes, de etikai szempontból fontos eredményt mutat: a placebohatás idősebb felnőttekben megtévesztés nélkül is megjelenhet. A következtetéseket korlátozza a kis mintanagyság, a háromhetes követés, a formális kognitív szűrés, a vizsgálati terv és elemzési stratégia előzetes regisztrációjának hiánya, valamint az, hogy a bevontak egészséges, gyógyszert és étrend-kiegészítőt nem szedő idősebbek voltak. A klinikai jelentőség megítéléséhez nagyobb, hosszabb követésű vizsgálatok szükségesek.
Forrás
Barbiani D, Antonietti A, Pagnini F. Placebo mechanisms in aging: A randomized controlled trial comparing deceptive and open-label placebos on psychological, cognitive, and physical functioning in older adults. Int J Clin Health Psychol 2026; 26(1): 100673.
