A korszerű sugárterápiás technikák mellett a bal oldali emlőrák kezelése már nem jár számottevően nagyobb kardiovaszkuláris kockázattal, mint a jobb oldali besugárzás. Egy nagy esetszámú, hosszú utánkövetésű vizsgálat szerint a különbség összességében elhanyagolható, bár a már szívbetegségben szenvedő betegek esetében enyhe rizikónövekedés továbbra is kimutatható.
A vizsgálat célja
A korábbi vizsgálatok alapján a bal oldali emlőrák külső besugárzásos kezelése (external beam radiation therapy, EBRT) fokozott kardiovaszkuláris kockázattal járt, mivel a szív nagyobb sugárterhelésnek volt kitéve. A modern sugárterápiás technikák azonban jelentősen csökkentették a szív dózisterhelését. A vizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy a korszerű EBRT esetén fennáll-e különbség a hosszú távú kardiovaszkuláris kockázatban a bal- és jobboldali emlőrák miatt kezelt nők között.
A vizsgálat felépítése
A retrospektív, populációalapú kohorszvizsgálat a kanadai Ontario egészségügyi adminisztratív adatbázisait használta. A vizsgálatba 2002. április 1. és 2017. december 31. között diagnosztizált, egyoldali emlőrák miatt EBRT-ben részesült nőket vontak be. Összesen 76 586 beteg adatait elemezték, közülük 38 427 esetben bal oldali tumor okán vált szükségessé a kezelés. A betegek utánkövetése 2025. február 28-ig tartott, a medián utánkövetési idő 10,9 év volt. A vizsgálat elsődleges végpontja a kardiovaszkuláris okokból történő hospitalizáció volt, míg másodlagos végpontként a kardiovaszkuláris és az összhalálozás, valamint specifikus kardiovaszkuláris események és ismételt hospitalizációk szerepeltek.
A vizsgálat eredményei
Az első kardiovaszkuláris okból történő hospitalizáció 15 éves kumulatív incidenciája nem mutatott szignifikáns különbséget a két csoport között: bal oldali tumor esetén 13,8% (95% CI: 13,4–14,2%), míg jobb oldali daganatok esetén 13,5% (95% CI: 13,1–13,9%) volt. A különbség nem volt statisztikailag szignifikáns (p = 0,43).
A már fennálló kardiovaszkuláris betegségben szenvedő alcsoport elemzése azonban enyhe, de statisztikailag szignifikáns különbségek voltak kimutathatók. Ebben a populációban a bal oldali EBRT-t követően gyakoribb volt az újonnan diagnosztizált szívelégtelenség (10,2% vs 9,6%; p = 0,01), valamint az ischaemiás szívbetegség (13,6% vs 12,8%; p = 0,03).
A kardiovaszkuláris események ismétlődését vizsgálva a hospitalizációs ráta enyhén magasabb volt bal oldali tumor esetén (1,72 vs 1,63 esemény/100 személyév; p = 0,006), ami kismértékű, de szignifikáns különbséget jelez a kumulatív eseményterhelésben.
Ugyanakkor a már fennálló kardiovaszkuláris betegséggel élő betegek alcsoportjában sem az összhalálozás, sem az ismételt kardiovaszkuláris hospitalizációk tekintetében nem volt kimutatható szignifikáns különbség a két oldal között.
Összefoglalás, konklúzió
A vizsgálat alapján a modern, fotonalapú EBRT technikák mellett a bal oldali emlőrák sugárkezelése csak minimális mértékben növeli a hosszú távú kardiovaszkuláris kockázatot. Az eredmények arra utalnak, hogy a korszerű sugárterápiás eljárások jelentősen csökkentik a korábban megfigyelt kardiotoxikus hatásokat, és kedvezőbb biztonságossági profillal rendelkeznek.
Források
Nakajima E, Nguyen L, Liu N, et al. Long-Term Risk of Cardiovascular Disease After Contemporary Left-Sided Breast Radiation Therapy. JAMA Netw Open. 2026;9(4):e264098.
