Zoster elleni vakcina és cardiovascularis prevenció

Vakcinák nem specifikus hatásai

Az utóbbi években egyre több adat utal arra, hogy bizonyos vakcinák hatása túlmutathat a fertőzések megelőzésén, és nem specifikus, például cardiovascularis előnyökkel is járhat. Ennek klinikai jelentőségét jól példázza az influenza elleni oltás, amelyet a European Society of Cardiology és más nemzetközi társaságok irányelvei már javasolnak cardiovascularis betegek számára, részben a szív-ér rendszeri események kockázatának csökkentése miatt. Megfigyeléses adatok alapján felmerült, hogy az övsömör elleni oltásnak is lehet hasonló, potenciálisan kedvező hatása.¹

Nagy esetszámú megfigyelések

A témában megjelent nagy esetszámú vizsgálatok konzisztens irányba mutatnak: 2025-ben, a European Heart Journal-ban számoltak be arról, hogy egy több mint 1 millió főt vizsgáló kohorszban a zoster vakcináció mintegy 20–25%-kal csökkentette a cardiovascularis események kockázatát.² Egy 2025-ös, az European Society of Cardiology által ismertetett nagy esetszámú metaanalízis pedig mintegy 16–18%-os kockázatcsökkenést mutatott ki.³ 

Új adatok magas kockázatú csoportokban¹ 

Az eddigi kutatások döntően vegyes, illetve általános populációkra vonatkoztak. Idén márciusban az amerikai kardiológiai kollégium tudományos konferenciáján (ACC.26) egy újabb megfigyeléses adatról számoltak be. Csaknem 250 ezer atheroscleroticus szívbetegségben szenvedő amerikai felnőtt adatait elemezték, azzal a hipotézissel, hogy a magas kockázatú csoportokban ezek a protektív hatás még kifejezettebb lehet, mint az általános populációban. A TriNetX egészségügyi adatbázisból 2018 és 2025 között kezelt 50 éves vagy idősebb atheroscleroticus beteg adatait dolgozták fel. Két, azonos létszámú csoportot képeztek: a résztvevők fele legalább egy adag zoster elleni vakcinát kapott, a másik fele oltatlan volt. Demográfiai jellemzőik és egyéb társbetegségeik hasonlóak voltak. 

Eredmények¹ 

Azt találták, hogy a vakcina beadásától számított egy éven belül az oltottaknál 46%-kal kisebb volt a súlyos nemkívánatos cardialis események előfordulásának valószínűsége, és 66%-kal kisebb az összhalálozás kockázata, mint ugyanennyi időn belül az oltatlanok körében. Emellett 32%-kal ritkábban fordult elő szívinfarktus, 25%-kal ritkábban stroke, és 25%-kal kisebb valószínűséggel alakult ki szívelégtelenség a zostervakcina beadását követő évben. 
A kutatók szerint a kockázatcsökkenés mértéke nagyságrendileg a dohányzás abbahagyásával elérhető hatáshoz hasonlítható és az eredmények alátámasztják azt az (amerikai) ajánlást, hogy minden 50 év feletti felnőtt kapja meg az oltást. 

Korlátok és értelmezés¹ 

A vizsgálat csak az oltást követő első év kimeneteleire fókuszált, és a hosszabb távú hatások ettől eltérhetnek. Az egyik korábbi tanulmány szerint az zoster elleni vakcina alkalmazása az egészséges, általános populációban 23%-kal alacsonyabb cardiovascularis kockázattal társult, és a vakcina kardioprotektív hatása akár nyolc évig is fennmaradhat. 
A kutatás további korlátja, hogy az oltást felvevők általában egészségtudatosabb életmódot folytathatnak, mint az oltatlanok. Bár a kutatók korrigáltak bizonyos egészségmagatartási és szocioökonómiai tényezőkre, a vizsgálat túlbecsülheti az övsömör megelőzésének önállóan tulajdonítható előnyöket. 
Ugyanakkor a kutatók szerint a nagy esetszám és az alkalmazott statisztikai módszerek továbbra is magas fokú bizonyosságot támasztanak alá arra vonatkozóan, hogy az övsömör elleni vakcináció a kardiovaszkuláris kockázat jelentős csökkenésével társul. 

Ajánlások és hivatalos álláspontok

Az USA-ban a zoster elleni oltás egészségeseknek 50 év felett, immundeficiens betegeknek 19 év felett ajánlott.⁴ A 2026-os hazai Módszertani Levél (NNGYK) nem említi.⁵ Az Európában (így Magyarországon is) engedélyezett vakcina, a Shingrix alkalmazási előírása az amerikai ajánláshoz hasonlóan rendelkezik (egészséges: 50+; fokozott kockázat: 18+), herpes zoster és postherpeses neuralgia megelőzésére.⁶ 
Jelenleg a cardiovascularis kockázat csökkentése semelyik irányelvben vagy elismert oltási protokollban nem szerepel a zostervakcina indikációi között, szemben az influenza elleni védőoltással, amelyet az acut coronaria szindrómás betegeknek az Európai Kardiológiai Társaság 2023-a irányelve I/A szintű ajánlással javasol.⁷ 
Megjegyzendő, hogy bár a zoster elleni védőoltás lehetséges cardiovascularis profilaktikus hatására vonatkozó eddigi adatok erős alátámasztással szolgálnak ugyan, de csak megfigyelésen alapulnak. Bizonyító erejű randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatot még nem végeztek, a tervek szerint 2026 tavaszán indul Dániában egy prospektív, nyílt, randomizált, regiszteralapú vizsgálat, mintegy 160 000 fő bevonásával.⁸