Egy keresztmetszeti vizsgálat szerint krónikus parodontitisben a subgingivalis mikrobiom összetételét jelentősen befolyásolhatják a dohányzási szokások.
Háttér
A parodontitis a hatodik leggyakoribb betegség a világon, az egyik fő közegészségügyi probléma, amelynek jelentősen hozzájárul a fogorvosi ellátás költségeihez. Elsődleges etiológiai tényezője a szájüregi baktériumflóra egyensúlyának felborulása, azaz dysbiosisa.
A parodontitis progresszióját több tényező is befolyásolja, ezek egyike a dohányzás, amely mintegy két és félszeresére növeli a fogágybetegség kockázatát és az esetek közel 42%-ában kimutatható az összefüggés a dohányzással. Ennek ellenére a dohányzás intenzitásának a subgingivalis mikrobiomra gyakorolt hatását eddig nem vizsgálták részletesen.
Vizsgálati módszerek
Hatvan, krónikus parodontitisben szenvedő beteget csoportosítottak dohányzási szokásaik alapján: I. csoport (legalább 10 szál/nap), II. csoport (kevesebb, mint 10 szál/nap), valamint a nem dohányzók (III. csoport).A betegektől a három legmélyebb parodontális tasakból plakkmintát vettek, és 16S rRNS szekvenálással meghatározták a minták baktériumösszetételét.
Eredmények
A baktériumflóra biodiverzitása az erős dohányosok csoportjában volt a legalacsonyabb, és a nem dohányzóknál a legmagasabb. A Veillonella, Streptococcus, Prevotella, Fusobacterium és Dialister nemzetségek előfordulási gyakorisága eltért a három vizsgálati csoport között.
A naponta elszívott cigaretták számának növekedésével arányosan csökkent a Campylobacterek száma, és emelkedett a Fusobacteriumok előfordulása. A mérsékelt dohányosok csoportjában nagyobb arányban voltak jelen spirochaeták. Fajszinten az erős dohányosok csoportjában a Fusobacteriumok gyakoribbak voltak, mint a másik két csoportban.
Értelmezés
Összességében a dohányzási szokásokkal összefüggő mikrobiológiai eltérések világosan látszottak, ugyanakkor több összehasonlítás esetében nem érték el a statisztikai szignifikancia szintjét, valószínűleg a korlátozott mintaszám és a nagy interindividuális variabilitás miatt.
A vizsgálat megerősítette, hogy a dohányzás és különösen annak intenzitása jelentősen befolyásolja a subgingivalis mikrobiom összetételét a krónikus parodontitisben szenvedő betegeknél. Erős dohányosoknál csökken a mikrobiális diverzitás, ami egy instabilabb, kórokozók felé eltolódott mikrobiális környezetre utal. A dohányzás nemcsak a baktériumok mennyiségét, hanem azok arányát is megváltoztatja: egyes, parodontális betegséggel összefüggő baktériumok gyakoribbá válnak, míg más, potenciálisan kedvezőbb mikroorganizmusok visszaszorulnak.
Kiemelt megfigyelés volt, hogy a Fusobacterium fajok aránya a dohányzás mértékével párhuzamosan nő. Bár a Fusobacteriumokat általában nem sorolják a parontalisan patogének közé, számuk emelkedése klinikailag fontos lehet, mivel ezek a baktériumok kulcsszerepet játszanak a parodontális biofilm szerveződésében és a gyulladás fenntartásában.
A mérsékelt dohányosok mikrobiomja átmeneti képet mutatott a nem dohányzók és az erős dohányosok között, ami arra utal, hogy a dohányzás hatása dózisfüggő, nem pedig „igen–nem” jellegű.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy a dohányzás elfedheti a gyulladás klinikai jeleit, miközben mikrobiológiai szinten a parodontitis progresszióját elősegítő változások zajlanak.
Konklúzió
A dohányzás intenzitásának növekedése krónikus parodontitisben a subgingivalis mikrobiomban a diverzitás csökkenésével, és a Fusobacterium relatív arányának növekedésével jár együtt. Ez kulcsszerepet játszhat a parodontitis kialakulásában, fenntartásában és progressziójában. A szájüregi flóra dysbiosisa magyarázatot adhat a dohányos betegek rosszabb parodontális terápiás válaszára és kedvezőtlenebb prognózisára is.
Forrás
- Alblowi SA. Effect of Smoking on Subgingival Microbiome in Chronic Periodontitis: A 16S rRNA Sequencing Study. Dent J 2026; 14(1): 10.
