A lábhossz és a testmagasság aránya számos cardiometabolicus betegség önálló kockázati tényezője.
Háttér
A felnőttkori testmagasság és a koszorúér-betegség közötti kapcsolatot már egy évtizede kimutatták. Azóta egyre több bizonyíték kapcsolja össze a felnőtt testmagasságot különböző cardiometabolicus betegségekkel, és a testtömegindex mellett egyre fontosabb, önálló kockázati tényezőként szerepel a derék–csípő arány is.
Célkitűzés
A szerzők azt vizsgálták, hogy 15 cardiometabolikus betegség tekintetében a teljes testmagasságtól független, önálló kockázati tényezőe a lábhosszmagasság arány.
Módszerek
Definíciók
A „lábhossz” az alsó végtag hossza, a vizsgálatban a testmagasság és az ülőmagasság különbsége.
A lábhossztestmagasság hányadosát statisztikai regresszióval korrigálták a teljes testmagasságra.
Adatforrás
UK Biobank.
Elemzés
A vizsgálatban először a lábhosszmagasság arányra és a testmagasságra genomszintű asszociációs vizsgálatot végeztek, majd ezek kapcsolatát 15 fő kardiometabolikus betegséggel mind fenotípusos, mind genetikai szinten elemezték.
Eredmények
A ábhosszmagasság arány 747 független, szignifikáns genetikai polimorfizmust azonosítottak lépésenkénti feltételes és együttes elemzéssel.
A lábhosszmagasság arány örökölhetősége ~24%, a testmagasságé ~47% volt.
A lábhosszmagasság aránnyal és a cardiometabolikus betegségekkel egyaránt összefüggő gének főként a csont- és embrionális szövetek fejlődésében és differenciálódásában vesznek részt.
A lábhossztestmagasság arány legalacsonyabb 20%-ához a coronariabetegség jelentősen nagyobb kockázata társult, mint a középső 60%-hoz vagy a felső 20%-hoz, a testmagasságtól függetlenül.
Ez az összefüggés különösen erős volt 2-es típusú diabetes esetén, ahol az alacsonyabb lábhossztestmagasság arányú és magasabb személyeknél majdnem 40%-kal nagyobb volt a coronariabetegség rizikója, mint az alacsony vagy középmagas, de nagyobb lábhossztestmagasság arányúaknál (kockázati arány: 1,39; 95%CI: 1,29–1,49; p = 2,7×10-20).
A lipidek – és különösen a HDLkoleszterin – főleg a lábhossztestmagasság arány cardiometabolicus betegségekre gyakorolt védő hatását közvetítették, míg a gyulladásos markerek – különösen a neutrofilek – a testmagasság hatását.
Olyan, a lábhosszmagasság arányra specifikus genetikai variánsokat azonosítottak, amelyek közösek a cardiometabolicus betegségekkel, mint például a JAZF1 gént, amely ismert kapcsolatban van a 2-es típusú diabetesszel.
Konklúzió
A lábhossz-magasság arány önálló kockázati tényező és eltérő hatással van számos cardiometabolicus betegségre. A cardiometabolicus kórképekkel szembeni védő hatás elsősorban a lipidprofilon keresztül érvényesül.
Források
Zhao R, Xian W, Napolioni V, et al. Independent association of leg-height ratio with 15 cardiometabolic diseases. Cardiovasc Diabetol 2026. Online ahead of print.
