A megszorítások enyhítése – megtanultuk a leckét?

September 30, 2020

E sorok írásának pillanatáig több mint 32 millió ember fertőződött meg a SARS-CoV-2 vírussal, a járvány majdnem egymillió halálos áldozatot követelt eddig. A súlyos mortalitás és morbiditás mellett a szocioökonómiai következmények is drasztikusak. A Világbank becslése szerint az okozott globális recesszió a legsúlyosabb a II. világháború óta.

Bár a szigorú megszorításokkal a járvány terjedése számottevően lassítható, láttuk, hogy ezek az intézkedések hosszú távon aligha fenntarthatók. Nemzetközileg jelentős eltérések mutatkoznak abban, ahogy és amikor az egyes országok reagáltak a pandémiára, majd a nyár elején hogyan oldották fel a korlátozásokat. A The Lancet hasábjain egy nemzetközi munkacsoport kilenc országban vagy régióban a megszorító intézkedések feloldásának módjait hasonlította össze és tette közzé a tanulságokat.

Öt ázsiai (az ázsiai csendes-óceáni térség, Japán, Új-Zéland, Szingapúr és Dél-Korea), valamint négy európai országban (Németország, Norvégia, Spanyolország és az Egyesült Királyság) a korlátozások megszüntetése sorána szerzett tapasztalatokat elemezték. Az tanulmány legfontosab tanulságai négy pontban foglalhatók össze.

Az első lecke, hogy akár tisztán járványügyi szempontok alapján intézkednek az egyes országok, akár figyelembe vesznek szocioökonómiai megfontolásokat is, kritikus fontosságúnak látszik, hogy világos és transzparens tervekkel rendelkezzenek arról, milyen tényezők alapján oldják fel az egyes korlátozó intézkedéseket. A legjobb megoldás az, ha egyértelműen kinyilvánítják, a megszorítások és könnyítések adott szintjét milyen kritériumok alapján rendelik el.

Másodszor, az országok döntéshozóinak nem szabad könnyítéseket életbe léptetni mindaddig, amíg a fertőzöttség aktuális állását stabilan és megbízhatóan monitorozó rendszereket nem építettek ki. Bár az R-érték döntéshozatalban játszott szerepéről sokat hallani, elengedhetetlenül szükséges az R-értéket jó minőségű adatok alapján naprakészen tartani, és valós epidemiológiai tudással értelmezni. Például egy kis lokális kitörés számottevően megemelheti az egész országra vonatkozó R-értéke, ugyanakkor nem tesz feltétlenül szükségessé országos megszorításokat.

Harmadik tanulság, hogy az átvitel fékezéséhez a folyamatos erőfeszítések elengedhetetlenek. A hathatós intézkedésre egy jó példa Új-Zéland, ahol bevezették a „szociális buborékok” modelljét, amely a szociális érintkezés korlátozásait differenciáltan érvényesíti, miközben hatásosan csökkenti a fertőzés átvitelét.

A társadalom minden tagját – és különösen a legveszélyeztetettebbeket – tájékoztatni kell, be kell vonni és felhatalmazást kell adni a védekezésben való részvételhez. Ahelyett, hogy feltételezik, hogy a társadalom mit és mit nem fogadna el, a lakosságot közvetlenül be kell vonni a helyi kontextusnak megfelelő, testre szabott megoldások közös kialakításába.

A negyedik tanulság, hogy minden országban létre kell hozni a fertőzöttek felkutatására, tesztelésére, követésére és elkülönítésére szolgáló rendszert. Az eddigi kutatási adatok arra utalnak, hogy az enyhe vagy tünetmentes esetek felderítésével és izolálásával jelentősen csökkenthető a fertőzés terjedése, az ellátórendszer terhelése és a halálesetek száma. A Dél-Koreában bevezetett, a lehetséges kontaktok tesztelését szolgáló „drivethrough” és „walk-through” rendszer hatásos és biztonságos megoldás lehet. Az is bebizonyosodott, hogy az intézményben történő izoláció hatásosabb, mint az otthoni karantén.

Összességében a nemzetközi kitekintés azt mutatta, hogy általában hiányzott a megszorítások enyhítésére vonatkozó világos és következetes stratégia. Az egyes országok tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy a korlátozások feloldása során nagy gondossággal és éberséggel kell eljárni. Spanyolországban, Németországban vagy az Egyesült Királyságban láthattuk, hogy átfogó intézkedések hiányában milyen nagy a járvány fellángolásának kockázata.


Forrás: Han E, Tan MMJ, Turk E, et al. Lessons learnt from easing COVID-19 restrictions: an analysis of countries and regions in Asia Pacific and Europe. The Lancet 2020; September 24. Published Online.

A teljes cikket itt olvashatja el: https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(20)32007-9/fulltext

Látta már?

A DrHírek oldal alapvető célja az orvostársadalom számára hazai és nemzetközi cikkek rövid összefoglalása. A videók célja, hogy rövid összefoglalók által segítse a nézőt a számára érdekes információk további megismerése felé terelni. 

Olvasta már?

Kapcsolódó bejegyzések

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

eConsilium bejelentkezés

eConsilium bejelentkezés