Amíg sem specifikus terápia, sem igazoltan hatásos védőoltás nem áll rendelkezésre, az aktuális gyógyítási problémák megoldására a rendelkezésre álló terápiás eszköztárból kell választanunk. Augusztus végén jelent meg az az áttekintő tanulmány, amely összegzi, hogy a forgalomban lévő gyógyszerkészítményekkel a COVID-19 gyógyításában eddig szerzett tapasztalatokat.
Remdesivir
A remdesivir nukleozid analóg, amely gátolja a vírus RNS-szintézisét. A klinikai vizsgálatokban placebónál jobbnak bizonyult, javította a klinikai állapotot. Számos hatóanyaggal léphet kölcsönhatásba, amelyek gyengíthetik a hatását. Jelenleg a konvaleszcens plazma mellett a legígéretesebb. Anaphylactoid hypersensitivitási reakciókat, a májenzimeltéréseket, vesekárosodást, infúzióval összefüggő mellékhatásokat okozhat.
Favipiravir
Szintén a virális RNS-szintézist gátolja. Gyorsítja a felgyógyulást, javítja a tüdő radiológiai státuszát, hatásosabb, mint a lopinavir–ritonavir-kezelés. Csökkentheti a vörösvértestek képződését, májenzimeltéréseket okozhat. Teratogén. Kínában forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik. A COVID-19 kezelésében hatásos lehet, azonban ajánlásához további vizsgálatokra van szükség.
Klorokvin, hidroxi-klorokvin és azitromicin
A klorokvin és a hidroxi-klorokvin maláriaellenes szerek, amelyek egyes virális emzimeket és folyamatokat is gátolnak. Bár a vizsgálatokban hatásosnak mutatkozott a pneumonia és a citokinvihar kezelésében, a potenciális súlyos mellékhatások és interakciók miatt jelenleg csak klinikai vizsgálat keretei között ajánlhatók. Az azitromicint a klorokvinkezelés hatásának fokozására használják, azonban a két szer fontos szinergizmusa a QT-intervallum fokozása is.
Lopinavir–ritonavir kombinációja, ribavirin
A papainszerű és a C3-szerű proteázok a koronavírusok számára kritikus fontosságúak, ezért ezek gátlása terápiás lehetőségként jelenik meg a COVID-19 kezelésében. Egy 2004-es vizsgálat szerint A lopinavir–ritonavir–ribavirin kombináció in vivo és in vitro hatásos volt a SARS-CoV kezelésében. Ugyanakkor a lopinavir–ritonavir kombinációval in vitro kísérletekben ellentmondásos eredményekre jutottak a MERS-CoV vonatkozásában. A SARS-CoV-2 vírussal kapcsolatban is korlátozottak és nem konzisztensek az adatok, klinikai vizsgálatokban nem sikerült előnyös hatást kimutatni. Klinikai vizsgálat keretein kívüli alkalmazásuk a COVID-19 kezelésében jelenleg nem ajánlott.
Ivermectin
Az ivermectin egy széles spektrumú parazitaellenes szer, amely számos vírusfertőzésben hatásosnak bizonyult. A vizsgálatok szerint gátolja a SARS-CoV-2 vírus kapcsolódását az ACE2 receptorhoz, fokozza az immunválaszt, és jelentősen gátolja a vírusreprodukciót. Problémát jelent azonban, hogy az antiviralis hatás eléréséhez nagy dózisra van szükség. Mivel az ivermectin átjut a vér-agy gáton, a nagy adagok jelentősen gátolhatják a GABA-erg ingerületátvitelt, és számos központi idegrendszeri mellékhatást okozhat. Jelenleg az ivermectint csak a jóváhagyott dózisban szabad alkalmazni.
Baricitinib és ruxolitinib
A Janus-kinázok olyan intracelluláris enzimek, amelyek az immunsejtekben a citokinválaszhoz szükséges jelátviteli rendszerben játszanak központi szerepet. A Janus-kináz gátlói a COVID-19 okozta citokinvihar mérséklése miatt lehetnek klinikailag hasznosak. A baricitinib egy igen kis létszámú, nem randomizált, nyílt vizsgálatban a klinikai tünetek és a légzési paraméterek tekintetében kedvezőbbnek bizonyult, mint az aktív kontrollként adott hidroxi-klorokvin. A baricitinib alaposabb vizsgálata jelenleg is folyamatban van. A ruxolitinib egy randomizált, kettős-vak, II. fázisú vizsgálatban azonban csak korlátozottan bizonyult jobbnak placebónál. Mivel e szerek jelentős immunszuppresszív hatással is rendelkeznek, klinikai vizsgálaton kívüli alkalmazásuk nem ajánlott.
Anakinra
Az anakinra az interleukin-1-receptor antagonistája, amellyel szintén az immuncitokinek termelődését lehet kontrollálni. Az IL-1β mellett a IL-6 és az IL-8 szintjét is csökkenti, ugyanakkor a Janus-kináz gátlóihoz hasonlóan szélesebb immunszupprimáló hatás is jelentkezik. Mivel nem szól elegendő klinikai bizonyíték alkalmazása mellett vagy ellen, jelenleg csak klinikai vizsgálat keretein belül adható. Kutatása jelenleg zajlik.
Canakinumab
A canakinumab az IL-1β-hoz kötődő monoklonális antitest, alkalmazása COVID-19 kezelésében jelenleg is kutatás tárgya.
Interleukin-6-gátlók
Olyan antineoplasticus és immunmoduláló szerek tartoznak ide, mint a siltuximab, a tocilizumab és a sarilumab. A sarilumabbal kapcsolatos vizsgálatokat az első tapasztalatok után a gyártó kezdeményezésére megszakították. A siltuximab és a tocilizumab az eddigi vizsgálatokban javította a COVID-19 lefolyását, azonban mindkét szer esetében számos mellékhatás és immunszuppresszió árán. Alkalmazásuk a napi gyakorlatban nem javasolt.
Nitazoxanid
A nitazonanid egy protozoaellenes szer, amely széles spektrumú antivirális hatásokkal is rendelkezik. Bár mellékhatásprofilja kedvező, hatásossága a SARS-CoV-2 okozta megbetegedésben nem ismert.
Kolchicin
A kolchicin jól ismert gyulladásgátló és antivirális szer. COVID-19 kezelésében előnyeiről és kockázatairól kevés adat ismert.
Konvaleszcens vérkészítmények
A fertőzésen átesett betegek plazmája egyes esetekben alkalmas lehet passzív immunizálásra. Bár az eddigi klinikai tapasztalatok nem teljesen ellentmondásmentesek, és jelentősnek látszik a transzfúziós szövődmények kockázata is, jelenleg az egyik legígéretesebb terápiás alternatívának tűnik a remdesivir mellett.
Fibrinolitikumok
COVID-19-ben a kórképhez tartozik a centrális venás katéter thrombosisa, a tüdő területén kialakuló microvascularis thrombosisok és az akut respiratorikus distresszben szerepet játszó fibrindepositio. Intravenás alteplázzal néhány esetben sikeresen értek el helyi fibrinolysist és állapotjavulást COVID-19 betegeknél. Az eredmények azonban átmenetiek voltak, és a vérzéses szövődmények is korlátozhatják ennek a megközelítésnek a klinikai értékét. További klinikai vizsgálatokra fibrinolitikumok tekintetében is szükség van.
Forrás:
Hossen S, Barek A, Jahan N, Islam MS. A Review on Current Repurposing Drugs for the Treatment of COVID-19: Reality and Challenges. SN Compr Clin Med 2020; Aug 31: 1–13.
A teljes cikket itt olvashatja el:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7457893/