Alacsony LDL-szint mellett nő az intracranialis vérzések kockázata
Egy nagy létszámú, prospektív követéses vizsgálat eredményeit publikálták néhány napja a Neurology hasábjain.
2006-tól kezdődően mintegy 96 000 személyt válogattak be a vizsgálatba, miután kizárták a stroke-kal, infarktussal vagy rosszindulatú daganattal diagnosztizált betegeket. A vizsgálati alanyoknak kilenc év követési idő során kétévente megmérték az LDL-koleszterin szintjét és regisztrálták az előforduló intracranialis vérzéseket.
Azt találták, hogy a 70 mg/dl LDL-szint alatti személyeknél az intracranialis vérzés kockázata 65%-kal növelte a vérzéses stroke kockázatát, 50 mg/dl LDL-szint alatt pedig a rizikó 169%-os volt a 70 és 99 mg/dl LDL-szinthez képest. A különbségek statisztikailag szignifikánsak voltak. A referenciacsoportban az intracranialis vérzés gyakorisága hasonló volt, mint 100 mg/dl LDL-szint felett.
A szerzők felhívják a figyelmet a személyre szabott kezelés fontosságára, egyúttal felvetik a rugalmasabb lipidcélértékek lehetőségét magas intracranialis vérzési kockázatú betegeknél.
A vizsgálat résztvevői egyetlen kínai város lakosai közül kerültek ki, tehát az eredmények általánosíthatósága korlátozott.
Forrás: Ma C, Gurol ME, Huang Z, et al. Low-density lipoprotein cholesterol and risk of intracerebral hemorrhage. Neurology 2019. pii: 10.1212/WNL.0000000000007853.
Légszennyezés és COPD
Bár kézenfekvőnek tűnik, meglepően kevés kutatás vizsgálta eddig a légszennyezés és a tüdő állapotromlása közti hosszú távú összefüggéseket. Ezt a hiányosságot kívánta pótolni egy nagy létszámú epidemiológiai vizsgálat, amelynek eredményeit a közelmúltban közölte a European Respiratory Journal.
2006 és 2010 között az Egyesült Királyságban a Biobank projekt részeként mintegy 300 000 főnél végeztek kérdőíves adatfelvételt és spirometriás vizsgálatot, majd az eredményeket összevetették az adott terület légszennyezettségi paramétereivel, elsősorban a nitrogén-dioxid és a szálló por koncentrációjával. A statisztikai modellekben figyelembe vették a demográfiai, életmódbeli és szociális paramétereket is.
Az elemzések azt mutatták, hogy a szálló por egészségügyi szempontból releváns PM2,5 frakciójának minden 5 μg/m3-es átlagos növekedése kétszeresére gyorsítja a tüdőszövetek öregedését. Azokon a területeken, ahol a szálló por PM2,5 koncentrációja meghaladja a WHO irányelvekben előírt 10 μg/m3-es egészségügyi határértéket, a COPD prevalenciája négyszer magasabb volt, mint azoké akik otthonukban passzív dohányzásra kényszerülnek.
Az Európai Unióban a jelenleg érvényben lévő limit a PM2,5 koncentrációra 25 μg/m3, amely magasabb, mint ami a kutatás szerint már összefüggésbe hozható tüdőfunkciók károsodásával.
Forrás: Doiron D, de Hoogh K, Probst-Hensch N, et al. Air pollution, lung function and COPD: results from the population-based UK Biobank study. Eur Respir J 2019. pii: 1802140.
Fibromyalgia és bélflóra kapcsolata – az első bizonyíték
A fibromyalgia patomechanizmusa meglehetősen homályos. Számos elmélet felmerült már a nociceptív információfeldolgozás zavaraitól és megváltozott perifériás fájdalomérzékelélstől a szisztémás gyulladásig. A kanadai kutatócsoport néhány hete közölt tanulmánya a bél mikrobiota lehetséges szerepére hoz figyelemreméltó adatokat.
A vizsgálatba 77, legalább 12 éve fibromyalgiában szenvedő nőbeteget vontak be. Az egészséges kontrollok rokonok (genetikai kontroll), együttélő családtagok, illetve hasonló korú, nem rokon nők voltak. A két csoport táplálkozásában nem volt szignifikáns különbség.
A bél mikrobiológiai vizsgálatával az egészségesek és a fibromyalgiások között szignifikáns eltéréseket találtak. A betegek bélrendszerében tizenkilenc baktériumfaj gyakorisága tért el az egészségesekétől. Ezen túlmenően szignifikáns kapcsolatot találtak a betegeknél a tünetek súlyossága és a dysbacteriosis mértéke között. A betegekben jellemző volt egyes vajsavtermelő baktériumfajok jelenléte, és ezzel összhangban a fibromyalgiások szérumvajsav-szintje szignifikánsan magasabb volt az egészségesekénél.
A vizsgálati adatok felhasználásával egy gépi tanulási algoritmus közel 90%-os biztonsággal képes volt elkülöníteneni a fibromyalgiásokat pusztán az egyes baktériumfajok előfordulása alapján.
A közölt kutatás mind a fibromyalgia patofiziológiája, mind diagnosztikája, mind pedig új terápiás célpontok tekintetében új távlatokat nyithat.
Forrás: Minerbi A, Gonzalez E, Brereton NJB, et al. Altered microbiome composition in individuals with fibromyalgia. Pain 2019 Jun 18. [Epub ahead of print]
