Egy tavaly publikált epidemiológiai vizsgálat szerint 2015-ben az Egyesült Államokban a 2011-es adatokhoz képest némileg csökkent a kórházi fertőzések előfordulása (4%-ról 3,2%-ra).1 A javulás elsősorban a sebészeti és a húgyúti fertőzések terén elért eredményeknek köszönhető. A tipikus kórházi infekciók a tüdőgyulladás, a gastrointestinalis és a műtéti fertőzések voltak, a leggyakoribb nosocomialis ágens pedig a Clostridium difficile.
A nosocomialis infekciók megelőzésében kiemelt szerepet tölt be a kórházi higiénia. Számos bizonyíték támasztja alá, hogy az epidemiológiailag fontos kórokozók nagyon gyakran megtalálhatók a kórházi felületeken. Egy vizsgálat szerint a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) a kórházi felületeken 1–27%-áról tenyészthető ki, és előfordulási gyakorisága az égési osztályokon akár 64%-ot is elérheti.2 Ha a kórteremben MRSA-val fertőzött hasmenéses beteg fekszik, a kórokozó megtalálható többek között az ágyra szerelhető korlátokon és kapaszkodókon (100%), a vérnyomásmérő mandzsettákon (88%), a TV távirányítóján (77%), a WC-kapaszkodóján (50%), az éjjeliszekrényen (50%), a kilincseken (38%) és az infúziós pumpákon (25%). Ha az MRSA nincs a székletben, hanem más testtáj érintett, a gyakoriság szignifikánsan alacsonyabb. A gyakran használt kórházi felületekről a közösségben szerzett MRSA teljes eltávolítása sokszor a rutinszerű tisztítási eljárásokkal sem lehetséges.
A környezeti fertőzésért legalább ilyen gyakran felelősek a vankomicinrezisztens enterococcusok (VRE). Ha VRE-fertőzött, nem hasmenéses beteg fekszik a kórteremben, a kórokozó a felületek 15%-án, hasmenéses beteg mellett akár 46%-án is kimutatható. Nemcsak a gastrointestinalis eredet növelheti a kockázatot: ha három vagy több testtáj is érintett, a kórteremben akár a felületek 60-70%-a is fertőzött lehet. Számos vizsgálat mutatta, hogy fertőzött felületekről az ellátó személyzet kezére vagy kesztyűjére, majd onnan tovább, egy addig fertőzésmentes felszínre nagy százalékban kerülnek át a multirezisztens baktériumok.2
Az ágy melletti izoláló paravánok meglepően magas kockázati tényezőt jelentenek, ezeket ugyanis sokszor érintik a betegellátás során, viszont jellemzően nem túl gyakran tisztítják. Egy tavalyi longitudinális tanulmányban egy égési osztályon tíz frissen mosott paravánon vizsgálták az MRSA jelenlétét.3 A fertőzöttség az idővel folyamatosan nőtt: már a használat harmadik napján szignifikánsan megemelkedett, és két hét után a paravánok több mint a feléről kimutatható volt az MRSA.
Forrás: WHO10
Szintén tavaly publikáltak egy kísérletet, amely a C. difficile-spórák eltávolításának hatékonyságát vizsgálta a kórházi textíliák tisztítási folyamata során.4 A kísérlet elején a vizsgált 25 cm2-es területen a kolóniaképző csíraszám 51 volt, amelyet a standard nátrium-hipokloritos és hidrogén-peroxidos, ecetsavas mosási és szárítás eljárás csak 33-ra csökkentett. Ezek a rezisztens csírák magyarázatot adhatnak az ismeretlen eredetű járványokra. Egy másik tanulmányban 15 transzplantációs és onkológia osztályokon vizsgálták a frissen mosott ágyneműt.5 Az ágyneműk harmada bizonyult már a vizuális ellenőrzéssel is szennyezettnek (hajszálak, textilszösz, rovar és egyéb szennyeződések). A 15-ből hét kórház esetén a frissen mosott ágyneműről tenyésztették ki a mucormycosis kórokozóját, és három kórházban a higiéniai standardnak (>90%-os kultúranegativitás) sem felelt meg a „tiszta” textília.
A tipikusan vízben, nedvességben túlélő ágensek– mint a legionellák és más Gram-negatív baktériumok, nem tuberkulotikus mycobacteriumok, gombák és vírusok – is lehetnek a nosocomialis fertőzések okozói. Egy izraeli kórház intenzív osztályán például a lefolyók szifonjaiból izoláltak sorozatos fertőzéseket okozó karbapenemáztermelő Serratia marcescens törzset.6
A fehér köpeny, a nyakkendő vagy a karóra is szolgálhat vektorként a nosocomialis fertőzések terjedésében. E hatás kiküszöbölése további erőfeszítéseket, kutatásokat igényel. Az ASCOT-vizsgálatban antibakteriális anyagokkal impregnált öltözettel sem sikerült mérsékelni az intenzív osztályos ápolók ruházatának fertőzöttségét.7
Az endoszkópok nem kielégítő sterilizálása további fertőzésforrás lehet. 2018-ban egy holland vizsgálatban a retrográd cholangiopancreatographiát végző centrumok 39%-ában találtak fertőzött duodenoszkópot.8 A baktériumok 15%-a gastrointestinalis eredetű volt, ami az eszközök fertőtlenítését célzó gyakorlat elégtelenségére utal.
2017-ben az Egyesült Államokban két, egymástól független, thrombocytatranszfúzióval összefüggő szeptikus esetről számoltak be. Az egyik esetben Clostridium perfringens, a másikban Klebsiella pneumoniae volt a kórokozó. Az összesen három beteg életét követelő tragédia után az elvégzett vizsgálatok nem tártak fel a vér kezelésével és a beavatkozással kapcsolatos eljárási szabálytalanságot.9
Látható tehát, hogy jelenlegi tudásunk mellett a meglévő szabályok betartásával sem tudjuk maradéktalanul kizárni a nosocomialis fertőzések kockázatát. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy az ismert bizonyítékokon alapuló és protokollokban lefektetett óvintézkedéseket minden esetben megtegyük.
Forrás: WHO10
Irodalom
1. Magill SS, O’Leary E, Janelle SJ, et al; Emerging Infections Program Hospital Prevalence Survey Team. Changes in prevalence of health care-associated infections in U.S. hospitals. N Engl J Med 2018; 379:1732–1744.
2. Boyce JM. Environmental contamination makes an important contribution to hospital infection. J Hosp Infect 2007; 65 Suppl 2:50–54.
3. Shek K, Patidar R, Kohja Z, et al. Rate of contamination of hospital privacy curtains in a burns/plastic ward: a longitudinal study. Am J Infect Control 2018; 46: 1019–1021.
4. Tarrant J, Jenkins RO, Laird KT. From ward to washer: The survival of Clostridium difficile spores on hospital bed sheets through a commercial UK NHS healthcare laundry process. Infect Control Hosp Epidemiol 2018; 39(12): 1406–1411.
5. Sundermann AJ, Clancy CJ, Pasculle AW, et al. How clean is the linen at my hospital? The Mucorales on Unclean Linen Discovery Study of large United States transplant and cancer centers. Clin Infect Dis. 2018 Oct 9. [Epub ahead of print]
6. Regev-Yochay G, Smollan G, Tal I, et al. Sink traps as the source of transmission of OXA-48-producing Serratia marcescens in an intensive care unit. Infect Control Hosp Epidemiol 2018; 39(11): 1307–1315.
7. Anderson DJ, Addison R, Lokhnygina Y, et al; CDC Prevention Epicenters Program. The Antimicrobial Scrub Contamination and Transmission (ASCOT) Trial: a three-arm, blinded, randomized controlled trial with crossover design to determine the efficacy of antimicrobial-impregnated scrubs in preventing healthcare provider contamination. Infect Control Hosp Epidemiol 2017; 38: 1147–1154.
8. Rauwers AW, Voor In ‘t Holt AF, Buijs JG, et al. High prevalence rate of digestive tract bacteria in duodenoscopes: a nationwide study. Gut 2018; 67: 1637–1645.
9. Horth RZ, Jones JM, Kim JJ, et al. Fatal sepsis associated with bacterial contamination of platelets—Utah and California, August 2017. MMWR Morb Mortal Wkly Rep 2018; 67: 718–722.
10. World Health Organisation. My 5 Moments for Hand Hygiene [Internet]. www.who.org Utolsó elérés: 2019-03-05.
