Az újraélesztés egyik legfontosabb, de viszonylag ritkán említett eszköze a defibrillátor. Használatának ismerete minden orvos, egészségügyi dolgozó, nagy forgalmú helyek (például uszoda) felügyeletét ellátó személy számára fontos.
Naponta mintegy 14-15 személy veszíti életét az országban hirtelen szívhalál következtében. Ezeknek az embereknek egy jelentős része megmenthető lenne, ha időben volna a közelükben olyan személy, aki szakszerűen elkezdi az újraélesztést és amennyiben rendelkezésre áll, a defibrillátort is jól tudja használni.
A szívleállás
A szív egész életünk során biztosítja a vérkeringést, a szervezet oxigénellátását. Ha bármilyen okból a működése károsodik, akkor különböző fokú panaszok és tünetek lépnek fel. Legsúlyosabb a hirtelen szívhalál, ami leggyakrabban a szív saját érrendszerének komoly károsodása esetén következik be. Az esetek mintegy 85-90 százalékában kamrafibrilláció alakul ki, így a pumpafunkció megszűnik, ami azonnali keringésleállást okoz. Maximum négy percünk van arra, hogy a szív rendellenes működését pótolni kezdjük a mellkaskompressziók és a lélegeztetés végzésével. Defibrillátor használatával jó esetben visszaállítható a szív normális ritmusa és ezzel együtt a pumpafunkció.
Sokan nem tudják, hogy a nagyon jól, pontosan, kellő erővel végzett újraélesztés legfeljebb 30%-át biztosítja annak a keringésnek, amire a szívünk magától képes. Az oxigenizációban természetesen lényeges különbség, hogy a keringés teljes értékű vagy jelentősen csökkent.
Sokan szakemberként is idegenkednek a defibrillátor használatától. Talán a legtöbben attól félnek, hogy a defibrilláló ütéssel ártanak. Fontos a laikusokkal és szakemberekkel is tudatni, hogy a defibrillátorral nem lehet rosszul vagy rosszkor ütni. Csak akkor üt a készülék, ha sokkal kezelhető ritmuszavart észlel (kamrafibrilláció vagy pulzus nélküli kamrai tachycardia) (1. ábra).
Hogyan működik a defibrillátor?
Sokféle defibrillátor van forgalomban, de működési elvük azonos. A készülékhez tartozó elektródákat először fel kell ragasztani a beteg mellkasára. Az egyiket a jobb kulcscsont alá, a másikat a mellkas bal oldalára, az oldalsó hónaljvonalba. Mindegyik elektródán képes utasítás látható a felragasztás helyéről. Az elektródáktól jövő elektromos vezetéket csatlakoztatni kell a készülékhez, majd bekapcsolni.
A defibrillátor a bekapcsolás után ritmusanalízist végez, vagyis a felragasztott elektródákon át elektromos jeleket vezet a készülékbe. Nem pontos EKG készül, csupán arra az egyszerű kérdésre kapunk választ, hogy kamrafibrilláció van-e. A körülbelül 15-20 másodpercig tartó ritmusanalízis után a készülék „döntést hoz”. Ha kamrafibrillációt észlel, akkor feltölt és hangutasítást ad a sokk leadására. Ha nem észlel kamrafibrillációt, közli, hogy folytassa az újraélesztést. Világos tehát, hogy a defibrillátorral nem lehet rosszkor vagy rosszul ütni, csak akkor tölt fel és enged ütni, ha kamrafibrillációt észlel.
Újraélesztési protokoll
A 2015-ben kiadott, legújabb reanimációs protokoll (1) külön kitér arra, hogy a mellkaskompressziókat folyamatosan végezni kell a keringésleállás észlelésétől kezdve egészen addig, amíg a defibrillátor elektródáit felragasztjuk és a készüléket bekapcsoljuk. Ilyenkor a következő hangüzenetet halljuk: „Ritmusanalízis következik, mindenki engedje el a beteget!” Ekkor és csak ekkor kell abbahagyni a mellkaskompressziókat és várni a készülék döntésére.
Ha mód van rá, a defibrillátor előkészítése, az elektródák felragasztása úgy történjen, hogy közben egy másik személy folyamatosan végezze a mellkaskompressziókat és a befúvásos lélegeztetést a jól ismert 30:2 arányban (2).
Minden egyes defibrilláló ütés után azonnal folytatni kell az újraélesztést kettő percig, csak ez után vizsgáljuk a keringés visszatérését. A legtöbb defibrillátor az elektródák felragasztása és a bekapcsolás után automatikusan méri az időt és jelez, ha a két perc az ütés után eltelt.
Cél: tömeges használat
A forgalomban lévő félautomata defibrillátorok szigorú értelemben véve nem orvosi műszerek. Egy négyórás tanfolyam elvégzése után bárki alkalmassá válik használatukra. A cél is az, hogy minél több forgalmas helyen: áruházban, plázában, sportpályán, pályaudvaron legyen ilyen készülék és természetesen mindenütt legyen olyan – négyórás tanfolyamon kiképzett – személy, aki azt jól tudja használni (2. ábra).
Jelenleg az Országos Mentőszolgálat kötelékében futó valamennyi mentőautón van félautomata defibrillátor, tehát nem csak az eset- és rohamkocsikon. Az orvos nélküli mentőautók személyzete – akik mentőápolók és mentőgépkocsi-vezetők – is rendelkezik ilyen ismeretekkel.
Ha sikerül ezt a célt elérnünk és néhány életet megmenthetünk a defibrillátor korai használatával, akkor válik világossá az olvasó előtt ennek az írásnak a címe: „Defibrillátor, a barátunk”.
Irodalom
- Az Európai Resuscitatios Társaság (ERC) és a Magyar Resuscitatios Társaság (MRT). Újraélesztési ajánlás, 2015. Magyar Resustitacios Társaság honlapja
- Sirák A. Sürgősségi betegellátás. 5. kiadás. Székesfehérvár: Matrix Média Kft., 2013.
