Az enteralis idegrendszer remodellingje IBD-ben

Háttér

Az enteralis idegrendszer megfelelő szerveződése és működése alapvető fontosságú a normális emésztőrendszeri folyamatokhoz. A gyulladásos bélbetegségek (IBD – Crohn-betegség, colitis ulcerosa) számos kulcsfontosságú gastrointestinalis funkciót károsít, többek között a bélmotilitást is. A motilitási zavarok IBD-ben sokszor a a remisszió idején is fennmaradnak, ami arra utal, hogy az IBD-hez társulóan irreverzibilis enteralis idegrendszeri károsodás alakul ki. 

A patomechanizmus: neuroimmun kölcsönhatások és remodelling

A kutatások szerint a bél nyálkahártyájában zajló gyulladás folyamatok hatására az ott lévő idegsejtek fokozzák a monocyták és basophil granulocyták toborzását előidéző CCL2 citokin expresszióját. Ennek hatására a monocyták beszűrődnek a bél izomrétegében található plexus myentericusba, ahol macrophaggá differenciálódnak. A macrophagok egyik altípusának fontos szerepe van a sebgyógyulásban és a szöveti regenerációban, azonban túlzott aktivitásuk az enteralis idegi hálózat kiterjedt remodelingjéhez és működészavarához vezet.  

Morfológiai és funkcionális következmények

A gyulladásos területekről készült mikroszkópos felvételek egyes területeken jelentős neuronvesztést mutattak, más régiókban pedig a neuronok sűrű, kompakt csoportokba rendeződtek. Ezekből az idegrostok különböző irányokba futottak, ahelyett hogy a normális enteralis hálózatra jellemző rendezett, párhuzamos lefutású struktúrát alkották volna. A már meglévő és az újonnan képződött neuronokat elkülönítve kimutatták, hogy  a dezorganizációért egy új neuronpopuláció megjelenése felelős.
Ez a kóros átszerveződés lehet az oka, hogy a gyulladást követően az enteralis idegrendszer nem képes megfelelően koordinálni a bélizomzat működését. Ez eredményezi koordinálatlan kontrakciókat, és a remisszióban lévő IBD-betegeknél is tapasztalható motilitási zavarokat. 

Endogén védelmi mechanizmus – terápiás lehetőség

A vizsgálatok ezzel egyidejűleg egy specifikus védekezési mechanizmust is feltártak. A gyulladás fokozódása során ugyanis a neuronokat érő hypoxiás hatás egy olyan stresszválaszt vált ki, amelynek célja a túlélésük elősegítése. A hypoxia a HIF1A (hypoxia-inducible factor 1 A) transzkripciós faktor expresszióját váltja ki, amely – egyebek mellett – gátolja a monocyták toborzását és diffrenciálódását, és ellensúlyozza a CCL2-mediálta kóros remodellinget.
Amennyiben ez a protektív válasz a betegség korai szakaszában aktiválódik, ígéretes lehetőséget kínálhat az IBD-hez társuló tartós emésztőrendszeri tünetek kialakulásának mérséklésére.