A szerző évek óta gyűjti híres emberek halálos közlekedési baleseteit – annak tekinti a közlekedési eszköz, jármű nélküli balesetek minden formáját is, így a gyalogosan, sível, vízben történő fulladást, repülést is. Kigyűjtötte és bemutatja az orvosokkal történt eseteket, közöttük számos neves magyar kollégánk is volt.
De Rozier, Pilâtren (1754–1785)
![Pilâtre de Rozier](https://regi.econsilium.hu/wp-content/uploads/2013/09/Pilâtre-de-Rozier-.jpg)
Pilâtren de Rozier francia orvos, az emberiség első léghajósa és a hőlégballonozás első halottja.
Az 1700-as évek közepén a francia Montgolfier fivérek sikeresen kísérletezni kezdtek hőlégballonnal. Állatok felküldése után „emberes” repülést és bemutatót terveztek XIV. Lajos király tiszteletére, aki rabokat akart a próbarepülésre használni, azonban Pilâtre de Rozier orvos és Francois d’Arlandes márki vállalta az utazást. Ők az első emberek, akik hőlégballonos próbarepülést hajtottak végre (1783. október 19., Párizs). A hivatalos, több száz meghívott előtti felszállás 1783. november 21-én történt, ekkor 7,5 km-t tettek meg 25 perc alatt. A következő évben, 1784-ben Proust kémikussal már az akkor hihetetlen 4000 méter magasra emelkedtek.
Később Pilâtre de Rozier tervezte a La Manche csatorna átrepülését egy általa feltalált kísérleti kettős léggömbbel, amelynek egyik fele hővel működött, másik fele hidrogénnel volt töltve. Ezt a kombinált ballont orvos feltalálója után „ Rozier”-nek nevezték el. Hónapokig várt a kedvező szélre, míg 1785. június 15-én kísérőjével, Romainnal nekivágott az útnak.
![Pilâtre de Rozier halála](https://regi.econsilium.hu/wp-content/uploads/2013/09/Pilâtre-de-Rozier-halála.jpg)
„Rozier kinyitja a szelepet, hogy a magasságon változtasson és kedvező szelet fogjon, a kívül vezetett szelepzsinór felszakítja a ballon falát és a gáz kiömlik. A léggömb összeesik, a hőlégcellának sincs elég tartása, az egész szerkezet meredeken a földre zuhan és néhány percen belül sérüléseikbe belehaltak.” Így Pilâtre de Rozier francia orvos az emberiség első léghajósa és a hőlégballonozás első halottja is.
Flór Ferenc (1809–1871)
![Dr. Flór Ferenc](https://regi.econsilium.hu/wp-content/uploads/2013/09/Dr.-Flór-Ferenc.jpg)
Flór Ferenc dr. magyar orvos, orvosi szakíró, honvéd alezredes, az 1848–49-es szabadságharcban a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt.
1833-ban orvosi, 1834-ben sebészi és szülészmesteri oklevelet szerzett a pesti egyetem orvostudományi karán. 1834-ben tanulmányutat tett német és osztrák egyetemeken, ahol elsajátította a legújabb sebészeti műtéteket.
1837-től a pesti Rókus Kórházba került, 1840-től osztályvezető főorvossá nevezték ki. Elsőnek ő alkalmazott kloroformot érzéstelenítésre Magyarországon. 1847-től Pest város tiszti főorvosa, egyúttal a Rókus Kórház igazgatója lett.
Amikor az árvíz elöntötte a várost, csónakosaival sok életet mentett meg. Ez ösztönözte arra, hogy javaslatot tegyen a mentésügy megszervezésére. Könyvet írt a vízbe fúlt emberek újraélesztéséről, illetve a vízből való mentés technikájáról.
1848 őszétől, mint nemzetőr, őrnagyként a honvéd hadsereg törzsorvosaként szolgált. 1849. január 22-én már alezredes és a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának főnöke. Vezetésével fejeződött be a magyar honvédség egészségügyi szervezetének kiépítése.
A fegyverletétel után állásvesztésre és börtönre ítélték, annak letöltése után tápiószelei birtokán – rendőri felügyelet alatt – élt. 1861-ben ismét Pest város tiszti főorvosa és kórházigazgató lett, de tíz hónap múlva, tiltakozásul a kormányzati rendszer miatt, lemondott és csak a kiegyezés után tért vissza.
Flór Ferenc élete végéig Kossuth feltétlen híve volt, kölcsönös bizalom nyilvánult meg Kossuth levelében, amelyben Flór Ferencet a „legmagyarabb magyar orvosnak” nevezte.
![Dr. Flór Ferenc sírja a Kerepesi úti temetőben](https://regi.econsilium.hu/wp-content/uploads/2013/09/Dr.-Flór-Ferenc-sírja-a-Kerepesi-úti-temetőben.jpg)
1871. július 7-én a Szent Rókus Kórház előtt, a Rákóczi úton közlekedő lóvasút halálra gázolta. „Az orvosi látlelet szerint négy oldalbordája eltörve, mája és tüdeje megrepedve találtatott, mi rögtön halálát okozta” – írták az akkori sajtóban (1).
„A múlt héten vérfagyasztó szerencsétlenség híre zavarta meg a főváros nyugalmát. A pesti közúti vaspálya egy nehéz kocsija keresztülment egy öreg emberen, … aki elesett közvetlenül a sebesen rohanó ló vonta kocsi előtt, melyet már nem volt idő feltartóztatni, s ez kerekeivel annyira összezúzta, hogy menten kiadta lelkét. A megdöbbentő eset hatása még fokozódott, a mint megtudtuk, hogy a szerencsétlenül járt nem volt más, mint dr. Flór Ferencz, a Rókus-kórház köztiszteletben álló igazgató főorvosa. Temetése múlt vasárnap ment végbe. Tengernép jelent meg a mondott nap délutánjára a Rókus előtt s elborítá a széles Kerepesi utat, úgy hogy a közlekedés teljesen megszakadt.”
Lacassagne, Alexandre (1843–1924)
![Alexandre Lacassagne](https://econsilium.hu/wp-content/uploads/2023/10/Alexandre-Lacassagne.jpg)
Alexandre Lacassagne francia orvos és kriminológus. Megteremtette a Lacassagne-irányzatot (a bűnözés táptalaja a környezet) Lyonban. Szemben állt a Lombroso-féle olasz irányzattal. Módszereit ma is oktatják. Számos könyvet írt, orvostudományi múzeumot alapított.
![Alexandre Lacassagne sírja Beynostban (előtérben)](https://regi.econsilium.hu/wp-content/uploads/2013/09/Alexandre-Lacassagne-sírja.jpg)
Nyolcvanéves korában, 1924. szeptember 24-én gépkocsi gázolta el, hónapokkal később halt meg lassan kialakuló poszttraumás koponyaűri vérzésben. Kívánsága az volt, hogy egyszerű, csendes temetése legyen.
Boros József (1870–1925)
![Dr. Boros József](https://regi.econsilium.hu/wp-content/uploads/2013/09/Dr.-Boros-József.jpg)
Boros József magyar orvos, sebész, magyar királyi egészségügyi főtanácsos, közkórházi igazgató főorvos, amatőr sportrepülő pilóta.
A szegedi rókusi (1800-ban alapított) közkórházat vezette 1905-től haláláig. Ő vezette be a jóddal való bőrfertőtlenítést.
![Dr. Boros József emlékműve (Petri Pick Lajos szobrászművész alkotása)](https://regi.econsilium.hu/wp-content/uploads/2013/09/Dr.-Boros-József-emlékműve.jpg)
„A szegedi repülőtéren 1925. június 3-án, kedden reggel 8 órakor lezuhant egy repülőgép, amelynek pilótája azonnal meghalt. Utasát, dr. Boros Józsefet – aki a repülőgép-vezetést tanulta, »tanulmányi szempontból szállt a repülőgépre« – súlyos sérülésekkel beszállították a klinikára, ahol ő is elhunyt, így lett az ismert orvos a magyar sportrepülés első halottja” (2).
Sir Banting, Frederick Grant (1891–1941)
![Sir Frederick Banting (jobbra) és Charles Best (balra)](https://econsilium.hu/wp-content/uploads/2023/10/Sir-Frederick-Banting.jpg)
Sir Frederick Grant Banting kanadai Nobel-díjas orvos kutató, az inzulin felfedezője.
A Torontói Egyetemen végzett, az I. világháború alatt a kanadai hadsereg orvosi egységében szolgált, majd ortopéd sebész lett. Endokrinológiát tanított az Ontariói Egyetemen.
1920. október 31-én, az orvosi folyóiratok szokásos esti olvasása közben vetette papírra ötletét arról, hogyan lehetne izolálni a hasnyálmirigy szekrétumát, amivel a cukorbetegséget lehetne gyógyítani. A Torontói Egyetemen 1921. május 17-én kezdett dolgozni John MacLeod laboratóriumában. Eltávolították kutyák pancreasát, de hasnyálmirigy-kivonattal életben tudták őket tartani. Sikerült tiszta és hatásos hasnyálmirigy-kivonatot izolálniuk, s hamarosan a kezükben volt a kivonat: az inzulin. A felfedezésért Banting és – máig vitatottan – a laboratórium vezetője, MacLeod, 1923-ban megkapták az orvosi Nobel-díjat.
Az 1930-as években Banting különböző katonai kutatási projektekben vett részt, így a G-ruha első generációjának kifejlesztésében.
1941. február 21-én halt meg, amikor egy amerikai bombázó, amelyen éppen Angliába tartott, röviddel a felszállás után, Új-Fundland partjainál lezuhant. Feltételezés szerint Banting a frontra tartott, mert ott több hasznát látta tevékenységének. Csak a gép pilótája élte túl a szerencsétlenséget a helyi lakosság és maga Banting segítségével. A gép lezuhanása után Banting még ellátta a pilóta sebét, mielőtt belehalt saját sérüléseibe.
Bantinget 2004-ben a kanadaiak egy felmérés szerint a „10 legnagyobb kanadai” közé sorolják.
Irodalom
1. Vasárnapi Újság, 1871. július 16.
2. Zalai Közlöny, 1925. június 3.