Az alkoholpolitikai intézkedések több ezer daganatos esetet előzhetnének meg az Európai Unióban

Háttér

Az alkoholfogyasztás bizonyítottan növeli a szájüreg, a garat, a gége, az oesophagus, a máj, a colorectum és a női emlő daganatainak kockázatát. Az adóemelés, az értékesítés korlátozása és a marketingtilalom csökkentheti a fogyasztást, daganatmegelőző hatásukat azonban uniós szinten korábban nem számszerűsítették. Ezt a hiányt pótolta most egy modellvizsgálat, amely a The Lancet Regional Health Europe-ban jelent meg. 

Módszerek

A kutatók azt modellezték, hogyan alakult volna a 2022-es daganatincidencia, ha 2012-ben mind a 27 uniós országban bevezetik a jövedékiadó-emelést, a vasárnapi alkoholértékesítési tilalmat, az országos marketingtilalmat vagy e három beavatkozást integráló csomagot. A fogyasztás várható változását magas jövedelmű országok valós szakpolitikai értékeléseiből vették át, majd tízéves késleltetéssel kapcsolták a hét alkohollal oksági összefüggésben álló daganat incidenciájához. A becsléseket ország, nem, életkor és daganattípus szerint készítették.

Eredmények

Az Európai Unióban 2022-ben a hét vizsgált daganattípus 907 233 új esete közül 146 194-et, vagyis 16,1%-ot tulajdonítottak alkoholfogyasztásnak; ez az összes új daganatos eset 4,9%-ának felelt meg. Az integrált szakpolitika becslés szerint 9220 esetet előzött volna meg (95%-os bizonytalansági tartomány: 8568–9833), ami az alkohollal összefüggő esetek 6,5%-a. Az adóemelés 8387 esetet és 5,9%-os, a marketingtilalom 6434 esetet és 4,5%-os, a vasárnapi értékesítési tilalom pedig 5491 esetet és 3,8%-os csökkenést eredményezett volna.

Abszolút számban a legtöbb esetet az emlő- és az oesophagusdaganatok körében lehetett volna megelőzni. 

Értelmezés 

A lakossági alkoholfogyasztást mérséklő intézkedések a daganatmegelőzés érdemi, jelenleg alulhasznált eszközei lehetnek. A négy forgatókönyv azonban nem tekinthető a beavatkozások közvetlen hatásossági összehasonlításának, mivel eltérő országokból és időszakokból származó becsléseken alapult. A modell csak a regisztrált fogyasztást vette figyelembe, és nem számolt teljes körűen a határon átnyúló vásárlással, a nem regisztrált alkohollal vagy más kompenzáló magatartásokkal. A marketingtilalomra vonatkozó hatásbecslés ráadásul a digitális reklámozás előtti időszakból származott. 

A tanulmány magyarországi vonatkozásai 

Magyarország az alkohollal összefüggő daganatok életkor-standardizált incidenciája alapján az Európai Unió legnagyobb terhű országai közé tartozott, Dániával és Romániával együtt.

A modellben az adóemelés a hazai fogyasztást 10,8%-kal, az uniós 8,0%-nál nagyobb mértékben csökkentette volna, és mintegy 276 daganatos esetet, az alkohollal összefüggő esetek 7,1%-át előzte volna meg. Az integrált szakpolitika becsült hazai hatása 9,5%-os fogyasztáscsökkenés és mintegy 228 megelőzött eset volt; az alkohollal összefüggő daganatos esetek számában ez 5,9%-os csökkenést hozott volna, szemben az uniós 6,5%-kal.

Ezek nem megfigyelt hazai eredmények, hanem ország-specifikus modellbecslések. 

Konklúzió 

Az alkohol adóztatásának, hozzáférhetőségének és reklámozásának szabályozása az uniós és nemzeti daganatmegelőzési programok fontos eleme lehet, különösen azokban az országokban, ahol az alkohollal összefüggő daganatos betegségek aránya magasabb – így többek között Magyarországon.