A modern hormonális fogamzásgátlás nem áll összefüggésben a colorectalis daganat kockázatával

Háttér

Az 50 éves kor előtt kialakuló colorectalis daganatok incidenciája világszerte emelkedik, ennek okai azonban nem tisztázottak. A fogamzásgátlókról rendelkezésre álló adatok korlátozottak, ellentmondásosak, és többnyire régebbi, nagyobb hormondózisú készítményekre vonatkoznak. A British Medical Journal-ben most publikált nagyszabású kutatás célja annak felmérése volt, hogy a korszerű kombinált és csak progesztogént tartalmazó, orális vagy nem orális módszerek összefüggnek-e a colorectalis daganat kialakulásával reproduktív korú nőkben. 

Módszerek

A dán országos nyilvántartások alapján 1 956 948, 15–49 éves nőt követtek 1995 és 2021 között. Kizárták azokat, akiknek korábban daganatos betegségük, hysterectomiájuk, oophorectomiájuk vagy sterilizációjuk volt. A hormonális fogamzásgátlók kiváltását időben változó expozícióként kezelték, és elkülönítették az aktuális vagy legfeljebb hat hónapja befejezett használatot, a korábbi használatot, valamint a hormonális fogamzásgátlást soha nem alkalmazók csoportját. Az első colorectalis daganat incidenciaráta-arányát többek között életkorra, naptári évre, iskolázottságra, paritásra, obesitasra, endometriosisra és infertilitásra korrigálták.

Eredmények

A medián 12,5 éves követés és 24,5 millió személyév alatt 1878 colorectalis daganatot azonosítottak. A hormonális fogamzásgátlást aktuálisan vagy a közelmúltban alkalmazók incidenciaráta-aránya 0,94 volt a soha nem használókhoz képest (95%-os konfidenciaintervallum 0,83–1,06). Az érték a kombinált készítményeknél 0,93, a csak gesztagént tartalmazó módszereknél 0,95, a levonorgesztrel-felszabadító intrauterin eszköznél 0,96 volt; egyik becslés sem jelzett szignifikáns eltérést.
Az alkalmazás időtartama nem módosította érdemben a kockázatot: öt évnél rövidebb használat mellett az incidenciaráta-arány 0,97, tíz évnél hosszabb használat mellett 0,86 volt. A használat befejezése után legalább tíz évvel jelzett kockázatcsökkenés az érzékenységi elemzésekben nem maradt szignifikáns.

Értelmezés

A nagy, országos adatbázis, a kiváltott receptek csaknem teljes körű nyilvántartása, az időben frissített expozíció és a szövettanilag igazolt daganatok erősítik az eredmények megbízhatóságát. Ugyanakkor megfigyeléses vizsgálatról van szó: a receptkiváltás nem bizonyítja a tényleges használatot, és nem állt rendelkezésre közvetlen adat az étrendről, a fizikai aktivitásról, az alkoholfogyasztásról vagy a Lynch-szindrómáról. Egyes ritkábban alkalmazott készítményekhez kevés esemény társult, és az 50 éves kor után esetleg jelentkező késői hatásokat sem lehetett megítélni. 

Konklúzió

A korszerű hormonális fogamzásgátlók használata és a colorectalis daganatok között reproduktív korú nőkben sem védő, sem kockázatnövelő összefüggés nem mutatkozott, így a fogamzásgátlási szokások változása valószínűleg nem magyarázza a fiatalabb felnőttek körében észlelt incidencianövekedést.
A fogamzásgátló megválasztását ezért nem a colorectalis daganat feltételezett kockázata, hanem az elfogadott klinikai indikációk és az egyéni előny–kockázat mérlegelése alapján célszerű meghozni.