Egy vizsgálat eredményei megerősítették, hogy a férfi nem, a serdülőkor és bizonyos betegségek súlyosbíthatják az érzékenységet.
A vizsgálat célja
A fapollenek jelentős szerepet játszanak az allergiás megbetegedések kialakulásában, azonban az előfordulásuk és klinikai jelentőségük egyénenként eltérő. A vizsgálat célja az volt, hogy feltérképezze a faeredetű pollenekkel szembeni érzékenység előfordulását, valamint azonosítsa azokat a kockázati tényezőket, amelyek gyakoribb szenzitizációhoz vezetnek. Kiemelt cél volt továbbá a földrajzi különbségek vizsgálata, különös tekintettel az eltérő ökológiai régiókra. A kutatás arra is választ keresett, hogy a nem, az életkor, az allergiás reakciókkal járó alapbetegségek és a lakókörnyezet hogyan befolyásolják a fa pollenjeire adott immunválaszt. A kutatás további célja az allergiás megbetegedések pontosabb azonosításának és célzottabb kivizsgálásának elősegítése.
A vizsgálat felépítése
A kutatás egy országos lefedettségű klinikai laboratórium adatbázisára épült, amelyben az Egyesült Államok orvosai által 2014 és 2023 között kért specifikus IgE-vizsgálatok kerültek rögzítésre. Összesen 31 különböző fafaj pollenjeire vonatkozó vizsgálati eredményeket elemeztek. Az adatbázis több mint 23 millió vizsgálatot és több mint 3 millió, 0 és 85 év közötti pácienst foglalt magában. Az adatokat statisztikai módszerekkel értékelték a szenzitizáció gyakorisága, mintázatai, valamint a demográfiai jellemzők, klinikai diagnózisok és földrajzi régiók közötti összefüggések szempontjából.
A vizsgálat eredményei
Az eredmények szerint a férfiak minden vizsgált fafaj esetében és minden életkorban nagyobb arányban mutattak pozitív eredményt, mint a nők. A legmagasabb érzékenységi arányt mindkét nemnél a 10–19 éves korosztályban figyelték. Kiemelkedően magas volt a szenzitizáció előfordulása az atópiás bőrgyulladásban és asztmában szenvedő betegek körében. A városi környezetben élők gyakrabban mutattak fa pollenekkel szembeni érzékenységet, mint a vidéki lakosság. Jelentős eltérések voltak megfigyelhetők abban is, hogy mely fafajok számítottak a legerősebb szenzibilizálóknak az egyes ökológiai régiókban, még azonos államon belül is. A több pollennel szembeni együttes érzékenység gyakran a fafajok rokonsági viszonyával volt összefüggésben.
Összefoglalás, konklúzió
A vizsgálat egyértelműen igazolta, hogy a fapollenekkel szembeni érzékenység előfordulása nem egységes, hanem számos egyéni és környezeti tényezőtől függ. A férfi nem, a serdülőkor, az atópiás bőrgyulladás, az asztma, valamint az adott ökológiai régió mind fokozott kockázattal járnak. Az eredmények hasznos segítséget nyújthatnak az orvosok számára a betegek tájékoztatásában és kivizsgálásában, valamint a laboratóriumoknak a földrajzi területekre specializált allergénvizsgálati panelek kialakításában.
Források
Robinson, Matthew & Letovsky, Stan & Liu, Andrew & Weber, Richard & Rafalko, Jill & Valcour, Andre. (2026). Tree Pollen Allergen Sensitization: Prevalence, Risk Factors and Geographic Variation in the United States. Journal of Allergy and Clinical Immunology: Global.
