A bélmikrobiom kora gyermekkori összetétele meghatározó
Ma már tudjuk, hogy a bélmikrobiom összetételének megváltozása, egyensúlyának felborulása egy sor, nagy jelentőségű betegséggel függ össze.
Az emberi bél elsődleges kolonizációja születéskor történik, az anyai bélbaktériumok révén, és az élet első éveiben jelentős ökológiai fejlődésen megy keresztül. Több tanulmány is kimutatta, hogy a bélmikrobiom korai életkori összetétele előre jelezheti a későbbi immunrendszeri egészséget és a testzsírszintet.
Sok csecsemőt érnek mikrobiomot megzavaró kezelések és hatások, így bélmikrobiomjuk fejlődése nem feltétlenül az optimális, egészséges mintázat szerint alakul. Ismert tény, hogy a császármetszéssel születés, az antibiotikumok, a tápszeres táplálás általában negatívan befolyásolja a csecsemőkori baktériumflóra egyensúlyát. Általánosan elfogadott feltételezés, hogy a bélmikrobiom gazdaszervezetre gyakorolt hatása nem egyetlen fajhoz, hanem az egész közösség szerkezetéhez kapcsolódik.
Egy hosszmetszeti vizsgálat
Egy a közelmúltban Nature-ben publikált vizsgálatban majdnem 1000, időre született csecsemőt figyeltek meg, születésüktől 2–5 éves korukig. Feltárták a bélmikrobiom fejlődésének általános mintázatait és meghatározó tényezőit az élet első két évében. Létrehoztak egy „mikrobióta jóléti indexet”, és kimutatták, hogy ez összefügg a gyermekek egészségével és jóllétével.
A különböző baktériumfajok jellemző társulásokat alkotnak
Négy, gyakran társuló fajcsoportot, bakteriális klasztert azonosítottak, amelyeket néhány baktériumcsalád relatív gyakorisága különböztet meg. Kimutatták, hogy a bélmikrobiom időbeli fejlődése nem véletlenszerű, hanem öt specifikus pálya valamelyikét követi, és ezekre a pályákra a kezdeti összetétel mélyrehatóan, hosszú távon hat.
A mikrobiom fejlődési pályái egészségi profilokkal társulnak
A közösségi típusok és fejlődési pályák összefüggtek a gazdaszervezet 2 és 5 éves korban megállapított egészségi állapotával. Ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy a bélmikrobiom általános egyensúlya befolyásolhatja a csecsemők hosszú távú fiziológiai fejlődését.
Az egészséggel összefüggő fejlődési pálya volt a leggyakoribb, ahol az első klaszter baktériumai az időben stabilan voltak jelen. A másik négy fejlődési pálya esetében az egészséges baktériumtársulás nem alakult ki vagy nem volt stabil, és a fejlődés egyes szakaszaiban más klaszterekre jellemző baktériumok kombinációi váltak meghatározóvá.
Az egyes fejlődési pályák meghatározott egészségi profilokkal társultak, nemcsak az adott időpontban, hanem a későbbiekben is. Fontos megfigyelés volt, hogy a fejlődési pályához való tartozás erősebb összefüggést mutatott az egészségi kimenetelekkel, mint egy adott időpontban valamely klaszterhez való tartozás. Ez arra utal, hogy a mikrobiom fejlődésének hosszanti elemzése informatívabb, mint az egyes időpontokban végzett vizsgálatok.
Tartós negatív hatások
Figyelemre méltó, hogy a császármetszéssel született csecsemőknél csökkent baktériumfajok valamennyien az egészséges bélmikrobiom indikátorai voltak. A császármetszés vagy a szülés során alkalmazott antibiotikumkezelés után a bélmikrobiom spontán helyreállása 6 hónapos korra enyhítette a korábbi diszbiózisos állapottal kapcsolatos egészségügyi kockázatok egy részét, de nem mindegyiket.
Ez arra utal, hogy a bélmikrobiom helyreállítására és az egészséges immunrendszeri lenyomat kialakítására szolgáló időablak a csecsemőknél 6 hónapos kor előtt lezárulhat.
Pozitív hatások
Ugyanakkor a kizárólagos szoptatás és a testvérek jelenléte felgyorsította a helyreállást. A testvérek az egészséges bélmikrobiom fejlődésének egyik legfontosabb támogatói tényezőjeként jelentek meg. Régóta ismert, hogy az idősebb testvérek védelmet nyújtanak az allergiás betegségek ellen.
Ezt eredetileg az alacsonyabb higiéniaszintnek és a fertőzések fokozott átadásának tulajdonították, azonban a most publikált eredmények arra utalnak, hogy a testvérek védő hatása inkább a jótékony bélbaktériumok fokozott átadásán keresztül valósul meg, nem pedig a kórokozók révén.
Forrás
Hickman B, Salonen A, Ponsero AJ, et al. Gut microbiota wellbeing index predicts overall health in a cohort of 1000 infants. Nat Commun 2024; 15: 8323.
