Az orvostudomány legújabb áttörései és kihívásai középpontjában a sejtterápia ígéretes előrelépései a cukorbetegség kezelésében, a COVID-19 várható élettartamra gyakorolt drámai hatása Dél-Koreában, az EKG-alapú mesterséges intelligencia alkalmazása a kórházi halálozások csökkentésére, valamint a klímaváltozás világméretű egészségügyi következményei állnak.
Sejtterápia a cukorbetegség kezelésére: Milyen előrelépések történtek?
A cukorbetegség, különösen az 1-es típusú diabétesz (T1D) sejtterápiájának legújabb eredményei ígéretes előrelépést mutatnak, de rávilágítanak a folyamatban lévő kihívásokra is. Dr. Sandrine Lablanche, a CHU Grenoble diabetológusa és endokrinológusa a Frankofón Diabétesz Társaság kongresszusán beszélt ezekről a fejleményekről.
Szigetsejt-transzplantáció:
Franciaországban 2020 óta a hasnyálmirigy-szigetsejt-transzplantáció már elérhető a minősített központokban. Ez az eljárás javíthatja a glikémiás kontrollt és csökkentheti az inzulinszükségletet, de jelentős korlátokkal jár:
Páciensenként több donorinfúziót igényel.
A hosszú távú immunszuppresszió olyan kockázatokat rejt magában, mint a súlygyarapodás, az inzulinrezisztencia és egyéb egészségügyi szövődmények.
A szigetsejtek funkcionalitása csökken olyan tényezők miatt, mint a hipoxia és az immunrendszeri kilökődés.
Mikrokapszulázás:
E problémák megoldására a kutatás a mikrokapszulázási technikákra összpontosít, amelyek a szigetsejteket egy védőrétegbe zárják, hogy megvédjék őket az immunrendszertől. Az ígéretes eredmények közé tartoznak:
Javított inzulinszekréció és csökkentett hipoglikémia állati modellekben.
Az embereken végzett kísérletek némi sikert mutatnak, de az eredmények ellentmondásosak és további validálást igényelnek.
Makrokapszulázás:
Egy fejlettebb megközelítés a makrokapszulázást foglalja magában, amikor a szigeteket makrokamrába zárják. Ez a módszer klinikai vizsgálatokban potenciálisnak bizonyult, különösen a ViaCyte VC-02 eszközzel.
A korai vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek jelentős százalékánál pozitív C-peptidszintet mutatnak, ami endogén inzulintermelésre utal.
Továbbra is vannak kihívások, például az eszköz fibrózisa és az immunszuppresszió szükségessége.
Jövőbeli irányok:
A kutatók a nanokapszulázást is vizsgálják, azzal a céllal, hogy szorosabb interfészt hozzanak létre a szigetsejtekkel, hogy fokozzák a vaszkularizációt és csökkentsék az immunválaszokat. Az innovációk közé tartoznak:
Mikrokapszulák bevonása polietilénglikollal (PEG) és dúsítása oxigénhordozókkal a sejtek életképességének javítása érdekében.
Decellularizált extracelluláris mátrix (ECM) használata a szigetsejtek mikrokörnyezetének újrateremtésére, az anyagcsere-funkció és a sejtek túlélésének fokozására.
Összefoglalva, bár jelentős előrelépés történt a cukorbetegség sejtterápiájában, különösen a szigetsejt-transzplantáció és a kapszulázási technológiák terén, még mindig jelentős akadályokat kell leküzdeni. A folyamatban lévő kutatások célja e technikák finomítása, hogy javítsák hatékonyságukat és biztonságosságukat a cukorbetegség hosszú távú kezelésében.
Forrás: Medscape cikk
A COVID-19 csökkenti a várható élettartamot Dél-Koreában
1970 óta először csökkent a várható élettartam Dél-Koreában: a tavaly született csecsemők várhatóan 82,7 évet fognak élni, szemben a 2021-es 83,6 évvel. Ez a csökkenés elsősorban a COVID-19-hez kapcsolódó halálozások jelentős növekedésének köszönhető. 2021-ben a COVID-19 az összes dél-koreai halálozás 7%-át okozta, és ez a hatás 2022-ben is folytatódott.
Globális szinten az OECD hasonló tendenciáról számolt be: 2019 és 2021 között a tagországaiban 0,7 évvel csökkent a várható átlagos élettartam. E kihívások ellenére Dél-Korea várható élettartama továbbra is a legmagasabbak között van a világon, ami tükrözi, hogy az ország az elmúlt évtizedekben jelentős egészségügyi fejlesztéseket hajtott végre.
A COVID-19 halálesetek 2022-es kiugrása miatt a vírus a harmadik vezető halálozási ok Dél-Koreában. A világjárvány nélkül a várható élettartam némileg emelkedett volna. A szomszédos Japánban szintén csökkent a várható élettartam a világjárvány miatt, bár néhány országban, például az Egyesült Államokban, már javuló tendencia tapasztalható.
Összefoglalva, a COVID-19 világjárvány mélyreható hatással volt a várható élettartamra Dél-Koreában, megfordítva az évtizedek óta tartó fejlődést, és rávilágítva a vírus okozta folyamatos globális egészségügyi kihívásokra.
Forrás: Medscape cikk
EKG-alapú mesterséges intelligencia csökkentheti a kórházi halálozást
A Nature Medicine című szaklapban nemrégiben megjelent tanulmány kimutatta, hogy a 12 elvezetéses EKG-kat elemző mesterséges intelligencia rendszer jelentősen csökkentheti a kórházi halálozási arányt. Dr. Chin-Sheng Lin és csapata által a tajvani Tri-Service General Hospitalban (Tajpej, Tajvan) kifejlesztett mesterséges intelligencia rendszer szöveges üzeneteken keresztül figyelmezteti az orvosokat, ha a betegeknél magas halálozási kockázatot állapítanak meg, lehetővé téve az időben történő és intenzívebb ellátást.
A vizsgálatban 39 orvos és közel 16 000 beteg vett részt, és összehasonlították a kontrollcsoport és a beavatkozó csoport eredményeit, ahol az AI-riasztások szorosabb megfigyelésre vagy intenzív osztályra való átszállításra késztettek. Az eredmények azt mutatták, hogy a beavatkozási csoportban a halálozási arány 3,6% volt, míg a kontrollcsoportban 4,3%. Különösen a szívhalálozási arány csökkent drámaian, a kontrollcsoportban mért 2,4%-ról 0,2%-ra a beavatkozási csoportban.
A több mint 450 000 EKG-n betanított mesterséges intelligencia rendszer felismeri a beteg állapotromlásának olyan finom jeleit, amelyeket az emberi klinikusok esetleg nem vennének észre. A mesterséges intelligencia által megjelölt betegek gyakrabban kaptak olyan gyógyszereket, mint az amiodaron, és további diagnosztikai vizsgálatokat, ami hozzájárult a jobb eredményekhez.
Ez az innovatív megközelítés rávilágít arra, hogy a mesterséges intelligencia javíthatja a betegellátást azáltal, hogy korai figyelmeztetést ad a kritikus egészségügyi problémákra, ezáltal csökkentve a kórházi halálozási arányt. További kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy pontosan milyen mechanizmusok révén járulnak hozzá a mesterséges intelligencia riasztások ezekhez a javulásokhoz.
Forrás: Medscape cikk
Hogyan betegíti meg a világot a klímaváltozás?
Az éghajlatváltozást egyre inkább a közegészségügyet fenyegető komoly veszélyként ismerik el, és ez a téma a közelmúltban tartott COP28 csúcstalálkozón is a középpontba került. A szakértők kiemelték, hogy az éghajlatváltozás milyen különböző módon befolyásolja hátrányosan az egészséget világszerte, és milyen jövőbeli hatások várhatók.
1. Legfontosabb egészségügyi hatások:
Hőstressz: Az emelkedő globális hőmérséklet egyre gyakoribb és súlyosabb hőhullámokhoz vezet, amelyek jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek. Európában 2022-ben halálos kimenetelű nyári hőhullám pusztított, amely mintegy 61 000 halálos áldozatot követelt. A hőmérséklet további emelkedésével a hőséggel összefüggő megbetegedések és halálesetek száma várhatóan drámai mértékben növekedni fog.
2. Vektorok által terjesztett betegségek: A melegebb hőmérséklet és a megnövekedett csapadékmennyiség kiszélesíti a betegséget terjesztő szúnyogok élőhelyét, ami olyan betegségek kiugró növekedéséhez vezet, mint a dengue, a malária, a nyugat-nílusi vírus és a Zika. Brazíliában például idén 73%-kal nőtt a dengue megbetegedések száma, Pakisztánban pedig az áradások következtében 400%-kal nőtt a maláriás megbetegedések száma.
3. Víz által terjesztett betegségek: Az éghajlat okozta viharok és áradások hozzájárulnak az olyan betegségek újbóli megjelenéséhez, mint a kolera és a hasmenés. A kolerás megbetegedések száma 2022-ben 25%-kal emelkedett, a halálozási arány pedig több mint egy évtizede a legmagasabb. A hasmenés továbbra is a vezető halálozási ok az öt év alatti gyermekek körében, amit az éghajlatváltozás okozta vízproblémák súlyosbítanak.
4. Levegőminőség és erdőtüzek: A klímaváltozás egyre gyakoribb és intenzívebb erdőtüzeket okoz, amelyek jelentősen rontják a levegő minőségét. 2010 és 2020 között évente több mint 2 milliárd ember volt kitéve legalább egy napra egészségtelen levegőnek az erdőtüzek füstje miatt. Az Egyesült Államokban az erdőtüzek okozta légszennyezés évente több ezer ember halálát okozza.
Jövőbeli előrejelzések:
– Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2030-tól az éghajlattal összefüggő egészségügyi veszélyek, például az alultápláltság, a malária, a hasmenés és a hőstressz évente további 250 000 halálesetet fognak okozni.
– A szélsőséges időjárási események egyre inkább szélsőséges egészségügyi eseményekké válnak, ami sürgős globális fellépést tesz szükségessé e hatások enyhítése érdekében.
Megoldások és intézkedések:
– A kormányokat és az egészségügyi szervezeteket sürgősen felkérik, hogy dolgozzanak ki stratégiákat a lakosság védelmére ezekkel az éghajlat által okozott egészségügyi veszélyekkel szemben.
– Az egészségügyi infrastruktúrába, a korai előrejelző rendszerekbe és a megelőző intézkedésekbe történő beruházások kulcsfontosságúak e kockázatok kezeléséhez és mérsékléséhez.
Összességében a COP28 csúcstalálkozó kiemelte, hogy az éghajlatváltozás és annak a globális egészségre gyakorolt mélyreható hatásai elleni küzdelemhez integrált erőfeszítésekre van szükség.
Forrás: Medscape cikk
