A migrén és az alvászavarok közti kapcsolat régóta ismert, azonban az összefüggés pontos természete és iránya tisztázatlan. A migrén és az alvás-ébrenlét ciklus zavarainak közös patofiziológiai alapját a diancephalicus és agytörzsi struktúrák, valamint egyes neurotranszmitterek és neuropeptidek (orexinek, melatonin, hypophysealis adenilát-ciklázt aktiváló polipeptid [PACAP], szerotonin, dopamin, adenozin) adhatják.
Insomnia
Az eddig elvégzett kutatások az insomnia és a migrén közötti kétirányú összefüggésre utalnak, amely függetlennek tűnik a szorongástól és a depressziótól. Az álmatlanság növeli a migrénes epizód jelentkezésének veszélyét, fokozza a rohamfrekvenciát, a fájdalom intenzitását, a migrén következményeit, és az epizodikus migrén krónikussá válásának kockázatát. Ugyanakkor a migrénesekben gyakrabban alakul ki álmatlanság. Megjegyzendő, hogy az összefüggés nem specifikus a migrénre, az álmatlanság ugyanis jóval általánosabb kapcsolatban áll a fejfájással. A gyakori komorbiditás miatt a fejfájásban – és különösen migrénben – szenvedő betegeknél minden esetben gondolni kell az alvászavarokra utaló panaszokra is. A terápiás tervben fontolóra lehet venni a szedatív hatást is mutató szereket (amitriptilin)1 vagy az insomnia kezelésében használt, migrénben is kedvező hatásokat mutató melatonint,2 illetve a nem gyógyszeres lehetőségeket (viselkedésterápia).
Obstruktív alvási apnoe
Bár a reggeli vagy ébredés utáni fejfájás az obstruktív alvási apnoe (OSA) gyakori kísérőjelensége, az OSA és a migrén között ok-okozoti viszonyt az eddigi kutatások nem tártak fel. Ugyanakkor az OSA az arra hajlamos betegeknél a migrén prediszponáló tényezője lehet. Az sem tisztázott, hogy az OSA kezelése CPAP-pal a jobb oxigénellátással vagy az alvásminőség javításával hozzájárul-e a migrén javulásához. Az egyértelmű összefüggés hiánya ellenére a migrénes betegeknél érdemes szisztematikusan ellenőrizni az OSA ismert jeleit és tüneteit, és pozitív diagnózis esetén az érvényben lévő irányelvek alapján kezelni.
Nyugtalan láb szindróma
A kutatások erős kétirányú kapcsolatra utalnak a migrén és a nyugtalan láb szindróma (RLS) között. A vizsgálatok szerint RLS-ben szenvedő betegek körében a migrén prevalenciája 12–53% közötti, míg a migrénes betegek 14–25%-ában fordul elő az RLS. Úgy tűnik, hogy az RLS-ben is szenvedő migrénes betegek fejfájása gyakoribb és nagyobb funkcióvesztéssel jár. A tapasztalatok szerint az RLS hatása erősebb a migrénre, mint fordítva. A két betegség gyakori együttes előfordulásának hátterében a migrén prodromalis tüneteiért is felelősnek tartott dopaminerg hypothalamicus neuronok szerepét gyanítják. Ezt a hipotézist az is alátámasztja, hogy az RLS-ben is szenvedőknél szignifikánsan gyakoribbak a roham előtti prodromalis jelenségek. Komorbiditás esetén a migrénellenes terápia beállítása során figyelembe kell venni egyes gyógyszerosztályok (például antidepresszánsok) potenciális negatív hatását az RLS tüneteire.
Centrális somnolentia, narcolepsia
A narcolepsia – melynek prevalenciáját 0,025–0,05% közöttire becsülik – és a migrén együttes előfordulásával kapcsolatos közlemények ellentmondásosak. Egyes szerzők szerinti a narcolepsiás betegek körében igen gyakori, 37% körüli a migrén előfordulása, és a tensiós típusú fejfájás gyakorisága nem mutat ilyen kapcsolatot.2 Más epidemiológiai kutatások arról számoltak be, hogy míg a tensiós fejfájás szignifikánsan összefügg a narcolepsiával, a migrén viszont nem. A kapcsolat mellett szól, hogy mind a narcolepsiát, mind a mind a migrént összefüggésbe hozzák a hypothalamusban található orexintermelő neuronokkal. Az orexinerg neuronok működészavarai szerepet játszhatnak a nociceptív információk centrális feldolgozásában és az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásban is. Ennek ellenére az orexinreceptort gátló szerekkel végzett klinikai vizsgálatok migrénes betegekben eddig nem fejtettek ki szignifikáns terápiás hatást.
A circadian ritmus zavarai
Egy epidemiológiai vizsgálat szerint a circadian ritmust jelentősen befolyásoló váltott műszakban dolgozó ápolók között szignifikánsan magasabb a gyakori (havi egynél gyakoribb) fejfájás, a migrén és a krónikus fejfájás prevalenciája. A circadian ritmus és a migrén összefüggéseit kutató vizsgálatok korlátozott száma és heterogenitása azonban nem teszi lehetővé definitív következtetés levonását.
Parasomniák
A parasomniák gyűjtőfogalma alá az alvás közben vagy azzal összefüggésben jelentkező abnormális mozgási, viselkedési, érzelmi vagy percepciós jelenségek tartoznak. Leggyakoribb példái az alvajárás, a lidércnyomás, a bruxismus vagy az alvási bénultság. Bár a parasomniák és a migrén közti kapcsolat a vizsgálatok alapján bizonyítottnak tekinthető, sem az összefüggés pontos mértéke, sem annak természete nem tisztázott. Az újabb elképzelések a parasomniák és a migrén kapcsolatának hátterében szintén az orexinerg rendszerek működészavarait tételezik fel.
Irodalom
- Tiseo C, Vacca A, Felbush A, et al; and on behalf of the European Headache Federation School of Advanced Studies (EHF-SAS). Migraine and sleep disorders: a systematic review. J Headache Pain 2020; 21(1): 126.
- Long R, Zhu Y, Zhou S. Therapeutic role of melatonin in migraine prophylaxis: A systematic review. Medicine (Baltimore) 2019; 98(3): e14099.
