A migrén patomechanizmusát tekintve sokrétű betegség, melynek kialakulásában genetikai és környezeti tényezők is szerepet játszanak, valamint újabb vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy metabolikus-endokrin folyamatok is meghúzódnak a hátterében. A profilaktikus gyógyszeres kezelésen túl az egészséges életmód is a terápia egyik fontos pillérének tekinthető, melynek szerves része a táplálkozás.
Számos étrendi megközelítés létezik a migrén megelőzésére:
Eliminációs diéták: a fejfájást előidéző élelmiszerek, összetevők meghatározása és elkerülése a cél, egyéni megfigyelés szükséges. Rengeteg összetevőt említ triggerként a szakirodalom; csokoládé, citrusfélék, tejtermékek, alkohol, kávé, nátrium-glutamát, hisztamin, aszpartám, glutén, hogy csak néhányat említsünk. Fontos megemlíteni, hogy az étrendi trigger nem azonos az ételallergia fogalmával, ez utóbbi során antitestek aktiválódnak az adott élelmiszer fogyasztása után, az enyhétől az egészen súlyosig terjedő reakciót okozva, szerológia segítségével diagnosztizálható. Az eliminációs diétában segítség lehet az elfogyasztott ételek és fejfájások naplózása, de nem teljesen megbízható, előfordulhat, hogy egy étel nem minden alkalommal provokál migrénes rohamot, lehet mennyiséghez, napszakhoz kötött a hatás, akár jelentkezhet órákkal később is. Egy adott étel akkor tekinthető triggernek, ha az expozíció után egy napon belül az esetek több, mint 50%-ban előidézi a fejfájást. Az étrend hátránya az egyoldalú táplálkozás és az ebből fakadó alultápláltság veszélye.
„Migrén diéták”: azokat az étrendeket foglalja magában a kategória, amelyek bizonyos mechanizmusok révén jótékonyan hatnak a migrénre. A ketogén- és a módosított Atkins-diéta bizonyítottan neuroprotektív, javítják a mitokondriális működést, kompenzálják a szerotoninerg diszfunkciót, csökkentik a kalcitonin gén relációs peptid szintjét és szupprimálják a központi idegrendszer gyulladásos folyamatait.
Az alacsony glikémiás indexű étrend gyulladáscsökkentő hatása által enyhítheti a tüneteket. Szintén gyulladáscsökkentő az omega-3 és omega-6 zsírsavak egyensúlyára épülő diéta, mely javítja a vérlemezke-működést és az értónust is.
Migrénes betegek cerebrospinális folyadékának nátriumtartalma emelkedett, de nem egyértelmű, hogy csak a sószegény étrenddel javítható a migrén. Egy vizsgálatban alacsony testtömegindexű, magas vérnyomásban nem szenvedő fiatal nőknél éppen a magas sótartalmú étrenddel értek el kedvező eredményt. A sószegény étrend hasznos lehet, ha egyéb betegségek, például magas vérnyomás is fennállnak.
Epigenetikai étrend: a diéta lényege, hogy egy-egy meghatározott összetevő hatásmechanizmusa által gátolhatja a betegség kialakulását. Elsősorban rákmegelőző célzattal alkalmazták, feltételezve, hogy étrenddel módosítható az epigenetikai profil, normalizálhatóak bizonyos aberráns transzkripciós faktor alterációk. Migrén esetében bizonyított néhány gén abnormális DNS-metilációja. Korábbi vizsgálatok során a DNS-metilációban szerepet játszó folsavval dúsított étrend kedvezően hatott migrénben.
Bél-agy tengely
Bizonyított, hogy a gyulladásos bélbetegségben és lisztérzékenységben szenvedők között magasabb a migrénes betegek aránya, illetve a migrénes rohamokat gyakran kísérik gasztrointesztinális tünetek. A bél és az agy között kétirányú kapcsolatot fedeztek fel. A bél mikrobióta szabályozásán keresztül számos idegrendszeri betegséget lehet megelőzni. Probiotikumok alkalmazása már hatékonynak bizonyult Parkinson-kórban, de migrénnel kapcsolatban még nem végeztek széleskörű randomizált placebokontrollált vizsgálatot. A hatásmechanizmus sem tisztázott, de feltételezik, hogy diszbiózisban a bél fokozott permeabilitása nyomán gyulladáskeltő citokinek a trigeminovascularis rendszerbe jutva okoznak migrénes rohamot.
A súlycsökkentő étrendek sikeressége az obezitás és a migrén közötti pozitív összefüggésen alapul.
Fontos leszögezni, hogy önmagában úgynevezett migrén diéta nem létezik, de több étrend is kedvező hatással lehet a fejfájásos rohamok csökkentésére. Jelenleg a témában született tanulmányok alapján a ketogén diéta tűnik a legígéretesebb migrénmegelőző étrendnek, a mikrobiom és a migrén kapcsolatát illetően pedig további vizsgálatok szükségesek. Minden étrend kialakítása esetén fontos a szakember segítsége az egyénre szabott diéta összeállításában. Az életmódbeli prevenció kapcsán nem szabad megfeledkezni a bőséges folyadékbevitelről és a megfelelő alváshigiénéről.
Forrás
Gazerani P. Migraine and Diet. Nutrients. 2020; 12(6):1658.
