Korlátozó intézkedések és mortalitás 37 európai ország adatai alapján

2021. január 12-én az Egyesült Államok közegészségügyi intézete (Centers for Disease Control and Prevention – CDC) heti mortalitási és morbiditási jelentésében egy elemzést adott közre, amelyben megvizsgálták a járvány kezdete óta 37 európai országban bevezetett korlátozó intézkedések COVID-19-mortalitásra gyakorolt hatását.

Amikor 2019 tavaszán Európában a koronavírus-esetek száma meredeken emelkedni kezdett, a legtöbb európai országban szigorú korlátozó intézkedéseket vezettek be. Bár az intézkedések többnyire sikeresen gátolták a fertőzés terjedését, számottevő szociális és gazdasági költségekkel jártak. A korlátozások következményeinek pontosabb megértéséhez a CDC munkatársai összevetették 37 európai ország mortalitási adatait, a 2019 tavaszán bevezetett intézkedéseket, illetve azok időzítését.

A mortalitási adatokat a WHO koronavírus adatbázisából nyerték ki, a bevezetett korlátozások adatait a WHO és az oxfordi egyetem kormányzati intézkedéseket kutató adatbázisából. Az egyes országoknak a járvány megfékezésére tett lépéseit az Oxford Stringency Index (OSI) alapján értékelték. Az OSI kilenc különböző intézkedés szigorúsággal súlyozott kompozit indexe (a maszkviselést az index nem tartalmazza). Az OSI indexet azon a napon vették figyelembe, amikor az adott országban a 100 000 főre vetített, COVID-19-cel összefüggő halálozási arány hétnapos mozgó átlaga meghaladta a 0,02-nél kijelölt mortalitási küszöbértéket. Az egyes országok adatait cikkünk végén találja.

A 37 európai országban a mortalitási küszöböt március 2. (Olaszország) és április 18. (Ukrajna) között érték el, az OSI-index ezen a napon 16,7-es (Egyesült Királyság) és 100 (Szerbia) közötti értékeket mutatott. A leggyakrabban alkalmazott intézkedések a tömegrendezvények tilalma (35 országban), az iskolabezárás (33 országban), a gyülekezési tilalom és a munkahelyek bezárása (31–31 országban) volt. Egyes országokban szigorúbb korlátozásokat léptettek életbe, például a tömegközlekedés tilalmát (18 országban) vagy a kijárási tilalmat (11 országban).

A június 30-ig összesített halálozás alacsonyabb volt azokban az országokban, amelyekben magasabb volt az OSI értéke a mortalitási küszöb elérésekor. Ez az összefüggés fennmaradt a küszöb elérésének dátuma, az 1000 főre eső kórházi ágyak száma, a népesség átlagéletkora, a népsűrűség és az ország gazdasági teljesítménye alapján végzett korrekció után is. Egy egységnyivel magasabb OSI-index (a mortalitási küszöb elérésekor) a 100 000 főre számított, június 30-ig összesített mortalitást 0,55-teé csökkentette.

Az országok többségében (26/37) a mortalitási küszöb elérésekor az OSI-index 80 alatt volt. A számítások szerint, ha az OSI – vagyis az intézkedések szigora – valamennyi országban elérte volna a 80-at, akkor több mint 74 000, egyébként bekövetkezett haláleset megelőzhető lett volna.

A mortalitási küszüb elérése előtt egyetlen országban sem oldottak fel korlátozást. A több intézkedés bevezetése az OSI értékét emelte, azonban az index értékét súlyozta a korlátozások szigorúsága is, ami az egyes országok között jelentős különbséget mutatott. Így lehetséges, hogy noha Szerbiában és Magyarországon hasonló korlátozásokat alkalmaztak, OSI-indexük eltérő. Például míg a gyülekezési tilalom Szerbiában a 10 fő feletti eseményekre vonatkozott, addig Magyarországon 1000 főnél húzták meg a határt.

A tanulmány fő következtetése, hogy minél korábban vezette be egy ország a korlátozó intézkedéseket, annál alacsonyabb volt a kumulatív mortalitás a követő hónapokban (június 30-ig számítva). A rendelkezések korábbi bevezetése a később reagáló országokhoz képest ezrek életét menthette meg. Az eredmények a korlátozások időzítésének fontosságát támasztják alá, és arra utalnak, hogy akár néhány héttel korábbi cselekvés döntően megelőzheti a fertőzés széleskörű elterjedését és a jelentős halálozás kialakulását.

Táblázat A mortalitási küszöb elérésének dátuma, a bevezetett járványellenes intézkedések és az OSI-index értéke a mortalitási küszöb elérésekor 37 európai országban. A mortalitási küszöbérték elérésének dátuma az a nap, amikor az adott országban a 100 000 főre vetített, COVID-19 miatti halálozás hétnapos mozgó átlaga elérte a 0,02-t. A táblázatban az I jelzi, ha az adott rendelkezést a mortalitási küszöb elérése előtt bevezették.

† Magyarországon kijárási tilalom volt érvényben, amely alól mentesültek az ingázók és egyes különleges helyzetben lévők. Rájuk otthonelhagyási ajánlás vonatkozott, tilalom nem.

Forrás: Centers for Disease Control and Prevention. Mitigation Policies and COVID-19–Associated Mortality — 37 European Countries, January 23–June 30, 2020. Morbidity and Mortality Weekly Report (MMWR) 2021; 70(2);58–62.

Az eredeti cikket itt olvashatja el!