A közelmúltban két olyan közlemény is napvilágot látott, amely a kórházban kezelt COVID-19 betegek halálozási arányának javulásáról számolt be. A mortalitás csökkenése valamennyi vizsgált csoportban tapasztalható volt: az idősebbeknél és a krónikus betegeknél is.
Az egyikben a március elejétől augusztus végéig terjedő időszak New York-i adatait dolgozta fel.1 Az Egyesült Államokban az év első felében láthatóan csökkent a nyers adatokból számolható halálozási arány, azonban ezzel a trenddel egyidejűleg a hospitalizált betegek átlagéletkora is csökkent. Az amerikai kutatók ezért kéthetenkénti bontásban összesítették az igazoltan COVID-19-ben szenvedő hospitalizált betegek adatait, és többváltozós regressziós modellben elemezték az összefüggéseket.
5121 kórházi kezelést értékeltek, amelyeknek három eset kivételével az adatgyűjtés lezárásakor ismert volt a kimenetele. A legtöbb hospitalizációra március vége és április közepe között került sor. A kórházi kezelések medián időtartama 8 nap (4–15 nap) volt.
A vizsgált időszak folyamán több trend is megfigyelhető volt: csökkenő tendenciát mutatott a hospitalizáltak átlagéletkora, a férfiak aránya, valamint a bármilyen társbetegségben szenvedők aránya.
A kiigazított mortalitási arány hónapról hónapra folyamatosan csökkent: a márciusi 25,6%-ról augusztusra 7,6%-ra mérséklődött. Ugyanígy a havonkénti standardizált mortalitási arány 1,26-ról 0,38-ra csökkent.
A kórházi kezelések kimenetele tehát folyamatosan javult, ami vélhetően a növekvő klinikai tapasztalatnak, a csökkenő kórházi terhelésnek, az új gyógyszeres kezeléseknek – szteroidok, remdesivir, anticitokin-kezelés –, a korábbi felismerésnek, a társadalmi tudatosság javulásának és az alacsonyabb vírusterhelésnek, illetve ezek kombinációjának köszönhető. Nem kizárt, hogy a vizsgált időszak alatt a vírus virulenciája is változott.
Egy másik kutatócsoport a március eleje és május vége közötti három hónapban Angliában intenzív osztályon kezelt betegeinek adatait értékelte.2
Ez idő alatt 14 958 COVID-19-ben szenvedő beteg került kórházba. Az adatforrás minimum egy hónapos betegkövetési időnek megfelelő adatokat tartalmazott. A tanulmány elsődleges kimenetele a 30 napon belül, bármely okból bekövetkező kórházi mortalitás volt.
A kezelt betegek 30 napos mortalitása a csúcsot áprilisban érte el, 29,1%-os értékkel az intenzív osztályon ápoltak, illetve 41,5%-os halálozással a kritikus állapotú betegeket ellátó egységekben. Ezt követően a megfigyelt időszakban a mortalitás folyamatosan csökkent, és a kiigazított halálozási arány az intenzív osztályokon 11,2%-ra, illetve a kritikus állapotú betegek ellátó osztályokon 9,0%-ra mérséklődött.
A csökkenő tendencia a betegek demográfiai adatai és a komorbiditások szerinti kiigazítás után is észlelhető volt.
Bár a két elemzés közvetlenül nem vethető egybe, a közös pont a vizsgált időszakban a COVID-19-betegek javuló mortalitása.
Forrás
- Horwitz LI, Jones SA, Cerfolio RJ, et al. Trends in COVID-19 Risk-Adjusted Mortality Rates. J Hosp Med 2020; October 23. Published Online First.
- Dennis JM, McGovern AP, Vollmer SJ, Mateen BA. Improving COVID-19 critical care mortality over time in England: A national cohort study, March to June 2020. Crit Care Med 2020; Oct 26.
A teljes cikket itt:
illetve itt:
érheti el.
