Ismeretes, hogy az obstruktív alvási apnoe (OSA) növeli a cardiovascularis megbetegedések veszélyét. A kalcifikációs pontszámok mérésére épülő tanulmányok felhívják a figyelmet a coronariabetegség és az OSA közti kapcsolatra, ugyanakkor keveset tudunk az OSA és a nem kalcifikálódott plakkok összefüggéseiről. Az újabb vizsgálatok arra utalnak, hogy az OSA mellett kialakuló coronarialaesiókra inkább a nem vagy csak részben kalcifikálódott plakkok jellemzőek. Lehetséges, hogy a kalcifikációs pontszám nem elég informatív az OSA-ban szenvedő betegek coronariaérintettségének megítélésére, azonban ezzel az összefüggéssel kapcsolatban a szakirodalomban eddig kevés adat volt fellelhető. Ezt a hiányt hivatott csökkenteni egy hazai kutatócsoport nemrég megjelent tanulmánya.
A vizsgálatba coronariabetegség gyanúja vagy tervezett ablatio miatt coronaria-CT-re kerülő, 40-76 év közötti életkorú betegeket vontak be (n=41), akiknél korábban sem cardiovascularis megbetegedést, sem OSA-t nem diagnosztizáltak. A coronaria-CT-t követően az OSA megállapítására egész éjszakás cardiorespiratoricus poligráfiával vagy poliszomnográfiával alvásdiagnosztikai vizsgálatot végeztek.
A betegek 34%-ánál volt kimutatható coronariakalcifikáció (CAC>0), és 58%-ánál volt jelen – kalcifikálodott vagy nem kalcifikálódott – plakk (SIS>0). Az alvásvizsgálat 54%-uknál igazolta enyhe vagy mérsékelt-súlyos OSA fennállását. A kalcifikálódott plakkok jelenléte tendenciaszerűen gyakoribb volt az OSA-val diagnosztizált betegekben, azonban a szignifikanciát nem érte el. Ugyanakkor szignifikánsan több nem kalcifikálódott plakkot, magasabb számú és arányú érintett, illetve stenoticus szegmentumot találtak az OSA-ban szenvedő betegekben.
Az érintett szegmentumok száma és aránya szignifikáns kapcsolatot mutatott az apnoe-hypopnoe indexszel, az oxigén deszaturációs indexszel és a 90% alatti szaturáció előfordulásával, illetve fordított korrelációban állt a minimális oxigénszaturációval és a REM-fázisok arányával. Hasonló logika szerinti relációkat tapasztaltak a stenoticus plakkok száma és aránya, illetve a szaturációt és az apnoe-hypopnoe gyakoriságát leíró paraméterek között is.
Bár a kutatás eredményeit nagyobb létszámú vizsgálattal is alá kell támaszani, a tapasztalatok arra utalnak, hogy a kalcifikálódott plakkok jelenléte és az OSA közti összefüggés közvetett, noha a plakk-képződés és az alvási apnoe közti kapcsolat világosnak tűnik. Ez azt jelenti, hogy OSA-ban szenvedő beteg coronaria-CT-vizsgálata során a kalcifikálódott plakkok mellett érdemesebb lehet inkább az érintett, és a stenosist okozó plakkok számára, arányára fókuszálni. Az adatok mindenképpen azt mutatják, hogy már az enyhébb tünetekkel járó OSA esetében is emelkedett cardiovascularis kockázattal kell számolni. Az alvási apnoeban szenvedő betegek célzott vizsgálata segítheti a magas cardiovascularis rizikójú betegek azonosítását.
Forrás: Bikov A, Kolossváry M, Jermendy AL, et al. Comprehensive coronary plaque assessment in patients with obstructive sleep apnea. J Sleep Res 2019:e12828.
