Lehet, hogy Önnek is van profilja valamilyen közösségi médián, amelyen néha megoszt olyan posztokat, amelyeket mások profilján talál, és érdekesnek gondol. Talán recepteket vagy vicces tartalmakat oszt meg az ismerőseivel, vagy követ néhány közéleti személyiséget, sportolót, tévéműsort, esetleg aktívan tevékenykedik valamilyen jótékonysági szervezetben, és érdeklik a közügyek.
Ezen kívül mire lehet jó még a közösségi média? Feltétlenül fontos? Szükségszerű? Természetesen nem. Azonban ha Ön még aktív, és esetleg azon gondolkodik, hogy magánpraxist nyisson, és felépítse saját pacientúráját, akkor a közösségi média felületei azok, amelyeken el tudja kezdeni saját vállalkozásának a felfuttatását.
Sorozatunk a legelterjedtebb közösségi médiaportálokról és használatukról fog szólni. Mire lehet még használni a közösségi médiát az információszerzésen, ismerősök keresésén, osztálytalálkozók szervezésén túl?
Facebook, Instagram, Twitter, Pinterest, Youtube, LinkedIn – a hat legnagyobb és legismertebb közösségi médiaplatform. Vágjunk is bele, lássuk az éllovast!
A Facebook létrejöttéről és történetéről napokig lehet beszélni és írni, készült róla több blog, videó, riport, esszé, kommunikációs és gazdasági szakdolgozat, sőt Oscar- és Golden Globe-díjas mozifilm is.
Utóbbi megtekintését azoknak is javasoljuk, akiket alapjában véve hidegen hagy maga a közösségi média és az internet világa, mert rendkívül szórakoztató és érdekes életrajzi film, nagyszerű történetvezetéssel és színészekkel.
Úgy tűnik, napjainkban a Gutenberg-galaxis mellett el kell fogadnunk a Zuckerberg-galaxist is, és ebben a hasonlatban nem csak a két vezetéknév állítható párhuzamba. Mindkét esetben az adott kor forradalmi és kiemelkedő információtovábbító közegéről beszélhetünk. Gutenberg esetében a nyomtatott könyv, Zuckerberg esetében maga a közösségi médiahálózat megszületése és felépítése – mostanra majdnem az első számú információszerzési és továbbítói forrás (a másik a Google, de a fő elérési metódus jelentősen különbözik, a Google inkább a szókereső-algoritmus fejlesztésben erős).
Saját személyes szakmai márka felépítése
A Facebook viszont nagyon alkalmas arra, hogy bárki felépítse a saját szakmai profilját, amely nem kifejezetten önéletrajzot jelent, hanem a teljes privát és szakmai tevékenységét, legyen író, orvos, tanár, kézműves, logopédus, autószerelő, műkörmös, lelkész vagy könyvelő. Főleg a 45 feletti korosztály lehet ebben sikeres, hiszen akár a teljes életüket, tevékenységüket, eredményeiket publikálhatják, ezáltal pedig érdeklődőket, követőket és támogatókat szerezhetnek saját további tevékenységükhöz.
Viszonylag rövid idő alatt olyan szintű személyes márka építhető fel, amely később akár piaci alapon is megélhetést biztosíthat a tulajdonosának. A Facebookon vásárlói klubok, témacsoportok hozhatók létre, és ezáltal olyan ismeretségi kör és hálózat alakítható ki, amelyből szinte minden résztvevő profitálhat.
Ha a Facebook kereső mezőjébe begépeljük a “dr” szót, nagyon sok olyan találatot fog hozni, ahol az adott orvos Facebook profil oldalát találhatjuk meg és ezáltal konkrét szakmai tevékenységét, amely lehet szöveget, képet tartalmazó poszt, link, de akár videófelvétel is a beavatkozásról; utóbbi a fogorvosok körében nagyon népszerű.
Természetesen vannak a Facebooknak negatív oldala is most azonban nem soroljuk fel ezeket – Google kereséssel könnyen elérhető.
Bízunk benne, hogy sikerült felkelteni az Ön érdeklődését is, ha eddig még nem próbálta volna, mert a közösségi média bizony alkalmas lehet egy komoly szakmai háttér felépítésére is.
