A depressziós hangulat mellett a kognitív képesség megváltozása sokszor befolyásolja a kezelés kimenetelét, akkor is, ha a depresszió elmúlik, de a korábban megszokott életvitelét nem tudja élni a páciens. A kognitív problémák jelentkezése és fennállása miatt önmagával is problémája van, kapcsolati, munkahelyi, egyszerű, mindennapi tevékenysége hátráltatását éli meg.
A 44 éves nőbeteg (nevezzük Annának) kétgyerekes (23 és 20 éves egyetemista) családanya, férjezett. Közgazdász végzettséggel, munkahellyel rendelkezik. Rendezett családi, familiáris háttér.
Családi anamnéziséből kiemelendő, hogy mater és nővére depresszióval volt kezelve.
Pszichiátriai kórelőzményéből fontos megemlíteni, hogy 20 évesen pánikzavar miatt pár alkalommal pszichológusnál járt kezelésre, 22 évesen első depressziós epizód zajlott, osztályos kezelése volt, a beállított antidepresszáns gyógyszert két-három hónapig szedte, majd elhagyta. Később, 28 évesen ismételten pszichiáterhez került hangulati nyomottság miatt, akkor is hangulatjavító gyógyszert kapott, amit állapotának javulásával abbahagyott.
Járóbeteg-szakellátáson nagyon rossz állapot miatt jelentkezett, de elmondása szerint a beállított gyógyszereit mindig elhagyta egy idő után. Nem emlékszik a gyógyszerek nevére, korábbi dokumentációt nem tud felmutatni. A gyógyszerek segítettek a hangulatán, de mindig úgy érezte, hogy nem javult meg teljesen, hiába szedte a gyógyszert, feladatait nem tudta ellátni rendesen, sokszor úgy érezte, a gondolkodása sem olyan, amit elvártak tőle vagy ő saját magától. Ha hangulata javult is, a gondolkodása, koncentrálása, memóriája nem.
Jelenlegi megjelenésének oka ismételten a számára elviselhetetlen rossz hangulat, az „üres agy”: a sivár szellemi és érzelmi állapot, gondolkodási képtelenség, önmaga elviselhetetlensége, a rossz hangulat, a tehetetlenség, a bűntudat, hogy nem tud magán erőt venni, hogy feladatait ellássa, a koncentrációképesség csökkenése, a feledékenység, a figyelemzavar, amelyek elviselhetetlenek számára. Annyira gátolt gondolkodásban is, tevékenységben is, hogy már hozzátartozói, sőt kollégái is szóvá tették, hogy mennyire megváltozott. Feszültség, szorongás minimális, úgy érzi, arra sincs energiája. Alvászavar, korai felébredés jelentkezett. Zárkózottá vált, kerüli az embereket, társaságot, nem érzi jól magát köztük, nem tud kapcsolatot teremteni velük, ami nem mindig volt így.
Gyógyszert több mint fél éve nem szed. Legutóbb alkalmazott gyógyszere az escitalopram volt. Korábban alkalmazott gyógyszerek: szelektív szerotoninvisszavétel-gátló (SSRI), szelektív noradrenalin- és szerotoninvisszavétel-gátló (SNRI), anxiolithicum.
A kórelőzménye, valamint a megjelenésekor jelzett tünetképződés alapján depressziós zavar, a szellemi teljesítőképesség-romlás markáns megélése és jelenléte miatt a vortioxetin beállítása jött szóba, amit a páciens elfogadott, kontrolltartással, otthon végzett terápiás vonatkozású feladatok végzésének beállítása mellett. A napi adag 10 mg reggeli dózisban.
A második alkalommal történt találkozáskor, két hét után a páciens lényeges tünetcsökkenésről, állapotjavulásról számol be. A szellemi tevékenysége elmondása szerint „még nem az igazi”, de nem felejt már annyira, és az odafigyelés, a koncentrálás, illetve a szétszórtsága közel sem annyira rossz, mint korábban azt megélte. Otthoni teendőit elvégzi, a munkahelyén feladatait megoldja, meg van elégedve, de tudja, hogy ezek még nem fajsúlyos feladatok. Hangulata oldottabb, könnyebben mennek a reggeli, délelőtti tevékenységek, és nem érzi magát hibásnak, mert „olyan volt, amilyen”.
A harmadik alkalommal, a negyedik héten a páciens magabiztosan, lényegesen jobb hangulatban számol be tevékenységéről, arról, hogy feladatait könnyen, szívesen végzi, hogy a korábban megélt „nehézség” elmúlt, tud örvendeni, figyelni, emlékezni dolgokra, nem érzi magát már tehetetlennek, feleslegesnek, fajsúlyos feladatait is elvégzi.
Otthon továbbra is kontroll alatt tartja a napi program és feladatok tervezését, ami már öröm számára, mert sokkal könnyebben végzi, mint pár héttel korábban.
Anna negyedik hónapja szedi a gyógyszert, pontosan betartva az előírásokat, a kontrollvizsgálatokon megjelenik. Hangulata kielégítő, önmagával egyensúlyban van, tevékeny, aktív, és nem érzi magát elbutultnak és lustának sem. Örömmel jelzi, hogy az eddig javasolt gyógyszerek közül ez segített állapotán a legjobban, és el is tudja fogadni önmagát.
A depressziós zavarban szenvedő, compliance-hiányos betegek rendszerint nem végleg gyógyulnak meg. Nagyon lényeges az orvos-beteg kapcsolat, a rendszeres ellenőrzés. Fontos, hogy a gyógyszer változtatása, elhagyása csak orvos utasítására történjen!
A kézirat közlésre érkezett: 2016. december 20.
