Abban az esetben, amennyiben a diagnózis depresszió, és antidepresszívum beállítására kerül sor, úgy a szakmai protokollok szerint több hónapos, több éves, sőt akár bizonyos esetekben élet végig tartó terápiáról van szó. Így az adott pszichofarmakológiai készítmény effektivitásán túl olyan rendkívül fontos szempontokat is figyelembe kell venni, mint például a lehetséges mellékhatások kérdése.
A mellékhatások jelentkezése még rövid távú terápiáknál is – mint például egy antibiotikus kúra – zavaró tényező lehet, nem is szólva arról, ha hosszú távú terápiáról beszélünk. Az antidepresszívumok sem kivételek a mellékhatások fellépésének lehetősége alól, így alkalmazásuk során számolni kell lehetőségükkel, amelyek közül a gastrointestinalis panaszok, a testsúlynövekedés és a szexuális diszfunkciók emelhetőek ki. Ezért fontos a vizitek során figyelemmel kísérni, és olyan terápiás intervenciót alkalmazni, amely felszámolhatja őket.
Az affektív zavarok, a depresszív megbetegedések egyik lehetséges terápiás megközelítése a gyógyszeres terápia. Amennyiben ezen gyógyszeres terápia választására kerül sor, úgy a választandó készítmények között alapvetően az antidepresszívumok szerepelnek az első helyen. Mivel maguk a depresszív tünetek nem feltétlenül jelentik önálló kórkép („depresszió”) jelenlétét, hanem különböző pszichiátriai diagnosztikus kategóriák részeként is fennállhatnak, így nemritkán számolni kell terápiás kombinációk alkalmazásának szükségességével. Nehezíti az optimális terápiás kombináció kialakítását, ha testi betegség – különösen súlyos, krónikusan fennálló – is együtt jár a depresszív tünetekkel.
A gyógyszermellékhatások lehetséges válfajairól és előfordulási gyakoriságukról az adott készítmények alkalmazási előírásában tudunk tájékozódni (1). A klinikai tapasztalat szerint az antidepresszívumok alkalmazása során akut allergiás reakció ritkán szokott előfordulni, de természetesen előadódásának lehetőségével számolni kell.
A legtöbb antidepresszívum adagolásának kezdeti szakaszára lehetnek jellemzőek a gastrointestinalis tünetek – enyhébb esetben hasi diszkomfortérzés, diarrhoea fellépése, esetleg éppen ellenkezőleg, obstipáció –, így ezek esetleges jelentkezése esetén már a terápia indításának kezdeti szakaszában, praktikusan az első viziten, viziteken fény derülhet. Meg kell jegyezni, a szakirodalmi adatok szerint a mellékhatások a terápia első hat hetében spontán szanálódni szoktak (2).
A gyógykezelés korai szakában jelentkező mellékhatások általában lehetőséget adnak azok azonnali észlelésére, és ennek nyomán kezelésére – adott esetben gyógyszerváltás formájában.
Abban az esetben, ha az antidepresszív terápia kezdeti szakaszában kedvező terápiás választ kapunk, a készítmény effektívnek bizonyul, még nem lehetünk abban bizonyosak, hogy a hosszú távú alkalmazás során nem jelentkeznek nem várt események, mellékhatások. Többek között ezért is fontos hangsúlyozni a rendszeres – a pszichiátriai gyakorlatban általában havonkénti, esetleg kéthavonkénti – kontrollok jelentőségét. Ezen vizitek során lehetőség nyílik részben arra, hogy a páciens beszámoljon észrevételeiről, tapasztalatairól, illetőleg a kezelőorvos is rákérdezhet esetlegesen jelentkezett nem kívánatos jelenségekre, vagy feltűnhet például számára a páciens folyamatos testsúlynövekedése.
A klinikai gyakorlatban tapasztalható, hogy a páciensek örömmel fogadják a terápia kedvező hatását – depresszióban szenvedő betegek depresszív tüneteik megszűnését –, és emiatt esetleg „megbékélnek” olyan kísérőjelenségekkel, mint a szexuális funkciózavar vagy a folyamatos testsúlynövekedés.
Akik a depresszió kínzó tüneteit valaha is átélték, reálisan félnek azok újbóli jelentkezésétől, így a számukra hatásos gyógyszerkészítmény szedéséhez a fentiek árán is ragaszkodhatnak. Így elsősorban a kezelőorvos feladata az esetlegesen jelentkező mellékhatások feltárása, kiszűrése és adekvát megoldása.
Külön fontos hangsúlyozni, ha több gyógyszerkészítmény kerül egyidejűleg, kombináció formájában alkalmazásra, úgy az azok közti interakcióval is számolni kell (3). Így például egyértelműen kerülni kell az azonos mellékhatásjelleggel bíró készítmények együttes alkalmazását. Ez érvényes mind a különböző pszichiátriai készítménykombinációkra, mind pedig a szomatikus betegségek (különösen a krónikus testi betegségek) gyógykezelésében használatos terápiás kombinációk tekintetében.
Abban az esetben, ha az antidepresszívum-terápia során nemkívánatos mellékhatások jelentkeznek, több megoldási lehetőség is kínálkozik megszüntetésükre. Az egyik lehetséges megoldás az adott antidepresszáns készítmény cseréje: szerencsére olyan széles paletta áll rendelkezésünkre, hogy a választási lehetőségek száma szinte akár korlátlannak mondható. Ha terápiás kombinációról van szó, úgy az adott összetevők veendőek górcső alá, és fontolandó meg, milyen új kombináció kialakítása bizonyulhat előnyösnek.
Természetesen nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a páciens részéről a terápiás együttműködés részeként elvárható bizonyos életmódbeli előírások betartása. Ha tehát betegünk hízás esetén sem tart be bizonyos diétás megfontolásokat, úgy gyógyszercsere sem bizonyos, hogy érdemi eredményt garantálna. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy egyes gyógyszerkészítmények nem csupán a szervezet metabolikus működésein keresztül fejtik ki testsúlynövelő hatásukat, hanem direkt étvágynövelő hatással is bírnak. Tehát a páciensek csupán korlátozottan tehetőek felelőssé a túlsúly kialakulásában (4). Mindezzel együtt fontos hangsúlyozni, hogy bizonyos diétás előírások betartása, a testmozgás nem csupán az esetlegesen fellépő testsúlynövekedés kiküszöbölése miatt fontos, de önmagában is az egészséges életmód része, ezért mindenki számára ajánlott.
Összegzésként hangsúlyozandó, hogy azon esetben, amikor az antidepresszívum-terápia indításakor nemkívánatos esemény jelentkezését nem észleljük, azon esetben is indokolt figyelemmel kísérni, vajon a további terápia során sem jelentkezik bárminemű mellékhatás. Abban az esetben, amikor gyógyszer-kombinációt alkalmazunk, az ez irányú vigilancia különösen fontos. A páciensek maguk sok esetben – különböző okoknál fogva – nem említik meg a vizitek során ilyen irányú észrevételeiket, panaszaikat, ezért helyes a kezelőorvosnak direkt, célzott kérdéssel élnie.
Irodalomjegyzék
- Gyógyszeradatbázis. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapja.
- Antidepressants – Side effects. Az NHS honlapja.
- Spina E, Santoro V, D’Arrigo. Clinically relevant pharmacokinetic drug interactions with second-generation antidepressants: An update. Clinical Therapeutics 2008;20(7):1206-27.
- Mayo Clinic Staff. Antidepressants: Get tips to cope with side effects. A Mayo Clinic honlapja
A kézirat közlésre érkezett: 2016. december 5.
