A hypertonia megelőzésében az egyéni életmód alakítása a gyakorlatban megvalósítható lehetőség. Mivel a bennünket körülvevő társadalmi környezetet megváltoztatni rövid életünk alatt nem tudjuk, különösen fontos az egyéni, hypertoniára hajlamosító tényezők felismerése és lehetőség szerinti kiküszöbölése. Az alábbi két rövid esetismertetés ebből a szempontból típusos történet.
Közismert tény, hogy vannak olyan egyszerű társadalmi körülmények között élő, kis testsúlyú, egész életük során jelentős fizikai aktivitást kifejtő, izoláltan élő apró népcsoportok, amelyekben a hypertonia gyakorlatilag nem fordul elő (1). Amikor a világ fejletlen és fejlett részének határán lévő Észak-Afrikában dolgoztam, az egyik nagy meglepetés a vérnyomásmérések során ért. Megszokásból 180 Hgmm körülire pumpáltam a vérnyomásmérőt, de csak ritkán mértem 130-140 Hgmm-nél magasabb vérnyomást! Igaz, a betegek nem voltak túlsúlyosak, viszont keveset mozogtak. (Nyáron nagyon meleg volt, ezért főként csak pihegtek az árnyékban, télen meg a hideg miatt kucorodtak össze többnyire a fák alatt, a földön, és kockáztak, beszélgettek.) A férfiak nagy többsége sokat dohányzott.
Az alacsony vérnyomás oka, a nyilvánvaló genetikai különbözőségek mellett, a lényegesen kisebb stresszhatás lehet. Ha szilárdan hiszik az emberek, hogy Allah a legkisebb apró részletig elrendezi a sorsukat, és őket személy szerint nem terheli semmilyen felelősség az életük, életkörülményeik alakításában, felfogásuk védőhatású lehet a hypertonia megjelenésével szemben. A mi „civilizált” életfelfogásunk teljesítményközpontúsága minden bizonnyal a hypertonia kialakulásában is jelentős szerepet játszik. Az epidemiológiai vizsgálatok adatai is azt mutatják, hogy a „hypertoniamentes” populációk egyedeinek a fejlettebb világba történő elvándorlása a vérnyomás emelkedésével jár (1, 2).
Mivel a bennünket körülvevő társadalmi környezetet megváltoztatni rövid életünk alatt nem tudjuk, különösen fontos az egyéni hypertoniára hajlamosító tényezők felismerése és lehetőség szerinti kiküszöbölése. Az alábbi két rövid esetismertetés ebből a szempontból típusos történet.
Amikor az étvágytalan gyermek kamaszkorba kerül
A 24 éves egyetemista – szülei elmondása szerint – kicsi korában nagyon válogatós volt, keveset evett, az egész aggódó családot terrorizálta az étkezésével. Kamaszkorba került, amikor testvére született. A kettős hatás kényszerevővé változtatta, miközben állandóan a számítógép előtt ült. Tizennyolc éves korára izomtalan, kövér fiatalemberré vált.
Státus: 178 cm-es magasságához 98 kg-os testsúly társult. Vérnyomása 150/95 Hgmm körüli volt ismételten, mérsékelt, 80 körüli tachycardiával.
Leletek: EKG-ja, fundusvizsgálata kórosat nem mutatott, de az összkoleszterinszintje 5,6 mmol/l volt, normális HDL- és trigliceridértékek mellett.
Kezelés: napi 5 mg nebivolol adását kezdtem el, vérnyomásnapló vezetése mellett.
Hosszmetszeti követés: Sajnos, a fiatalember további sorsa nem sikertörtént. Az eszével tudja, mit kellene tennie, ezért évek óta küzd a súlyával, a jojó effektus miatt már 106 kg-os is volt. Amikor 5-10 kg-ot lefogy, a nebivolol szedése szükségtelenné válik, vérnyomása 140 Hgmm alá megy. Ha ismét hízik, a testsúlynövekedést a vérnyomásértékei is követik.
A testmozgásban továbbra sem telik öröme. Értelmes, jó humorú, szórakoztató egyénisége remélhetőleg egy olyan lányt vonz majd mellé, aki mellett fizikailag aktívabbá válik, és az így képződő endorfinok a kényszeres evését mérsékelni fogják!
Amikor a jóból is megárt a sok!
A 21 éves fiatalembert kicsi kora óta ismerem. Tizennyolc évesen, panaszmentesen jelentkezett át hivatalosan a gyermekorvostól a praxisomba.
Státus (három éve): Testmagassága 189 cm, testsúlya 71 kg, tartása kyphoticus, bőre márványosan erezett, vérnyomása 101/72 Hgmm volt.
Státus (egy éve): Amikor két évvel később egy lázas vírusinfekció miatt láttam, alig ismertem rá – mintha Arnold Schwarzenegger hasonmása lépett volna be az ajtón! Baráti társasága hatására a testépítés megszállottjává vált. Hormonokat ugyan nem fogyasztott, de rizs-hús diétát tartott, nem dohányzott. Testsúlya 105 kg, vérnyomása 168/110 Hgmm volt.
Leletek: Laborleleteiben emelkedett CPK-szinten kívül eltérés nem volt, EKG-ja normális, szemfenéki eltérés (még) nem látszott. A családdal is megbeszélve fokozatos izomtömeg-csökkentést beszéltünk meg.
Hosszmetszeti követés: Az immár egészséges fiú a konditeremben az edzés nagy részében fut, a kalóriabevitelt csökkentette, nyolc hónap alatt lefogyott 90 kg-ra. Vérnyomása stabilan 130/80 Hgmm körül stabilizálódott.
A háziorvos feladatai, lehetőségei
A magas vérnyomásra hajlamosító civilizációs közegben hypertoniára feltétlenül szűrni kell. A háziorvos sokszor találkozik egyébként panaszmentes emberekkel is egy-egy banális légúti fertőzés, jogosítványhosszabbítás stb. alkalmával. Minden alkalmat meg kell ragadni egy vérnyomásmérésre! Ha a mért vérnyomás magasabb, vérnyomásnapló vezetésére kérjük meg a hypertonia szempontjából veszélyeztetett embert, és ennek alapján eldönthető, igényel-e kezelést vagy csak fokozott odafigyelésre van szükség.
Az egyén teendői
A magas vérnyomás jelentőségével, lehetséges következményeivel elsősorban az orvos ismerteti meg betegét. (Az internet ugyan egyre jelentősebb szerepet játszik az információszerzés terén, de sajnos nem mindenki tudja kikeresni a számára hasznosat.) A napi 60-70-es rendelési beteglétszám mellett megfelelő mélységű felvilágosításra az orvosnak ritkán adódik lehetősége, mégis meg kell próbálnia. Amennyiben sikerül a vérnyomáscsökkentés életmódi változtatásait a beteggel elfogadtatni, nagy sikerélményben lesz része mind a betegnek, mind az orvosnak!
Az egyén egészségtudatosságának felépítése, az egészséges életmód kialakítása a civilizációs megbetegedések ritkább előfordulásának a feltétele. Ez össztársadalmi feladat, a család, az iskola, a társadalmi környezet átformálásával, gondolkodásának, értékítéletének alakításával a cardiovascularis betegségek előfordulási gyakorisága és mortalitása fokozatosan és folyamatosan csökkenni fog.
Irodalom
- Lamm Gy. A hypertonia definíciójának változása és nemzetközi epidemiológiai adatai. In: Farsang Cs (ed.) A hypertonia kézikönyve. Budapest: Medintel Könyvkiadó; 2002. p. 16-30.
- Szegedi J. A hypertonia definíciója napjainkban és hazai epidemiológiai adatai. In: Farsang Cs (ed.) A hypertonia kézikönyve. Budapest: Medintel Könyvkiadó; 2002. p. 31-50.
