Alvászavarok. Fókuszban a horkolás, a jogosítvány, az alvási apnoe szindróma


Rengetegen szenvednek a horkolással együtt járó álmatlan éjszakák terhétől. A horkolást gyakran kísérik légzéskihagyások, amelyek veszélyeivel legtöbben nincsenek tisztában. Az alvás közben fellépő oxigénhiány könnyen hozzájárulhat később elbutulással járó betegséghez, agyvérzés vagy esetleg szívinfarktus kialakulásához is.

A respiratorikus pulzoximetriás vizsgálat az alvási apnoe szindróma szűrővizsgálatának elvégzésére alkalmas. A vizsgálat eredményétől függően lehet javaslatot tenni a további teendőkről: fül-orr-gégészeti kezelés, gyógyszeres terápia, szükség esetén poliszomnográfia.

 

Az alvás központi szerepet játszik életünkben. A feladataink elvégzésére és a személyes kapcsolatokra gyakran a pihentető alvás van a legnagyobb hatással.

Kezelendő alvászavarról akkor beszélünk, ha legalább három hónapja fennálló, heti három-négy alkalommal jelentkező panaszról van szó. Ide tartozik az elalvási nehezítettség (villanyoltástól számított több mint fél óra), átalvási zavarok, gyakori megébredés, visszaalvási nehezítettség, illetve a korai ébredés. Az átalvási zavarok a gyakori megébredések miatt (például alvási apnoe szindróma) az alvás feldarabolását okozzák, a mély alvás mennyiségét jelentősen csökkentik. A mély, lassú hullámú alvás során rögzülnek a memóriafolyamatok, ekkor termelődnek azok a hormonok, amelyek elengedhetetlenek az egészséges élethez.

2016 április 1-jétől felmerülő gyanú esetén speciális alvásvizsgálat nélkül a háziorvosnak nincs lehetősége a jogosítványhoz szükséges alkalmassági engedélyt kiadni, illetve meghosszabbítani. Ilyen gyanút keltő tünetek közé tartozik a horkolás, az éjszakai izzadás, a túlsúly, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a 43 cm-t meghaladó nyakkörtérfogat, a nappali aluszékonyság és a koncentrációzavar.

A horkolás súlyosabb problémák része is lehet, mint például az obstruktív alvási apnoe szindróma. Ez az alvászavar szüneteket idéz elő a légzésben, amelyeket leggyakrabban a lágyszájpad tónusának csökkenése, a szűkebb légutak, a megnyúlt nyelvcsap, a nyakkörtérfogat megnövekedése okoz. Az alvási apnoe fennállásának lehetséges tünetei:
– éjszaka alvás közben légszomj, fulladásos rohamok,
– gyakori felébredés éjszakánként,
– gyakori éjszakai vizelési inger,
– verejtékezés alvás közben,
– felébredésnél jelentkező fáradtságérzés, fejfájás,
– napközbeni fáradtság, aluszékonyság, gyengeség,
– koncentrálási nehézség, figyelmetlenség,
– levertség, kedvetlenség
– magas vérnyomás,
– libidóhiány, impotencia.

Ha a beteg régebb óta horkol, feltétlenül érdemes részt vennie egy szűrővizsgálaton, amellyel diagnosztizálható és így kezelhető is ez a probléma. Erre a vizsgálatra 2014 februárja óta a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Rendelőintézetében is lehetőség van mind a Pulzus Központban, mind a Kapás utcai rendelőben. Előzetes időpont-egyeztetés szükséges a beutalóköteles szakellátásra.

 

Az alvási apnoe szűrővizsgálata

Otthon alkalmazható, egyszerűen kezelhető eszköz segítségével állapítható meg, hogy a horkolás mellett rendszeres éjjeli légzéskimaradások is fennállnak-e. Ezt a vizsgálatot javasolt minden olyan esetben elvégezni, ha rendszeresen horkol a beteg, illetve ha hét-nyolc órás alvás után fejfájással ébred, koncentrációzavara van és nappali aluszékonyságot érez.

original ad 300

A vizsgálatot egy rövid konzultáció előzi meg, amelyen kikérdezzük a beteget alvása minőségéről, horkolása erősségéről, és hogy rendszeresen fel szokott-e ébredni éjszaka, van-e ilyenkor mellkasi panasza, szapora szívverése, vannak-e gyakori éjszakai vizelési ingerei, szájszárazsága, éjszakai izzadása, reggeli fejfájása.

A respiratorikus pulzoximetrias eszköz mobil: a beteg otthonában nyolcórás éjszakai rögzítésre alkalmas monitort adunk ki a beteg részére, amely az alvás alatti paramétereket (légzés, légzéskimaradás, horkolás, véroxigén-szaturáció, pulzus) rögzíti. Az adatok számítógépes elemzése után adunk véleményt a szűrővizsgálat eredményéről, illetve a további teendőkről.

A légzést az orr előtt elhelyezkedő áramlásérzékelő regisztrálja, az ujjra felhelyezett pulzoximéter pedig a vér oxigénszintjét és a szívfrekvenciát rögzíti. Az eszközt a betegnek mindössze egyetlen éjszaka során kell viselnie, ezen idő alatt már elegendő adat gyűlik össze az alvás közbeni légzés rendszerességéről.

 

Az obstruktív alvási apnoe szindróma kezelése

A kezelés kiválasztása az alvásfüggő légzészavar súlyosságának függvényében történik. Enyhe és középsúlyos esetekben gyógyszeres és életmódbeli javaslat jön szóba. Súlyos fokú alvási apnoe szindróma esetén pozitív nyomású légsínterápia (CPAP) szükséges. Ennek lényege, hogy jól záródó, speciális anyagból készült orr(száj)maszk segítségével folyamatos vagy a légvételeknek megfelelő pozitív levegőnyomást biztosítanak a felső légutakon keresztül a tüdő felé. Hosszú távú kezelésről van szó, amellyel viszonylag hamar elősegíthető a szabad és akadálymentes légzés, a horkolás megszűnése, a páciens alvása így akár már néhány hét alatt zavartalanná válhat.

A kezelés szükséges ahhoz, hogy a fiziológiás alvásfázisokat fenntartsuk, az alvás feltöredezését megszüntessük, a pihentető alvást elérjük. Ezáltal elkerülhetőek az alvási apnoe szindróma idővel jó eséllyel jelentkező súlyos szövődményei:
– elalvás vezetés közben, autó- és munkahelyi baleset,
– szív- és érrendszeri problémák, emelkedhet a vérnyomás, szívinfarktus, szívritmuszavar,
– cukorbetegség,
– depresszió,
– az agy vérellátásának romlása miatt megnövekedett kockázattal kialakuló stroke,
– különféle mentális zavarok, idegesség,
– állandó fáradtság, ingerlékenység, koncentrációzavarok.

Bizonyos gyógyszerek szedése ugyancsak komplikációkat okozhat. A nyugtatók vagy altatók szedése súlyosbítja az éjjeli légzéskimaradásokat, így ha ez fennáll, szükséges elkerülni ezeknek a készítményeknek a rendszeres szedését.

Előfordul, hogy az alvási apnoe bizonyos tüneteit – például a gyakori éjszakai ébredést, a gyakori éjszakai vizelési ingert, a szívdobogással, illetve a légszomj érzésével járó éjszakai felriadásokat, rémálmokat – belgyógyászati, illetve pszichiátriai betegségek tüneteinek vélik. A helyes diagnózis hiányában ilyenkor nem történik meg az oki terápia beállítása. A beteg ilyenkor nem megfelelő és akár az alvási apnoét tovább rontó gyógyszereket kap, melyek hosszú távon annak tüneteit súlyosbítják. Ezekben az esetekben a betegség megfelelő diagnózisára és minél hamarabb történő kezelésére van szükség!

Érdekes lehet

Téma: Háziorvostan

Choose A Format
Personality quiz
Series of questions that intends to reveal something about the personality
Trivia quiz
Series of questions with right and wrong answers that intends to check knowledge
Poll
Voting to make decisions or determine opinions
Story
Formatted Text with Embeds and Visuals
List
The Classic Internet Listicles
Countdown
The Classic Internet Countdowns
Open List
Submit your own item and vote up for the best submission
Ranked List
Upvote or downvote to decide the best list item
Meme
Upload your own images to make custom memes
Video
Youtube, Vimeo or Vine Embeds
Audio
Soundcloud or Mixcloud Embeds
Image
Photo or GIF
Gif
GIF format